𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

34

Megfogok őrülni.. Yuna érintése ismét csak előhozta a mély gondolataimat.. Ha sokáig fog ez így menni nem fogom tudni tovább kontrollálni magam..

A vacsora alatt nem váltottunk több szót. Kicsit kezdtem rosszul érezni magam, szinte lángolt az egész testem belül. Bár nem szóltam senkinek sem róla, ezért magamban tartottam.
Miután végeztünk az evéssel leültem a konyhába és álmoskásan ásítottam egyet.

Biztosan már meg is fázhattam.. Mondjuk jó lenne ha nem betegednék pont most le mivel holnap iskola..

- Jól laktam - ült le mellém a hasát fogva
Tae.

- Kell segítség? - néztem anyára aki éppen akkor állt neki mosogatni.

- Nem.. - legyintett arcán egy kis mosollyal.

- Szólnál Yunának legyszi hogy jöjjön be egy kicsit? - nézett rám Phung néni miközben a telefonját bámulta.

Csak bólintottam párat és ki mentem a hátsó udvarra ahol Yuna ismételten telefonált valakivel.

Mi ez a sok telefonhívás egyáltalán?

- Yuna - léptem oda a lányhoz aki a földet bámulva sétálgatott jobbra-balra kezében a telefonjával amit el sem vett a fülétől egy percig sem. Szemeit egy pillanatra rám vezette majd tekintetét másfelé terelte.

Jó! Akkor megvárom! Hihetetlen hogy egy percet nem tudsz rám szánni hercegnő!

A hajamba túrva felsóhajtottam majd kissé össze húztam magamon a kardigánomat.

Jesszus milyen hideg van! De persze Yuna ezzel sem törődik, mint ahogyan rám  sem hederít..
Nem fogok várni rá! A mai nap már eleget próbálkoztam.. És egyáltalán nincs több erőm ma ehhez.. Holnap újra próbálkozom.

Csak sarkon fordultam és ott hagytam Yunát. Rosszul esett hogy egyáltalán nem is hederített rám. Meg sem kérdezte hogy mit szeretnék és csak elfordúlt.

- Yuna telefonál úgyhogy inkább nem zavartam - szóltam Phungnak aki csak bólintott párat.

Miután megindultam az emeletre anya utánam szólt mire vissza ballagtam hozzá.

- minden rendben? Kicsit sápadt vagy - tette a kezét az arcomra.
- Lázas vagy - emelte el a kezét a homlokomtól.
- Miért nem szólsz ha nem érzed jól magad? - nézett rám aggódva.

- Jól vagyok, csak fel megyek lepihenni - erőltettem magamra egy kis mosolyt.

- Fel küldöm Yunát hogy nézzen rád egy kicsit, menj fel és öltözz át - nézett rám mire bólintottam párat.

- Hé anya - állítottam meg.
- Inkább szólj Yunának hogy Phung néni kereste őt.. Én megvagyok egyedül - néztem rá mire kissé fejét rázva ki ment a konyhába.

Yunának most van fontosabb dolga is!

Amint a szobámba értem át vettem a hálóingemet és az ágyba bújtam.

- Istenem.. - motyogtam majd magamra húztam a takarómat és lehúnytam a szemeimet.

Az ágyban érezni Haein illatát
Az a bolond vajon most mit csinálhat?

- Szióka - jött be a szobába Ayaka mire csak felültem az ágyban.
- Hoztam a kis betegnek ezt-azt - ült le mellém akárcsak egy ápolónő mire elmosolyodtam.
- Mid fáj egyébként? - kérdezte miközben a frufrumat ami már szanaszét állt  birizgálta.

- A fejem.. - néztem az éppen akkor nyíló ajtóra amin Yuna lépett be kezében egy pohárral.

- Itt vagyok már, menj le nyugodtan - nézett Yuna Ayakára aki csak bólintott párat majd felállt.

- Meglesztek ketten? - nézett rám Ayaka hezitálva.
- Yuna ha dolgod van mond nyugodtan, látom hogy folyton keres valaki - nézett Ayaka Yunára aki az ágy végében állt majd közelebb sétált hozzám.

- Megleszünk - Mondta Yuna majd leült az ágyra.
- Most menj - nézett Ayakára aki nem szólt többet csak ki ment a szobából.

Ezek között folyton mindig olyan csípős a levegő!

- Mérjük meg a lázad - tette az asztalra a pohár vizet amit hozott majd felém nyújtotta a lázmérőt.

Csak kibújtattam a vállamat kissé az ingemből és behelyeztem a lázmérőt. Yuna továbbra sem nézett a szemembe. Inkább idegesen harapdálva ajkát olvasgatta a kezében lévő gyógyszeres doboz hátulját ami láttán ismét csak felsóhajtottam.

- Mi a baj? - néztem rá mire üres tekintetét felém vezette.

- Semmi - vonta meg a vállát mire kivettem a lázmérőt és vissza bújtam a fölsőmbe.

- Akkor miért vagy ilyen? - kérdeztem kissé idegesen mire szemeit továbbra sem vezette rám csak a pizsomámat bámulta.

- Milyen vagyok? - sóhajtott fel.

- Könyörtelen - vágtam be a durcát és lefeküdtem. Yunával ellentétes irányba fordulva magamra húztam a takarót.

- Hana, be kell venned a gyógyszert - tette a kezét a vállamra mire lassan felé fordultam.

- Nem kell gyógyszer, már jól vagyok - bámultam félre.

- Ne zsémbeskedjél - nézett rám mosolyogva.
- Anyukád mesélte hogy nem vagy jól - hajolt közelebb majd kezét a homlokomra vezette mire a kezébe hajtottam a fejem.
- És lázas vagy - nézett rám.

- Inkább aludni szeretnék - öleltem magamhoz a kezét.

- És még én vagyok a könyörtelen? - ült közelebb mire nem gondolkodva az inge gallérjánál fogva magamhoz húztam és megcsókoltam. Miután éreztem ahogyan puha ajkai az enyémnek tapadnak nem akartam olyan hamar el válni tőlük. És ahogyan éreztem, Yuna sem gondolta másképp.

Csak annyira hiányzott már a csókja hogy bele betegedtem !