A Néma.. (JackMin ff.) [✔] {Javításra vár}

4.

Jimin feszülten ült a konyha asztalnál, egyedül az anyját bámulta. Kyung-Mi nem foglalkozott a fia szemeivel, de egyedül az övéibe nézett.

- Ezt te sem gondolhatod komolyan! - Jackson és Jaebum a fejüket kapkodták kettejük közt, de NamJoon karba tett kezekkel állt és nézte a fiút.

- Nem kértem a véleményed Jimin. Oda fogsz járni, akár akarod, akár nem. - Szűrte a fogai közt előrébb hajolva.

- Miért oda? Jackson ki nem állhat. - NamJoon szikrázó szemekkel nézett az említettre, aki értetlenül nézett vissza rá. - Inkább vissza költözök a régi házunkba mint, hogy abba az iskolába járjak! - Utolsó szó után felpattant, és felviharzott a szobájába. Kyung-Mi sóhajtva könyökölt az asztalra.

- Ha nem gond, - Mindenki NamJoonra nézett. - meg próbálok vele beszélni.

- Meg hálálnám.. - Apró mosollyal nézett az egyetlen női tagra. Szerelme szemeibe nézett, amikben nem látott mást csak dühöt. Dühöt és féltékenységet. Nem értette, hogy Jaebum miért haragudott rá e végett, de tudta hiába is mondana neki bármit. Amíg nem látta, nem fogja meg érteni őt.

~***~

Fellépdelt a lépcsőn, lefordult jobbra és halkan benyitott az ajtón. Jimin az ágyon ült, teste mellett ott volt a hátizsák, de ő csak az ablakon bámult ki.

- Jimin. - Suttogta a nevét, pedig tudta, hogy még az ajtó nyílását is meg hallotta. - Miért nem akarsz abba az iskolába jönni? - Lassan NamJoon felé fordította a fejét, de nem reagált. - Ha ez megnyugtat, én is oda járok, ahogy JB is. - Újabb ignorálást kapott. Sóhajtva akart kisétálni, amikor is szeme sarkából mozgást látott. Oda kapta a fejét, de ott Jackson állt.

NamJoon szemeibe nézett, és biccentett a fejével.

- JB ki van akadva. Nyugtasd le. - Tudta, hogy egyedül egyetlen egy ok miatt mondta azt. Egyedül akart beszélni a fiúval. Már nyitotta a száját, hogy meg kérdezzen valamit, amikor meg látott Jackson kezében egy noteszt és tollat. Mosollyal az ajkain meg veregette a vállát, és elsétált onnan a szerelméhez, aki valóban ki volt akadva..

Jackson beljebb lépdelt, és becsukta maga mögött az ajtót. Jimin azóta újra az ablakon bámult ki, ami kezdte zavarni Jacksont. Noteszt a fiú fejéhez vágta, aki erre rákapta a dühös szemeit.

- Nehogy azt hidd, hogy csak neked nem tetszik ez. Viselkedj férfi módjára, és fogadd el. - Szűrte a fogai közt. Összeráncolta a szemöldökeit a fiú kinyújtott kezén. Először nem értette, hogy mit akart majd hirtelen kapcsolt, amikor látta noteszt a kezében. Fogait összeszorítva közelebb sétált, és a kezébe adta a tollat.

- Az engem nem érdekel, hogy te mit akarsz és mit nem. - Meg rándult a szája sarka. - Akár férfias, akár nem, de nem fogok oda menni. - Fiú utolsó szavaira összeszűkültek a szemei, de nagyobb reakciót nem váltott ki.

- Ha attól parázol, hogy ott is piszkálni foglak, akkor verd ki a fejedből. - Látta Jimin döbbent szemeit. - Ez a családra tartozik, és senki másra. Nem érdekel, hogy mit teszel ott, nem érdekel, hogy meg játszod magad. - Kétkedve nézett végig rajta. Jimin eddigi napjai után nem hitte, hogy a mostoha testvére ilyet fog mondani neki..

- Jó. - Csak ennyi volt a válasz. Egy szó, két betű mégis oly nagy lavinát indított el. Jimin és Jackson soha nem hitték, hogy e kis szavacska akkora változást fog hozni az életükbe.

🍁