A Néma.. (JackMin ff.) [✔] {Javításra vár}

15.

Jimin sóhajtva fordult a másik oldalára, túl melege volt, de a takarótól akkor se szabadult volna meg. Mégis próbált a hideg falhoz húzódni, de akkor kezet érzett meg a dereka körül, ami vissza rántotta. A sokktól kipattantak a szemei, nem mert hátra nézni, valami mégis rávette.

Akadozva hátra nézett a válla felett, a látványra elnyíltak az ajkai, és akkor két év után..

- Mi a szar?! - Jacksont lerúgta maga mögül, aki meg se érezte, csak morogva fordult az oldalára, és újra elaludt. De Jimin szapora lélegzetvétellel ült az ágyában, ahogy kezdett valamelyest lenyugodni, akkor kezdett észhez térni, hogy mit is tett. Kezét a szája elé tette, és szemeivel felváltva nézett a földön alvó Jackson, és a szobája ajtaja között. De amikor nem történt semmi, meg nyugodott, és megkönnyebbülten fújta ki a levegőjét. Mégis alig nyugodott le, kicsapódott az ajtaja, amitől attól félt elájul, de ott csak az anyja állt.

- Jimin.. Istenem micsoda szerencséd, hogy Zeren még alszik.

- Véletlen volt. - Suttogta. Kyung-Mi, ekkor vette észre a földön fekvő Jacksont.

- Hát ő? - Húzta fel a szemöldökeit.

- Ne tőlem kérdezd, már így keltem fel, hogy átölel. - Próbált halkan beszélni, hogy nehogy felébredjen a fiú, és akkor lebukik, amit nem akart.

- Jól van, szerintem, ha a lerúgásod után is alszik, elég részeg lehetett, amikor haza ért. - Jimin csak bólintott. - Fogd a lábát, én viszem a felsőtestét. - Összeráncolta a szemöldökeit, de amikor látta, hogy az anyja elindult felé kipattant az ágyából. Felemelték az eszméletlen fiút, és próbálták vissza cipelni a saját szobájába, de már ott fuccsba ment a tervük, amikor NamJoon a lépcső előtt állt karba tett kezekkel.

- Jó reggelt NamJoon. - Mosolygott Kyung-Mi, de NamJoon egy valakit bámult, aki már ránézni se mert. Jimin egy valamin gondolkozott, hogy vajon hallotta-e őt? Nagyon reménykedett, hogy nem hallotta, mert akkor neki befellegzett.

- Ne haragudj Jimin. - Rákapta a tekintetét. - Olyan szinten részeg volt, hogy hozzád ment be, és nem a saját szobájába. - Aprót bólintott. Fellépdelt a lépcsőn, és átvette Kyung-Mi-tól, így Jimin kénytelen volt a fiúval egy légtérbe kerülni. - Valójában, - Felpillantott rá. - Jackson egy fiúval tűnt el a szemünk elől. - Jimin nem akart rá reagálni, de a szívébe belehasított valami, amit próbált figyelmen kívül hagyni.

NamJoon félszemmel a lehajtott fejű fiút nézte, tudta, hogy úgy fog reagálni rá.

- De nem történt köztük semmi. - Elmosolyodott, amikor felkapta a fejét. - Alig pár perc után vissza jött hozzánk, és kijelentette, hogy haza akar jönni. - NamJoon kinyitotta a szoba ajtót, és bevitték majd az ágyára fektették. - Amikor haza értünk, én és JB próbáltuk a saját szobájába vonszolni, de ő kijelentette, hogy tud a saját lábán is menni. - Jimin a kezeit a pizsama nadrágja zsebébe süllyesztette, a padlót kémlelte. - Nem is kételkedtünk benne, de mindketten követtük őt, csak hát nem a saját szobájába ment, hanem a tiedbe. Egyszerűen befeküdt melléd az ágyba, és már magához húzott téged.

- Nem értem miért tette. Mostoha testvérek leszünk, de mondhatni idegenek vagyunk. Semmi oka nincs arra, hogy befeküdjön mellém. - Mutatta NamJonnak, aki komor szemekkel nézett rá.

- Jimin, ő szerelmes beléd. - Nem válaszolt neki, hátat fordítva kisétált a szobából. - Azt hiszem, túl nyers voltam. - Kínosan simított a tarkójára, de Jackson feje alól kirántotta a párnát, és fejbe verte vele. Jackson szemei kipattantak, de sziszegve nyúlt a fejéhez.

- Ahh. Mit kell ütnöd, amikor így is fáj a fejem? - Fejét fogva ült fel az ágyában, de NamJoon újra a fejbe vágta a párnával. - Mi a faszt csinálsz?!

- Te hatalmas barom! Tudod te, hogy mit csináltál?! - Jackson értetlenül nézett rá. Nem értette, hogy a barátja miért lett rá mérges. - Be. Feküdtél. Jimin. Mellé. - Tagolta sziszegve, de Jackson fel se fogta, hogy miket mondott neki, amikor elkezdett fehéredni.

- Mi? - Lehelte maga elé.

- Annyira lerészegedtél, hogy dugni akartál egy fiúval, de te vissza jöttél hozzánk, hogy haza akarsz jönni. Valahol tudtuk, hogy nem vagy képes lefeküdni egy idegen sráccal.

- Ne mondd úgy, hogy soha ne tettem volna meg. Tudod, hogy simán meg teszem.

- Oh, akkor most miért nem? - Húzta fel a szemöldökeit, de Jackson nem tudott válaszolni. - Alig értünk haza, JBvel próbáltunk becipelni a szobádba, de te önfejűként kijelentetted, hogy tudsz menni. Hagytuk is, de követtünk. Te.. Te balfasz! - Kiabálta. - Egyszerűen befeküdtél Jimin mellé, még magadhoz is ölelted!

- Nem. - Nevetett kínosan. - Hisz itt ébredtem fel.

- Mert áthoztunk ide! - Jackson a tudatra tenyerébe temette az arcát, de NamJoon nem sajnálta meg. Párnáját hozzá vágta, és ott hagyta a lesokkolt fiút. Nem hitte, hogy ennyire felfogja magát idegesíteni, de már ki kívánkozott belőle. Elege volt abból, hogy a barátja nem képes lábra állni, és végre tenni valamit. Elege volt abból, hogy Jackson nem látta be azt, ami teljesen észrevehető rajta.

~***~

Jackson a hátát az ágy támlájának döntötte. Lábait felhúzta, könyökével térdeire támaszkodott, és kezeivel a szőke hajába túrt. Alig tudta elhinni azt, amit a barátja mondott neki. De, ha valóban igaza van.. Ki ugrott az ágyából, nem foglalkozott a fejébe nyilalló fájdalommal, muszáj tudnia az igazat. Kifutott a szobájából, és Jimin ajtaján berontott.

Jimin épp a pizsama felsőjét húzta át a fején, amikor berobbant a szobája ajtaja. Dermedten és ijedten fordult oda, de ott olyat látott meg akitől elfehéredett. Jackson meg torpant az ajtó küszöbén, szemeit le se tudta venni Jimin felső testéről.

- B-Bocs. - Nagyot nyelve nézett fel a szemeibe, de nem sokáig tudta ott tartani. Jimin a fejét rázta, és a felsőjével eltakarta a testét, de az arca egyre vörösödött. - C-Csak azért jöttem, hogy meg bizonyosodjak valamiről. - Félszemmel a zavart fiúra nézett. - V-Valóban, a-az ágyadban - Nagyot nyelt. - v-voltam? - Soha nem fordult elő vele, hogy olyan szinten zavarban van, hogy dadogni kezdett. Lassan felnézett Jiminre, aki akkor bólintott.

- B-Bocsánat. - Motyogta. Jimin csak a fejét rázta, és elfordult tőle, hogy felöltözhessen. Jackson félszemmel végig nézett a fiú hátán. Fehér bőre csak vonzotta a tekintetét, és mielőtt gondolkozhatott volna, már elindult felé. Jimin észre se véve Jackson közeledését, pólóját a kezébe vette, de ki is esett az ujjai közül. Gyomra görcsbe ugrott, amikor ujjak érintését érezte az oldalán. De amikor ajkak érintették a vállát, szaporán kezdte venni a levegőjét.

Jackson ujjai végig simítottak a hasán, mellkasán majd vissza lesimította őket, és derekánál fogva magához húzta. Jimin meg mozdulni se mert a döbbenettől, és a sokktól. De ahogy egyre többször érezte Jackson ajkait a bőrén, gyomrában mintha pillangók repkedtek volna. Vére egy elég rossz helyre kezdett gyülemleni, és tudta, hogy baj lesz, de akkor se kérte volna, hogy hagyja abba..

🍁

Ehj, vajon Jackson vissza tudja fogni magát? 😏