23.

2K 90 23
                                    

• ɀꪮꫀ •

- Ugye tudod, hogy meg fognak ölni bennünket?- dobta le magát mellém a kanapéra a brit, mire csak bőszen bólogatni kezdtem- Az mi?- intett a laptop felé, amit figyeltem.

- A jövő évi szerződésem.

- Hogy a micsodád? Na nem, nem fogsz dolgozni jövőre.- vette el előlem a laptopot, mire csak felvont szemöldökkel néztem rá.

- Már miért ne dolgoznék?

- Mert az orvos azt mondta, hogy pihenj, nem igaz?

- De, de nem terhelném túl maga.- vettem volna el tőle a laptopot, de ő kinyújtotta tőlem távolabb eső kezét, így távolt tartva tőlem az elektronikai cikket.

- Te? Na nem tegnap ismertelek meg Zoe, a második neved az, hogy túlvállalom magam, nem fogsz dolgozni.- éppen kinyitottam a számat, hogy válaszoljak, amikor a brit azonnal folytatta is a saját modókáját- Jöhetsz a futamokra, de szerintem Andreas is meg fogja érteni, hogy így nem tudsz dolgozni, és Daniel is, meg amúgy is, Violetnek nemsokára lejár a szülési szabadsága, és

-Lando nem zárhatsz be ide.- nézek rá döbbenten, és ő is rám emeli íriszeit.

- Nem akarlak bezárni.

- De, éppen azt karod tenni.

- Nem! Én nem akarom, csak azt se akarom, hogy bármi bajod legyen.

- De nem lenne! Eddig sem volt, nem vagyok három éves, tudok vigyázni magamra. 

- Igen tudom, de 

- Hagyd ezt abba Lando Norris, most azonnal!- ripakodtam rá a férfira, majd az emelet felé.

- Zoe hová mész?- jött utánam a brit azonnal, én pedig hirtelen fordultam meg, így hirtelen fordulok hozzá hátra, mire megtorpanva visszalép egy lépcsőfokot.

- Fürödni, vagy már azt se lehet az engedélyes vagy az orvosi szakvélemény nélkül?- nézek rá felvont szemöldökkel, majd ott is hagyom a férfit.

Már vagy fél órája áztattam magam a kádban, amikor lassan elkezdett kinyílni a fürdőszoba ajtó, és már készültem elküldeni a pilótát, de nem ő jelent meg a fürdőszoba bejáratában, hanem valaki, aki sokkal közelebb volt a talajhoz.

- Gombóc? Gyere ide kincsem, mit szeretnél?- tettem ki a kezeimet a kádon kívülre, a kis Corgi pedig azonnal oda is futott, majd az egyik kezembe nyomta azt ami eddig a pofijában volt. Egy boríték és egy csokoládé- Jól van kincsem, ügyes vagy.- simogattam meg a kiskutya buksiját, mire az vakkantott egyet, majd helyet foglalt a földön és a farkát a padlón húzva csóválta- Nincs nálam kaja kishaver, de csak menj le, Land adni fog neked valamit.- vakartam meg a füle tövét, mire el is indult azonnal kifelé.

Felnyitottam a borítékot, miután megnéztem milyen csokit is postázott nekem fel a brit. Fehércsoki, mogyorós, karamelles fehércsoki, isteni...

Sajnálom,
igazad van, nem nekem kellene eldöntenem egy orvossal, hogy mit csinálj, de az én szemszögemet is megérthetnéd, hogy féltelek, féltem a nőt, akit szeretek...

A levelet letettem a szekrényre, majd kibontottam a csokoládét, és letörtem belőle egy darabot, majd visszaereszkedtem a langyos vízbe, a lábammal pedig megnyitottam a meleg vizet, hogy ne hűljön el teljesen körülöttem.

Még fél órát töltöttem a kádban, majd lassan kiszálltam, először szárazra törölköztem, a hajamra csavartam egy törölközőt, és magamra vettem a köntöst, amit ide készítettem magamnak, majd elindultam le a nappaliba, ahol a pilóta beszélgetett a kis kutyával. A nappali ajtajának nekidőlve figyeltem a britet, aki nekem háttal ült a kanapén.

csalFA TEkintetWhere stories live. Discover now