𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

73

Miután haza jött anya kiültem hozzá a
konyhába mivel igazán zavartnak tűnt.

- Mi a helyzet? - nyújtottam felé egy gőzölgő bögre teát amit az imént készítettem.
- Milyen volt a munka? - ültem fel a pultra.

- Szálj le onnan, már nem vagy kisgyerek - szólt rám ami után lehuppantam a pultról.

- Jó na.. - ültem le az asztalhoz ahol ő is helyet foglalt.

- Hol voltál múlt éjjel? - nézett rám szúrós szemekkel.

- S-sehol - köszörültem meg a torkomat.

- Ne hazudj nekem mivel hamarabb haza jöttem és te sehol sem voltál akkor - tette kárba a kezeit.

- Egy barátnőm születésnapja volt csak.. - haraptam az ajkaimra.
- Nem fogyasztottunk semmit mielőtt kérdeznéd! - estem pánikba.

- Hana, pedig én minden bizalmamat neked adtam mikor kiléptem az ajtón - nézett rám mire szemeimet lesütöttem.
- És te ennek ellenére mégis kisurrantál - emelte feljebb a hangját.
- Talán már rég szigorúbb kellett volna hogy legyek hozzád.. De ezentúl így fogok tenni. Mivel eljátszodtad a bizalmamat megtiltom hogy iskola után bárhová is menj, és ezt vedd nagyon komolyan - szugerált továbbra is.
- Nem hagyhatom hogy te is elkajlódj mint Yuna.. - fogta az arcát mire felvontam a szemöldökömet.

- Ezt hogy érted anya? - néztem rá.

- Inkább menj a szobádba most, és gondolkodj el a dolgokon - állt fel az asztaltól és kiment az udvarra.

- Mi a fene? - ráncoltam össze a szemöldökömet.

Utoljára 13 évesen kaptam ilyen leszidást!
De anya mégis mi a francról beszél most?.. Yunával kapcsolatosan?

Miután a szobámba vonultam a mobilomat a fülemhez emelve hívni kezdtem Yunát de nem fogadta a hívást. Ekkor kicsit pánikolni kezdtem.

- Szio? - szólt a telefonba Haein miután tanácstalanul felhívtam őt.

- Kicsit aggódom Yuna miatt - harapdáltam az ujjaimat.

- Mégis miért? - kérdezte mire felsóhajtottam.

- Nem tudom.. Olyan furcsa mindenki most, anya még azt is megtiltotta hogy suli után programom lehessen - fogtam a fejem.
- Úgy érzem több van annál a dologban hogy azért lenne ilyen mert hogy a tudta nélkül elmentem bulizni olyan sokáig.. - Sóhajtottam fel.

- Mi a szar? - akadt ki.
- Fogalmam sincs hogy mi történhetett, de megpróbálom felhívni Félixet hátha ő tud valamit - bontottuk a hívást ami után az ágyamon kiterűlve várakozni kezdtem hogy megcsörrenjen a telefonom.

Olyan forcsa most ez így.. Remélem nem került bajba Yuna..

- Legalább nem kell többet a kanapén aludnon - simitottam végig az új ágyamon.

Később a köntösömbe bújva lementem a nappaliba valami harapnivalóért mivel a korgó gyomrom nem hagyott pihenni.

Már délután két óra van.. Hova szalad ennyire az idő? Vajon Phung néniék mikor jönnek át?

- Szia Hana! Lenne kedved lejönni velem a boltba? - nézett rám Ayaka mosolyogva miközben felállt Tae mellől aki minden figyelmét a focimeccsre fordította ami a tévében ment.

- Persze.. Felöltözöm - fordúltam vissza a lépcsőfelé mikor is meghallottam egy érdekes beszélgetést a konyha felől.

- Nyugalom Phung, nem lesz semmi baj.. Biztosan csak idő kell neki - beszélgetett anya Phung nénivel a telefonon keresztül.

Ám ekkor nem tudtam tovább hallgatózni mivel anya besétált a szobába és a szemeit egyből rám vetette mire okosabbnak gondoltam inkább fel starolni a szobámba.

Miközben öltöztem a gondolataim között cikázva próbáltam össze tenni ezt az egészet hogy egy értelmes képkocka áljon előttem de túl sok kérdésem volt amikre senki nem adott választ.

Miután beértünk az üzletbe vásárolni kezdtünk.