Áradat(Avatar ff.)✔️ ❗️átírás alatt❗️

10

Amióta anyámtól megkaptam azt a főzetet sokkal jobban alszom. Ma amikor felkeltem, már senki nem volt itthon. Reggeliztem, majd elindultam megkeresni az öcsémet, mert még lógott nekem egy beszélgetéssel. Kipihenten indultam le a partra ahol nagy meglepetés ért, ugyanis valakik nagy bunyóba keveredtek. Mikor közelebb értem megláttam hogy az egyik verekedő fél a tesóm,meg a haverjai a másik pedig a Sully testvérek.

- Ti normálisak vagytok?- rohantam oda hozzájuk.- fejezzétek be most

Mikor fiúk meglátták hogy ott vagyok azonnal abbahagyták a verekedést.

- Mégis mi a fene folyik itt?

- Aonung belekötött Kiribe- szólt azonnal Lo'ak, közbe a vérző száját törölgette.

- Öcsi ez igaz?

Az öcsém szégyenlősen lehajtotta a fejét, és nem mert a szemembe nézni.

- Miért kezdtetek el kötekedni?

- Az egész úgy volt hogy Aonungék belém kötöttek, és mutánsnak neveztek, és Lo'ak meg Neteyam pedig megvédett, bár igaz hogy Lo'ak volt aki először ütött.- mondta Kiri kicsit sokkos állapotban.

- Aonung, többet vártam tőled...- pillantottam rá csalódottan- na irány haza, egy pillanat és jövök én is lekezelni a sebed.

- Rendben Tenery- szólalt meg csöndesen

Miután az öcsémék elmentek mérgesen fordultam Sullyékhoz.

- Veletek még van egy kis elszámolni valóm. Először is- szólaltam meg majd pofon csaptam mind a két fiút- az öcsémet rajtam kívül senki nem bánthatja, még akkor is ha megérdemli.

A fiúk felszisszenve fogták meg az arcukat és szégyenlősen hajtották le a fejüket, bár Lo'ak kicsit dacosabb volt.

- Kiri az öcsém nevében is bocsánatot kérek, és persze tőletek is...

- Köszönöm, de ha ő nem veszi a fáradságot, akkor azt jelenti hogy nem bánta meg akkor meg mindegy a bocsánat kérés...

- Ebben igazad van, és ha most megbocsájtotok valakinek le kell ápoljam a sebét, közbe meg ráfér egy fejmosás is...- indultam el hazafele.

A hátam mögött még hallottam ahogy Lo'ak megjegyezte hogy bír engem, amire csak vigyorogni tudtam. Mikor hazaértem az öcsém már otthon ült.

- Jajj te, mindig keresed a bajt...

- Ohh hagyjál már Tenery.

- Aonung mi a bajod? Tegnap óta úgy viselkedsz velem mintha nem is léteznék...

- Nem szeretem hogy ezekkel lógsz, féltelek téged is és Tsireyat is, és tegnap mikor láttam hogy repültetek is nagyon ideges lettem.

- De mi bajod velük? Annyira nem szereted őket, pedig nem csináltak semmit.

- De furák, nagyon nem szimpatikusak...

- Aonung, Kiri mondta mit mondtál rájuk. Figyelj rám is mondták hogy mutáns vagyok, emlékszel?

- Igen, és arra is hogy elvertem azt aki mondta rád- kacagta el magát

- Na látod.

Elkezdtem kitakarítani a sebeit, amit nem díjazott nagyon mert végig nyafogta az egészet.

- Na most már végeztem.

- Aonung mit mondtam neked?- rontott be apa

- Azt hogy nincs balhé...

- És most azt hallom hogy verekedtél, fiam miért nem tudsz néha egy kicsit nyugodt lenni?

- De apám nem én...

- Csak semmi de, most csalódtam benned.

Erre Aonung se szó se beszéd kiviharzott. Én utána akartam menni, de apám visszatartott.

- Hagyjad, had nyugodjon le...

- Nem kellett volna ennyire ráförmedj...

- Lehet kicsit durva voltam...

- Megyek megkeresem és beszélek vele.- rántottam ki magam apám szorításából és elindultam az öcsém után aki viszont felszívódott.