Áradat(Avatar ff.)✔️ ❗️átírás alatt❗️

16

A hetek egyre gyorsabban teltek, és már azon kaptam magam hogy egy hét múlva Tulkun testvéreink hazatérnek, és én meg még nagyon el vagyok maradva a mulatság előkészületeivel. A sárkányfűz hála Eywanak eléggé őshonos növény a kis szigeten, így miután Kiri jól lett Neteyam segítségével tudtam szedni belőle jó bőven, aminek a szárítását azonnal el is kezdtem, és csak reménykedtem benne hogy kb egy hónap elég lesz rá. A fiú az elmúlt időben rengeteget segített nekem, és ebből adódóan nagyon sokat is voltunk együtt, aminek természetesen örülök, de egyben van egy fura érzésem is, amit nem tudok hova tenni. Visszatérve Kirire, a lány az eset után már sokkal jobban van, eleinte nagyon maga alatt volt, de sikerült feldobjuk, és újra visszahozzuk az életkedvét, ebben főleg én játszottam nagy szerepet, mert ahova csak tudtam őt is magam után rángattam, ezzel is elterelve a figyelmét. Most is épp a helyszínen voltunk, amit úgy kell elképzelni hogy van a tengeren egy nagyobb sziget, de nem az a túl nagy, aminek simán látod az egyik végéből a másikat, nah hát mi ezt a szigetet használjuk a mulatságokhoz, ki van alakítva ha netán esne az eső, vagy a tenger megdagadna. Maga a hely gyönyörű, homokos, és füves talaj keveredése és gyönyörű zöld fák és virágok vannak rajta, és van egy emelvény, amin a zenekar szokott játszani. Én pedig épp azt néztem hogy lenne a legjobb beállítani az asztalokat, hogy jó esztétikája legyen és jól nézzen ki. A fiúk nagy segítségemre voltak, bár látszott rajtuk mikor már harmadjára rendeztem át az egészet, elküldenének szebb éghajlatokra is.

- Nem nem nem, nekem ez így még mindig nem tetszik, valami hiányzik- fujtattam idegesen- lányok segítsetek már.

- Szerintem az első opció remek volt- szólt a húgom, mire Kiri és Tuk is bólogatni kezdett.

- Nem is tudom...

- Ohh ne már jó lesz az így- kezdett el pufogni Aonung.

- Nem megvan, rendezzétek őket egy J alakba, a raktártól kezdjétek, de ne érjenek egymáshoz, hogy tudjanak elférni köztük a Na'vik, végig a fák előtt azt a négyet, ezt a kettőt pedig függőlegesen a part mentén.

- Ugye ez így már jó, merthogy én nem emelek többet az is biztos- feküdt ki a földre az öcsém, miután megvalósították a gondolat menetemet.

- Tökéletes, na ez így marad

- Remek akkor én megyek, mielőtt még meggondolnád magad- állt fel, és indult a víz felé.

- Nem fogom ne aggódj- nevettem el magam- és köszönöm a segítséget mindenkitől.

- Ez csak természetes.

- Ha szeretnétek ti is mehettek.

- Te nem jössz?

- Még meg szeretnék nézni valamit, és majd utána.

A többiek elindultak a víz felé, én pedig be a fák közé, ugyanis oda voltak kitéve a Sárkányfűz levelek, és le akartam ellenőrizni még hogy mennyire szárazak már.

- Tenery, várj meg- hallottam a hátam mögül.

- Rotxo, hogy hogy nem mentél vissza Aonungékkal?

- Szerettem volna veled beszélni- húzta meg a vállát a fiú.

Már nagyon rég óta kedvel engem de nem csak mint egy barátot, és ezt sokszor ki is próbálta mutatni. Én szegényt mindig visszautasítottam, mert reméltem hogy egy idő után meg unja, vagy talál magának másat, de persze nem azért mert csúnya, vagy mert nem kedvelem,erről szó sincs, csak szimplán nem tudok csak, barátként tekinteni rá.

- Miről lenne szó?- kérdeztem félve

- Haragszol rám, vagy nem is tudom, de amióta itt vannak Sullyék nagyon elkerültél.

- Rotxo én már lassan öt éve elkerültem mindenkit, te vagy az egyetlen aki nem gyűlölt meg a régi barátaim közül.

- Soha nem gyűlölnélek meg, te is tudod.

- Igen.

- Figyelj, Tenery én nagyon kedvellek téged, és eddig próbáltam tapintatos lenni, de te is egyre inkább feloldódsz, és újra a régi leszel, ezért most már merek lépni...

- Ne, kérlek ne is folytasd, figyelj, tudom hogy már régóta kedvelsz, de én nem tudok rád úgy tekinteni ahogy te rám, sajnálom de nem megy, hisz együtt nőttünk fel, ráadásul te vagy az öcsém legjobb barátja.

- Már ne haragudj hogy felhozom de Tari'nayal is ugyan ez volt- mondta egyre idegesebben

- Nem, vele más volt ezt te is tudod...

- Figyelj, megértem a helyzeted- fogta meg a kezem- és én várok rád...

- De tudsz találni bárkit aki nem én vagyok. Tartsuk meg ezt a baráti kapcsolatot inkább oké?

- Rendben, ha te is így akarod.- mondta csalódottan.

- Köszönöm- indultam tovább. A fiú nem követett aminek örültem valamilyen szinte, viszont nagyon rosszul éreztem magam hogy megbántottam. A levelekhez érve örömmel konstatáltam hogy már eléggé szárazak. Mivel csak ennyit akartam én is elindultam hazafele.