21.

2.1K 91 27
                                    

• ɀꪮꫀ •

- A francokat, hát már ide is együtt jöttek!

- Mert mindketten Nagy Britanniában élnek!- a hitel éttermébe Daniel rontott be Andreaval a nyomában.

- Együtt vagytok?!- támadott le azonnal bennünket az ausztrál, mire nekem még az étel is megállt a számban, amit amúgy rágni szerettem volna- Mióta eszik valaki bélszínt reggelire?- néz rám a pilóta, mire leerőltetem a falatot a torkomon.

- Mióta vagy ilyen pofátlan?- kontrázok rá, mire inkább Lando felé fordul, aki éppen valami IT magazint lapozgat.

- Együtt vagytok?

- Nem látszik? Egy asztalnál ülünk, szóval együtt vagyunk itt.- hajtotta le a pilóta az újság egyik sarkát, és úgy figyelte csapattársát, aki csak bemutatott neki.

- Zoe, nyilatkozol, a bélszíned mellett?- nézett rám.

- Nem, de még seggberúghatlak a bélszínem mellől. És amúgy is mi a bajod a reggelimmel?

- Csak az, hogy ez ebéd.- dobja le magát a mellettem lévő székre, lábait pedig az ölembe rakja, amit csak unottan nézek végig, majd a nagy tappancsait lelököm a combjaimról.

- Most ehhez volt étvágyam, örülnél hogy eszem inkább.

- Örülök én, csak volt amikor ebédre se ettél ennyit, nem hogy reggelire.- magyarázta nekem, majd felcsillnatak a szemei, és úgy fordult felém- Vagy! Norris lefárasztott az éjszaka. Áu!- kiáltott fel azonnal a kijelentése után, mire kíváncsian néztem rá- Az urad rugdal!- mutatott vádlóan Landora, mire csak a szememt forgatom.

- Komolyan Daniel, ha így folytatod, akkor keresek neked egy nyugtatókat gyártó céget, hogy legyenek szívesek szponzoráljanak téged, hogy legyen mit beszednem melletted, hogy lennénk együtt? Lennél szíves máskor otthon hagyni az paranoiádat és az összeesküvés elméleteidet?- néztem rá felvont szemöldökkel, mire csak a szemét forgatva hagyott ott bennünket.

- Én mondtam neki, hogy hülyeség amit beszél, de egész lefelé jövet le sem lehetett lőni, végig dumálta a liftutat.- kezdett el csacsogni a nő, én pedig csak a pilótára néztem, aki huncut mosollyal az ajkain nézett vissza rám. 

- Nem is értem honnan szedi az eszement ötleteit néha ez a férfi.- ingatom a fejem, miközben a kávémat kevergetem, Drea pedig csak egyetértően bólogatott felém, Lando pedig próbálta visszatartani a nevetését. 

- Nem is tudom néha hogy bírod vele. Komolyan rosszabb, mint Norris.

- Hé! Ez most fájt!- háborodott fel velem szemben a brit.

- Ugyan már, tudod, hogy igaza van.- legyintek felé, mire csak döbbenten néz rám- De én megyek is, és összeszedem valahol Ricciardot, mert még valami majomságot csinál nekem.- álltam fel, és vettem el egy csokis croissantot a brit pilóta elől, aki erre csak ismét hangosan felszólalt- Neked úgy se szabad sok édeset enned.- mondtam neki tele szájjal, és elindultam az ausztrál után. 

Daniellel a csütörtöki napot gyorsan leráztuk, és a férfi hotel szobájában punnyadtunk, én fejfájásra, ő pedig erős fáratságra hivatkozva, míg az egyik indok igaz volt, a másik csak egy kifogásnak volt jó, hogy valamelyikünknek legyen egy szabad délutánja videójátékozni. Nem is tudom melyikünk lehetett az.

Este nyolckor léptem ki a pilóta szobájánk ajtaján, és indultam el sajátom felé, miközben elmentettem a véglegesített hétvégi programot a tabletben, ami már szinte a 207. csontom lett az elmúlt időszakban. Kinyitottam a saját szobám ajtaját, majd vissza is fordultam, hogy bezárhassam azt.

csalFA TEkintetWhere stories live. Discover now