A múlt árnyéka sokszor a sarkunkban liheg, de mi van, ha ki is kerül bennünket, és elöl kap a karjaiba, majd pörget meg, és állít szembe démonainkkal?
Majdnem egy év, az hosszú idő, sok minden történik, és még több minden változik meg, főleg egy emb...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
200 734 ember kedveli
talán ezek után pont ez kell nekem...😌
9 874 hozzászólás
Az ablakban ültem felhúzott térdekkel, amikor valaki kopogott az ajtón, én pedig semleges arccal fordultam arra. Amikor a Norris család egyik tagjával voltam, akkor semmi baj nem volt, de amikor egyedül maradtam, akkor mindig megrohamoztak az emlékek, legyen az Fufy, vagy az az emlékezetes Forma 1-es záró esemény. És ezen a helyzeten az sem segít, hogy már két hete Aidan egy perc nyugtot se hagy nekem, mert vagy üzenetekkel, vagy hívásokkal bombáz. Egyszóval amikor nincs társaságom, akkor az idegösszeomlás határán táncolok keringőt a saját belső énemmel.
- Gyere.- fordultam vissza az ablak felé, és az azon lefolyó esőcseppeket bámulta, amíg azt hallgattam, hogy valaki a szobában lépked, majd helyet is foglal mellettem az ablakpárkányban.
- Ugye nem ez a mai program?- simított végig a vállamon a brit, mire csak egy halovány mosollyal fordultam felé, miközben a fejemet ingatom.
- A lányok?- fordultam vissza a táj felé, és tovább figyeltem a versenyt futó esőcseppeket.
- Ennyire szereted a társaságom?- nézett rám felhúzott orral, majd ő is felhúzta a térdeit, és a tájat figyelte ő is velem, én pedig a vállára hajtottam a fejemet, és úgy figyeltem tovább a mélabús brit tájat- Flonak ki kellett mennie a lovardába, Ciscanak tanulnia kell egy osztálytársával, anya főz, apa meg Oliver pedig Londonba mentek az üzlet miatt. Szóval, mi a mai program?- fordult felé, ami a miatt, ahogy ültünk elég nehéz volt.
- Van itt valahol Vodafone?- emelem fel egyik kezemmel a telefonomat a férfi orra előtt, mire ő értetlenül fordul felém.
- Történt valami a telefonnal?
- Nem.- ingattam a fejem, majd a kezébe nyomtama a készüléket, ő pedig csak értetlenül vette el tőlem, majd megnyomta a bekapcsoló gombot, mire felvillant a kezdőképernyőm, amin megjelentek a nem fogadott hívások, és az olvasatlan üzenetek, ő pedig még jobban elkezdte szorítani a gyöngyház színű telefont- Hé nem is akarom, hogy baja legyen.- csaptam meg az alkarját, mire rám kapta a tekintetét.
- Mi?- lenéztem a kezére, mire ő is arra kapta a tekintetét, és azonnal el is engedte a telefont, ami egy halk puffanással esett le a párnákra- Keressünk egy telefon boltot, és tiltassuk le a számot. Megyek átöltözöm, és gondolom te is.- mért végig, mire én is végig vezettem saját öltözetemen a tekintetemet.
- Nem tudom mi ellenvetésed van.- néztem fel rá miután felmértem a mackónadrágom és a vastag pulcsim, amin a Grincs feje volt, mellette a napi tehendő listájával.
- Nekem ugyan semmi.- nézett rám visszafolytott nevetéssel a brit, mire én nekidobtam egy párnát.
- Na húzzál öltözni.- nevettem el magam, mire ő is hahotázni kezdett, miközben kihátrált a vendégszobából. Komolyan mintha tizenévesek lennénk.
