A múlt árnyéka sokszor a sarkunkban liheg, de mi van, ha ki is kerül bennünket, és elöl kap a karjaiba, majd pörget meg, és állít szembe démonainkkal?
Majdnem egy év, az hosszú idő, sok minden történik, és még több minden változik meg, főleg egy emb...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
290 218 ember kedveli
Norris és Leclerc család sorakozó!️❤️
A hozzászólások lehetősége le van tiltva!
•🐝•
Jézusom, most így utoljára írni ide, még nehezebb, mint bármikor máskor...
Ez a kis szösszenet még itt fent csak egy alternatív lehetőség, ez az én befejezésem, de az előző rész után mindenki úgy zárja le magában a történetet, ahogy szeretné, sőt szeretném, ha mindenkinek lenne egy saját befejezése, hogy ne csak az enyém, hanem a miénk legyen a történet. (↓)
- és itt lehet megkövezni a nyitott vég miatt, ha valaki vevő rá -
De komolyra fordítva a szót...
Nehéz szavakat találni, nehéz szavakat találni arra, ami itt történt, a kezem alatt nőtt egy (khm 2😂) történet, és ezeket a történetek hoztak össze egy olyan közösséget, amilyenre szavaim sincsenek.
Annyi pozitivitást tudtam innen, TŐLETEK meríteni a mindennapjaiba is, ha éppen szükségem volt rá (remélem ezt én is meg tudtam adni néha).
Hálás vagyok minden egyes olvasónak, imádtam minden egyes hozzászólást, volt amin bekönnyeztem, volt amin nevettem, volt amivel teljes mértékben azonosulni tudtam, és fogalmam sincs mi lesz, amikor nem fogok minden szerdán és szombaton pár szót váltani a már ismerős, mégis mindig kedves és újat mutató emberekkel.
Borzalmasan utálok búcsúszkodni, de remélem ez a búcsú nem örök, és még találkozom veletek valahol, legyen az az internet bármely pontja, vagy valami csoda folytán akár szemtől szemben is.
Olvastam itt a hozzászólások közt és máshol is célokat, álmokat, remélem ez idővel mind-mind megvalósul!🥺❤️
Azt hiszem ideje végleg búcsút intenem a történetünknek, pedig minden betűjét imádtam írni, és még mindig imádom így megírtan is minden egyes sorát. Azt hiszem most sajnálom igazán, hogy egy történetet nem lehet a végtelenségig írni...
Ez idővel a mi történetünk lett, mert nem csak én, ti is alakítottátok minden héten, és ezért soha nem lehet elég hálás nektek. Köszönöm a kitartást, a türelmet és a rengeteg pozitivitást! Köszönök mindent nektek!❤️
Köszönöm minden olvasónknak, hogy itt volt, hogy kitartott, hogy nyomot hagyott (és azt is, hogy elviselt)!🥰❤️
Még egyszer, és sajnos utoljára legyen gyönyörű napotok, és ugyan ilyen szép hetetek!❤️
U.i.: Ha valakiről szívesen olvasnátok, akkor nyugodtan írjátok le, mert azt hiszem ha nem írhatok, akkor előbb vagy utóbb abból baj lesz...😂❤️
