17.

2K 90 16
                                    

• ɀꪮꫀ •

- Na beszéltem öt sportújsággal, három magyar riporterrel, és egy TV stábbal, így talán el lehet tűntetni azt amit eddig tettél Ricciardo. De jössz egy doboz idegcsillapítóval, azt már nem fedezi a fizetésem, bocsi.- dobtam le magam Andrea mellé a reggeliző asztalhoz.

- Hm.- hümmögött egyet a brit, mire mind felé néztünk, ő pedig felemelte mutató ujját, hogy jelezze lenyeli a falatot és folytatja- És még Danile is él, ez egy igen produkív reggelnek mondható.

- Igen, Daniel még él, de ha mégegyszer csinál valami ilyent, akkor már nem sokáig fogja szívni a drága oxigént.

- Mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz,- legyintette az ausztrál- mert túlságosan szeretsz engem Zoe, hogy bármit is tegyél velem.

- Ebben mégis mennyire vagy te biztos?- nézek a pilótra, akinek megállat a falat a szájában, annyira megdöbben.

- Zoe te nem bántanál engem, mert szeretsz, igaz?- néz rám az ausztrál megilletődve, mire csak elemelek előle egy tányér placsintát, és enni kezdtem, mivel mióta itt vagyok nem igazán fogyasztottam szilárd ételt.

- Nem, mert te fizetsz nekem.- rántottam vállat- És mivel már teljesen feladtam a webdizájn munkámat, mivel te hét-huszonnégyben figyelmet igényelsz, így lassan már kénytelene leszek oda is költözni hozzád, így már csak azért sem bántanálak, mert már csak te fizetsz nekem.- mosolyogtam rá, mire csak a szemét forgatta meg, majd odaintett magához egy pincért.

- Jó reggelt, a kisasszonynak lesz egy fekete tea, egy csirkés salátával, és egy narancslével,- mutatott rám a pilóta- a másik kisasszonynak lesz egy kávé, az úr egy pohár tejet kér, nekem pedig lesz egy palacsinta tál, szintén egy kávéval. Köszönjük.- mosolygott rá az ausztrál.

- Holnap kell készíteni egy videót, ahol kifested a sisakodat Ricciardo, gondolom együtt Landoval.- folytattam a pilóta palacsintájának az elfogyasztását, miközben kihozták az ausztrál által rendelt ételeket és italokat.

- Nem Landoval lesz a videó, neki szponzori dolgokat kell intéznie ma a menedzserével.- ivott bele a kávéjába Andrea.

- De nem magának kellene csinálni, nem úgy van beírva.- nyitottam meg azonnal a tabletemen a heti anyagokat, amiket tegnap küldtek el nekem is, de még volt időm áttanulmányozni, mielőtt mentem helyrerakni az ausuztál álltal fejreállított dolgokat, megint.

- Akkor most magam kell csinálnom?- néz rám boci szemekkel a pilóta.

- Nem tudom.- húzgálom a dolgokat a tabletben, hátha találok valami olyan időpontot, ami minkét férfinek megfelelne, de nem igazán találtam olyan időintervallumot, ami minkét pilótának szabad lenne.

- Ne már Zou, nem akarom magam csinálni.- húzta el a száját az ausztrál nyöszörögve.

- Nem tudom mit tudunk ezzel kezdeni, nincs olyan szabad időpontotok, amikor mindketten ráérnétek, és lenne annyi időtök, hogy meg tudátok festeni a sisakokat.- ingatom a fejemet.

- És te?- néz rám Daniel.

- Én?- mutatok magamra, mire csak hevesen bólogatni kezd, majd nehezen lenyeli a falatot, amit a szájába gyömszölt, és ami miatt úgy nézett ki, mint egy hörcsög.

- Igen, te. Te mindig velem vagy, tudsz festeni, ami miatt érdemiekben is hozzá tudnál tenni a videóhoz, és még szép is vagy, ami hozza a kattintásokat.

- Az utoló megnyilvánulsodon kívül, ami kicsit sem volt hímsoviniszta, nem is beszélsz akkora hülyeségeket, amekkorákat vártam tőled.- jegyezte meg Andrea, mire én annyira nevetni kezdtem, hogy a teám ismét a brit pilótán kötött ki, aki csak döbbenten nézett rám, majd ez átváltott egy "ugye ezt mostmár te se gondolod komolyan?" pillantásba.

csalFA TEkintetOn viuen les histories. Descobreix ara