Áradat(Avatar ff.)✔️ ❗️átírás alatt❗️

22

A reggel nagyon nagy gyomor görccsel keltem, mert ma jönnek haza Tulkun testvéreink. Nagyon gyorsan elrepült ez a hét, és ami a legszomorúbb hogy a csók óta nem beszéltem a fiúval, vagyis minden nap találkozunk, de nem beszélünk, vagy ha igen akkor is csak lényegtelen dolgokról, és ez miatt haragszom rá, de most nem volt időm ezzel foglalkozni, ugyanis még rengeteg dolgot kellet előkészítsek éjszakára.

- Kiri jajj de jó hogy itt vagy. A tesóiddal készen álltok az estére, megvan ugye hogy mi hogy mint van?

- Persze, ne aggódj minden rendben lesz, csak ne stersszelj rá rendben.

- Remélem igazad lesz

- Nekem mindig- vigyorgott a lány

Egy gyors öleléssel köszöntem el tőle majd rohantam is tovább, ugyanis a még kellet beszéljek a szakácsokkal is. Mikor oda értem örömmel konstatáltam hogy már ők is elkezdték a munkát, így itt nem is időztem sokat, hanem indultam is a helyszínre, ahol apámék már javában díszítettek.

- Miben tudok segíteni?

- Az asztalokra pakold fel a díszeket, a fényeket intézzük mi.

Megcsináltam amit apám mondott, és minél jobban haladtunk a munkálatokkal a stressz annál jobban kezdte elhagyni a testem, és láttam hogy az a rengeteg munka amit ebbe öltem bele megérte, mert remek dolgot hoztam létre. Egy másfél óra alatt be is fejeztük a dekorálást, ami csoda szép volt már így is, a fákról fény füzérek lógtak le, az asztalokon virág díszek voltak, a színpad tele volt apró világítós lámpákkal, és ez este még szebb lesz.

- Nagyon szépen köszönöm a segítséget, nélkületek nem tudom mit csináltam volna.

- Igazán nincs mit, remek munkát végeztél lányom.- ölelt át apám- de most gyere készülődj te is.

Igaza volt, ugyanis eléggé úgy néztem ki mint akit megvertek, a hajam kócos volt, és a leg kopottabb ruha volt rajtam. Hazaérve lefürödtem gyorsan, majd nekiláttam a loboncom megigazításának. Nem akartam nagyon extrára, csak tettem bele néhány fonást és gyöngyöt. Ruhának pedig az ünneplőt választottam, ami a megszokott barna helyett fehér, a felső része össze van kapcsolva a szoknya részével ami hosszabb, egész a térdemig ér. Nekem nagyon tetszik ahogy áll rajtam, karcsúsít, és mások szerint úgy nézek ki benne mint egy angyalhal, ami mifelénk nagy bók, ugyanis az angyalhal a legszebb az egész tengerben. Mikor elkészülődtem segítettem még a húgomnak is megigazítani a haját.

- Jajj lányok, én nem értem mit kell annyit cicomázzátok magatokat- forgatta a szemét Aonung.

- Mert szépek akarunk lenni, te talán így akarsz jönni?

- Nem, nyilván én is átcserélem a ruhám.

- Kiri biztos értékelni fogja- húzogattam a szemöldököm

- Nem tudom miről beszélsz- húzta fel az orrát az öcsém, mire mi Tsireyaval csak elnevettük magunkat.

- Tenery kincsem segítesz az én hajamban is?

- Persze- léptem oda anyámhoz, mert már a húgomét befejeztem.

- Én addig megyek szétnézek hátha van valami mozgás- mondta izgatottan.

Anyám hajával sem csináltam valami nagy dolgot, neki is befontam, és kicsit megemeltem, és pont mikor befejeztem halottuk meg a kürtöt majd meg Tsireya hangját.

- Gyorsan jöjjön mindenki, a testvéreink hazatértek.

Nagy izgalommal és boldogan rohantam ki, majd mikor megláttam a Tulkunokat az öröm még nagyobb lett az arcomon. Valuk a csordavezér, amióta az édesapja meghalta, mert megölték a vadászok ő lett a vezér, így ő jött legelöl. Nagy boldogan úsztam oda hozzá, és öleltem át már ahogy tudtam.

- Annyira hiányoztál, annyi minden történt, olyan jó hogy végre itt vagy- suttogtam neki, mire ő csak fujtatott egyet, ezzel jelezve hogy úgy érez ahogy én- mesélsz előbb te vagy én?

Valuk válaszul csak felém billentette a fejét, mire hevesen elkezdtem mutogatni neki. Elmeséltem neki mindent, Sullyékat, nagyon kitérve Neteyamra, a szigetet, a látomásomat Eywanal, meg minden kétségemet. Mire befejeztem a csuklómba egy minimális fájdalom nyilallt.

- Na mi a véleményed?

Mire csak kitátotta a száját jelezve hogy most ő jön, és persze megválaszolja a kérdésemet. Én beúsztam, majd hozzákapcsolódtam, így bejutottam az elméjébe, ahol elkezdett elém vetülni rengeteg emlék. Gyönyörű helyeken jártak, egyszer rájuk is támadtak, de nem sikerült senkit elkapjanak hála Eywanak. Bővült a csapatuk 3 új taggal, és az egyik anyuka nem más mint Roa, aki anyám tulkunja. Majd jött a lereagálás. Az agyamba meghallottam Valuk hangját, ahogy elmondja mennyire örül hogy boldog vagyok, és szerinte a látomásom az új fiúra értetődik. Még mondott néhány dolgot majd mikor abbahagyta, és az emlékvetítést is, lekapcsolódtam róla és kijöttem.

- Nem tudom hogy mennyire Neteyamra érette, hisz mondom már egy ideje nem szólunk egymáshoz. Na de mindegy, ezt még majd jobban kivesézzük, de most hagylak pihenni, mert azt el is felejtettem mondani hogy én készítettem a köszöntő mulatságot, ezért hamarabb a helyszínen kell legyek.- mutogattam, majd megsimogattam és adtam neki egy puszit.

Odahívtam magamhoz Orphant, aki boldogan úszta körbe Valukot. Ők ketten nagyon jóban vannak, aminek én csak örülni tudok.