Áradat(Avatar ff.)✔️ ❗️átírás alatt❗️

20

Reggel egy hangos csattanásra keltem fel.

- Mi a...

- Bocsi bocsi, lyukas a kezem- szabadkozott az öcsém

- Hova készülődsz?

- Harcolni- húzta ki magát.

- Nem értelek...

- Apával és a harcosaival gyakorlunk, jönnek a Sully fiúk is, megnézzük ki hogy tud lőni meg verekedni.

- Mehetek én is?- csillant fel a szemem

- Nem nagyon lesznek lányok...

- Te is tudod hogy a harcosaink között vannak lányok- húztam fel az egyik szemöldököm, és vigyorogtam, mert ebbe nem tudott hogy belekötni.

Én is nekiláttam a készülődésnek, majd Aonungal együtt elindultunk a harcosok kiképzője felé.

- Tenery, te miért vagy itt?- kérdezte apa azonnal amikor meglátott

- Neked is jó reggelt apám, hát tudod énnekem is kell fejleszteni a harc teknikámat.

- Ha anyád megtudja kitekeri a nyakam...

- Akkor ne tudja meg- húztam meg a vállam

Odamentem a Sully családhoz, mert Aonung a haverjaival kezdett beszélgetni, és nekem nem volt nagy kedvem hozzájuk, amúgy sem szeretem nagyon azt a társaságot, a legtöbbjük eléggé beképzelt.

- Sziasztok, ide csapódhatok? Nahát Neytiri te hogy hogy itt?

- Már nekem is hiányzott kicsit hogy megmozgassam a végtagjaim.

- De te hogy hogy tudsz harcolni, Tsahík voltál.

- És drágám nálunk az erdőben a kettő nem zárja ki egymást...

- Itt nálunk igen, mivel mi amúgy sem vagyunk nagy harcosok...

- Anya az egyik legjobb íjász akit ismerek.

- Én is íjat használok, a fiúk meg is botránkoznak miatta, mert nálunk inkább a dárda ami megszokott...

- Kérek egy kis figyelmet- hallottuk meg apám hangját- először is köszöntsétek köreinkben a Sully családot, másodszor pedig, remélem nem kell senkit felvilágosítsak hogy a közel harcban barátságos küzdelmet szeretnék, ne essen senkinek komolyabb baja. Arra lehet célba lőni, és ott pedig van a küzdőtér.- mondta, de ezt már inkább csak Sullyéknak.

Mindenki elindult a kiválasztott hely felé, én Neytirit követve a célba lövés felé vettem az irányt, míg a fiúk verekedni mentek. Nem nagyon szeretem az ökölharcot, elég jó vagyok benne, de jobb szeretem biztosítani magam hogy én ne kapjak semmi ütést, az ellenfelem mégis sérüljön, és erre szerintem az íj a legjobb.

- Neytiri, nem lenne gond ha csatlakoznék hozzád?- léptem mellé szégyenlősen

- Már miért lenne?

- Általában a felnőtteknek nincs türelmük hozzám...

- Jajj te attól ne aggódj- vigyorodott el a nő- az évek alatt megedződött a türelmem, amennyit elkellet viseljek a fiúktól- mosolyodott el kedvesen- na de elég a beszédből, mutasd mit tudsz- intett a fejével a céltábla felé

Kivettem a tegezből egy nyilat, majd kilőttem azt, ami majdnem a közepébe találta a táblát.

- Szép- mondta a nő, majd ő is kilőtte a nyilat, egyenesen középre- csak próbáld meg feljebb emelni a könyököd, úgy könnyebb lesz a célzás, és pontosabb a lövés.