Hihetetlen |Marvel ff.|

A bosszúállók

Mikor felkeltem kicsoszogtam a „szobámból". Aztán valahogy eljutottam a pilóta fülkéhez. Mikor bementem láttam hogy May ügynök vezeti a gépet.

- Hello. - köszöntem.

- Szia. - választ szűkszavúan.

- Mikor érünk majd oda? - kérdeztem kíváncsi hangon.

- 15 perc. - úgy tűnik hogy May ügynök nem nagyon szeret beszélni.

Aztán gondoltam egyet és leültem a mellette lévő ülésre. Annyira gyönyörű volt a táj. Aztán neki álltunk emelkedni.

- Miért emelkedünk? - tettem fel a kérdést ami szúrta a csőröm.

- Vihar lesz. - jött a megint csak nem túl bő szavú válasz.

- Áh! Oké. - jeleztem neki vissza.

Ezután a felhők fölé repültünk. Amit láttam az valami csodálatos volt. A felhők teteje olyan volt mint a friss vatta cukor. Nyam. Meg nyaltam a számat. Most esett le hogy milyen éhes vagyok. De most már kibírom amíg leszállunk. Biztos hogy lesz valami ehető majd a bosszúállók főhadiszállásán.

Miután meguntam a felhőket (na meg persze May ügynök társaságát) elindultam hogy körbe nézzek a gépen. A pilótafülke előtt volt egy vezérlő csak néhány ember volt itt. De mivel ez nem nagyon érdekelt így tovább mentem. A következő egy hosszú folyosó volt amiből nyílt annak a szobának az ajtaja ahol aludtam. Még láttam hogy ebből a folyosóból nyílik a gépház is.

Ez után hallottam egy erőteljes pittyenést. Körül néztem. A plafonról lelógó táblán egy öv volt pirosan. Valószínűleg hamarosan megérkezünk. Gondoltam vissza megyek a pilóta fülkébe. Mivel ott volt az egyetlen szék ahol be tudtam magamat kötni. Gyorsan elfutottam a pilótafülkében és ott le huppantam az ülésre May ügynök mellé. Bekötöttem magamat aztán nekiálltam nézelődni. Vajon hol lehet a bosszúállók bázisa? Mondjuk magukról a bosszúállókról se tudok valami sokat. Daisy említette hogy kik a csapat tagjai. Azt hiszem ez valamikor a kitörésem után volt.

Mikor ki értünk a felhők alá leesett az állam. A Stark torony volt előttünk.

- A Stark toronyba megyünk? - kérdeztem meg May ügynököt idegesen.

- Igen. - jött a válasz.

- Oké. - mondtam majd csönd telepedett le a fülkére.

Azon agyaltam hogy vajon kik is a bosszúállók. Aztán beugrott. Volt valami Thor nevű. Meg egy Csak Romanoff ügynökként emlegetett. Még valami sólyom szem is volt. Meg még egy Banner nevűre is emlékszem. Amit nem igazán tudtam hogy ki az a Amerika kapitány. Róla csak ennyit mondtak. Ja na meg Tony. Mondjuk most már az ember józan paraszti ésszel ki tudjuk találni hogy ha a torony a bosszúállók bázisa akkor Tony Stark is bosszúálló.

Egy rándulás zökkentett ki a gondolataim közül. Le szálltunk. Valahogy sikerült kicsatolnom az övem. Ezután hátra ballagtam a Daisytől kapott csomagért. Mikor össze szedtem elindultam a raktér felé. Az már nyitva volt mikor oda értem. Lassan lekullogtam rajta. Aztán leesett hogy miért nincs kint rajtam kívül senki mert szakad az eső. Ezután valami sprint szerűt kellet csinálni. Többé kevésbé sikerült is. El ázni nem nagyon áztam el. Szerencsémre. Mikor ki nyitódott a fotocellás ajtó annak örültem hogy nem rohantam neki. Aztán ott megtaláltam May ügynököt.

- Merre kell mennem? - kérdeztem.

- Arra! - mutatott a lift felé. - menj le két emeletet.

- Rendben köszönöm! Mondtam majd bementem a liftbe. Nem kellet sokat várnom és már ott is voltam a kívánt emeleten.  Mikor kinyílt az ajtó meglepődtem. Ott ált hat ember. Beszélgettek. Aztán mikor kinyitódott a lift ők felém néztek.

- Kira! - hallottam meg a már szinte „második apámnak" nevezett személyt.

- Mr. Stark! - mosolyodtam el köszönés közben. Látszott Mr. Starkon a meglepetését jeleit.

- Jó látni téged! - jött oda megölelni. Idő közben a többiek is ide néztek.

- Kira?! - hallatszott egy nagyon ismerős női hang.

- Nathasa?! - lepődtem meg.

- Te meg mit keresel itt?! - kérdeztük egyszerre meg egymást.