𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

83

Amint haza értem lesütött fejjel igyekeztem észrevétlenül végig haladni a házban ám anya megállított.

Éreztem hogy ez nem fog menni akadálymentesen..

- Szia, merre voltál? Nem tudtalak elérni - sétált hozzám egy teával a kezében.

- Áh.. Tudod csak Haeinel voltam - hazudtam mivel idő közben észre vettem hogy Phung néni is köztünk van.

- És mit csináltatok a barátoddal? - vágott közbe izgatottan Phung miközben feloltotta a villanyt.

- Hát ő.. - haraptam az ajkamra.

- Hé, minden rendben? - lépett közelebb anya hozzám aggódó tekintettel.

Hülyeség lenne most hazudnom hiszen vörösek a szemeim is duzzadtak is a bőgés miatt.. Mit füllenthetnék? Hogy hagymát pucoltam idefele menet?

- Szeretnéd hogy beszélgessünk? - mosolygott rám lágyan.

Csak bólintottam majd félre vonultunk. A hátsó udvaron ücsörögve anya a kezembe nyomott egy meleg teát és beszélgetni kezdtünk.

- Kivele azzal ami bánt - nézett rám egy biztató mosollyal az arcán.

- Igazán zűrös helyzetben vagyok jelenleg anya.. - vakartam a tarkómat.

- Jó, figyelj - nyúlt a kezemért.
- Szeretném ha elmondanád hogy mi történik most veled, vagy éppen körülötted..
- Tudom hogy alig vagyok itthon, és nem beszélgetünk, és hibásnak érzem magam amiatt hogy így magadra hagytalak főleg a középiskolás korszakod alatt.. És úgy gondolom hogy ideje jobban megnyilnunk egymás felé, már ha szükséged van a tanácsomra - nézett rám.
- Nem vagy már gyerek sőt, lassan felnőtté fogsz válni. Eddig kiválóan megbirkóztál a nehezségeiddel a segítségem nélkül is egyedül, de most úgy érzem, és úgy látom hogy egy kicsit össze vagy zavarodva mostanában és ez sajnos a jegyeiden is megmutatkozik - sóhajtott fel mire ránéztem.

- Nem fogsz megvetni? - néztem rá bizonytalanul.

- Semmiképp! - kezdte el kavargatni a teáját.

- Nem tudom hol kezdhetnék neki.. - sóhajtottam fel.
- Szóval Haein meleg és sosem volt a pasim, és mellékesen ő is más valakivel jár és nagyon boldogok együtt, én pedig megismertem valakit akihez furcsa érzelmek kötnek és borzasztóan össze vagyok zavarodva mivel ma csúnyán össze vesztünk amiatt hogy úgy felrogattam az életét - hadartam el lényegében a dolgokat majd szemeimet anyára vezettem aki kibukva hallgatta a mondandómat.
- Mondanál valamit légyszi hogy ne érezzem hülyén magam anya? - húztam a fejemre a kapucnimat amit az arcomba temetve vártam hogy elrepítsen egy sas és megetessen a kicsinyeivel.

- Hűha - hallatszott a hangján a meglepődöttsége.

Úgy érzem mindjárt elájulok !

- Ez így valóban zűrös helyzet.. - köszörülte meg a torkát.
- Szóval nem Haeinel voltál.. Hanem kivel? - kérdezte mire a szívem majdnem kicsattant a helyéről.

- Egy lánnyal.. - vettem le a kapucnimat és anyára néztem.
- Ne haragudj, tudom hogy ez így egyáltalán nincs rendjén és tudom hogy rossz gyerek vagyok és azt is tudom hogy sokat hazudok és.. - estem pánikba.

- Hana, nyugalom - tette a vállamra a kezét.
- És mit kell tudnom arról a lányról? - kérdezte mosolyogva mire felegyenesedtem.

- Tehát nem vagy ideges?? - lepődtem meg.

- Idegesebb lennék ha most azt mondtad volna hogy terhes vagy - nevetett fel lágyan.

- Jesszus! - ültem le vissza a fejemet fogva.

- Mesélnél nekem arról a lányról? - karolt magához.

- Hát sokat találkozunk.. Nagyon titokzatos és a kedvenc színe a fekete, vagy azt mondhatjuk árnyalatnak is vagy tudja a fene.. - nevettem fel.

- Hana, ugye Yunáról van szó? - ejtette ki azt a nevet a száján amitől a szívem zakatolni kezdett és a hasam megtelt pillangókkal.
Nem válaszoltam csak anyára néztem aki felsóhajtott.
- Tudod Phung nem annyira elnéző ilyen téren, mint én - mondta mire bólintottam.

- Tudom.. És emiatt kaptunk össze úgy - túrtam a hajamba.
- Yunának el kellett költöznie, miattam.

- Ugye tudod hogy ez a saját döntése volt? Nem kell hogy emiatt hibáztasd magad - simitott párat a hátamon.

- Azt mondta hogy megbánta ezt az egészet - haraptam az ajkamra.

- Erre sajnos nem tudok mit mondani, talán csak időre van szüksége - nézett rám.

- Anya tudnál jönni egy kicsit? - sétált ki hozzánk Tae egy maszatos kötényben.

- Persze! Megyek egy pillanat - szólt a fiúnak aki vissza ment a házba.
- Remélem hogy nem égeti fel a házat - mosolygott.

- Ma ő főz? - kérdeztem.

- Igen mivel meg akarja lepni Ayakát aki csak később ér ide - nézett az órájára.
- Megyek segíteni neki mielőtt még vacsora nélkül maradunk - aggodalmaskodott.

- Hé anya - szóltam utána.
- Köszi hogy elmondhattam mindezt - mondtam megkönnyebbülten.

- Később gyere enni te is! - mosolygott rám majd hátat fordított.