Kissed by the ocean {H. S.} Befejezett

26.fejezet

- Szia, Ally.- varázsol egy féloldalas mosolyt meggyötört arcára. Még mindig ledermedve állok előtte, a lilás zúzódásait pásztázom nem törődve a ténnyel, hogy be akarna jönni.

- Még mindig nem szólsz hozzám?

Lesütöttem szemem kérdésén. Utáltam hisztis lenni, de amit Harry mondott kiverte a biztosítékot. Szégyelltem magam, amiért úgy elszaladtam múltkor, vagy mert ignorálom őt, de magam sem tudom hogy bírkózzak meg a megbántottságommal. Megbocsátanék neki, de magamat csapnám be azzal, ha eljátszanám a boldogat.

- Hozzád szólok.- Engedem beljebb becsukva mögötte az ajtót. Mielőtt még újra a társaságomba elegyedhetne hátatfordítok neki, és bemegyek a szobámba. Louis vendége, ő törődjön vele. Semmi kedvem eljátszani a jókedvet Harry előtt.

- Ne menj el!- Baktak utánam Harry. Megelőzve a kínos szituációt ami kezd kialakulni Louis orra előtt, megfordulok, és ridegen, szárazon így szólok:

- Louis a konyhában van. Már vár téged.

Válaszát meg sem várva becsapom orra előtt az ajtómat. Bezárnám a szobát, de ahányszor a kulcsra nézek, eszembe jut a Harry féle incidens.

Sosem volt még tapasztalatom egy ennyire magabiztos, perverz sráccal. Az előző pasiaim mind több sebből véreztek önbizalom terén, egyik a kamerába nem akart nézni, a másik lehajtott fejjel közlekedett. Az exeim megtanították nekem, hogy egyáltalán nem vonzó, ha valaki nem látja, milyen szép is valójában. Mindig felment a pumpám valahányszor megdicsértem a kinézetüket, és egyből tagadni kezdték, hogy egyáltalán nem is olyan vonzóak. Azt hinné az ember, hogy csak a lányok ilyen idegesítően szerények és önbizalomhiányosak, de itt a két élő példa rá, hogy a fiúk is láthatják magukat csúnyábbnak, mint amilyenek. David és Charlie egyébként aranyos fiúk voltak. David volt az első pasim, akivel hónapokig csak a folyosón szemeztünk. Pontosabban ő nézett engem, én meg próbáltam úgy tenni, mintha nem látnám. Fogadást kötöttünk Tess-szel, hogy ha David még ebben a tanévben tesz egy lépést, Tesst el kell hívnom moziba. A fiú egyértelműen nem tett, mindig csak bámult, de úgy, hogy még a a portás is kiszúrta stírölését. Nem volt elég érett ahhoz, hogy lépni merjen, és pontosan ez a tulajdonsága vezetett a kapcsolatunk vesztéhez. Egy hosszú, erős kapcsolatot szerettem volna, de idő közben rájöttem, hogy David mennyire éretlen valójában. A barátai előtt flegmult velem, nem akart viszzaírni, mert ezzel fensőbbségesnek érezte magát, más lányokkal ücsörgött ebéd közben mondván, hogy csak barátok. Ezért akármennyire is fájt, hogy az első komolynak nevezhető kapcsolatom befuccsolt, ott kellett őt hagynom, mert csak lefelé mentünk a lejtőn. Aztán persze, amikor három hónap után szakítottam vele, sírt-rítt, hogy adjak neki még egy esélyt, és szívem szerint még mindig vele lettem volna, de az agyam uralkodott a döntéseim felett, ezért fájdalmasan is, de lekoptattam őt. Ezek után, mintha csak beindult volna egy lavina, a fiúk elkezdtek bukni rám. Pontosabban fogalmazva hajtani, mert eddig is tudtam, ha tetszem valamelyik fiúnak, de az legtöbbször nem tett felém egy lépést sem. Úgy éreztem, végre felnőttek a srácok egy komoly kapcsolatra, végre nem lesznek nézeteltéréseink a gyerekességgel kapcsolatban, de tévedtem. Igaz, a fiúk megnyúltak, és szőrösek lettek, de a testükön kívül semmi másuk nem fejlődött. Maradtak ugyanazon az ovis, gyerekszinten, mint amikor még épp csak mutálni kezdtek, és felkeltette érdeklődésüket a pornó világa. De Charliet azért nem szabadna ennyire lekicsinyítenem, mert az elmúlt kemény két kapcsolatom közül ő vitte a kupát az értelmiség terén. Az is igaz, hogy Davidet nem volt nehéz legyőzni, de Charlie a maga 23 éves korával már kicsit komolyabb és férfiasabb volt. Akkor bizonyosodott meg bennem, hogy velem egykorúval életemben nem fogok mégegyszer összejönni, a minimum két év korkülönbség minden fiúra vonatkozik. Persze, sokszor megkaptam, hogy 16 éves létemre miért egy ilyen 'öreg' faszival járok kézenfogva, de megtanultam, hogy az embereknek sosem fog tetszeni ami nekem a szívem dolga, ők mindig csak berögzülten mindenkit szidni fognak. Ezért magasról szartam a gúnyos tekintetekre, az összesúgásokra és beszólásokra, és fél évig jártam Daviddel. Igen, annak ellenére, hogy minden szinte tökéletesen ment, elvitt randikra, nem játszotta meg magát a barátai előtt, egyenrangúként kezelt és nyilvánosan is felvállalt, csak hat hónapig bírtuk. Márpedig erről a szüzességem és a bizalmiproblémáim tehettek. Éreztem, hogy kezdünk elhidegülni Charlieval, és mivel szerettem őt, és ez volt életem legkomolyabb kapcsolata, mindent megtettem azért, hogy megtartsam őt. Ez vezetettt oda, hogy akaratom ellenére kivertem neki. Fura volt, undorító és végképp nem szexi. Sajnos Charlie nem értékelte a próbálkozásomat, és egyre többet akart. Amikor belátta, hogy egyhamar nem húzom le neki a bugyim, úgy döntöttt neki, 23 éves létére kell a szex. Egyszerűen az alapvető szükséglete, és ezt meg kellene értened, Ally- mondta. Megérteni bár nem tudtam, de beletörődtem, és egy hét sírás után el is eresztettem őt. Szerettem Chariet, és tudtam, hogy ő is engem. Annyira meggyűlöltem a szexet, és hogy amiatt vesztettem őt el, hogy elhatároztam, házasságig várok az első szeretkezésemmel. Idő közben ez enyhült, már nincsenek ilyen elveim, vagy eltökéltségeim, de a mai napig fintorogva gondolok a szexre.

Újra csengettek. Biztosra vettem, hogy ez már Alex lesz. Ignorálva a két fiút a nappaliban, ajtót nyitottam a mosolygó lánynak, aki kezében szokás szerint ajándék volt. Most egy üveg Metaxával lépett be a házba, amit egy kínos szia után átnyújtott Louisnak. Ha nem lenne elég, hogy Aex és Louis kínosan viselkednek egymással, itt voltunk mi Harryvel, ahogy nálunk sem volt rózsásabb a helyzet. Én a magam beszari módján a lábfejemet nézegettem, Harry pedig szokásához híven engem stírölt, mintha más ott sem lenne. Alex törte meg a kínos csendet, ami nem meglepő elnézve, hogy a fiúk nem tudtak kezelni egy felnőtt helyzetet nem beszélve rólam, aki inkább meg sem szólalt. Mégegyszer köszönetet mondtam Istennek fejben, hogy megajándékozott minket Alexszel, mert ha ő nem lenne itt, Megan és Naomi érkezéséig toporogva állnánk egymás előtt.

- Hallom holnaptól úszómester leszel.- Próbálja oldani a feszültséget Alex.

- Igen, úgy döntöttem, jó lenne egy kis pénzt is keresni.

Alex bólintott, de nem vetett fel több témát. Kínosan bámult rám várva, hátha én majd megtöröm a csendet.

- Alex, vettem egy új parfümöt, kipróbálod?- mutatok ujjammal a szobám felé. Az egész egy szemenszedett hazugság, semmiféle pacsulival nem gyarapodott a sminkasztalom fiókja, de a pánik miatt ez volt az egyetlen, ami eszembe jutott feszültségoldás gyanánt. Alex megkönnyebbülten bólintott és bekövetett a szobámba.

- Na, melyik az a parfüm?- Huppan le a rugózós ágyamra. Számat rágcsálva mérlegelem, elmondhatom-e neki, hogy csak kamuztam, vagy csináljak úgy, mint aki nem találja az állítólagos parfümét.

- Igazából...- vakarom meg kínosan nevetve felkarom- nincs semilyen parfüm, csak izé... Nem jutott jobb az eszembe.

- Á, értem.- mosolyodik el felszabadultan Alex. Hála az égnek felengedett, és nem mogorva tekintettel díjazza a füllentésem.- Azért nem volt olyan rossz húzás. Legalább a fiúk elől is eltűntünk.

- Ezt hogy érted?- Vonom össze szemöldököm.

- Hát, tudod, Louisszal sem állunk a legjobban, és láttam, hogy Harry is furán nézett rád. Van valami baj? Öszzevesztetek? Zayn elmondta, hogy egy pár vagytok, ne aggódj.

- Elmondta?- Dőlök előre riadtan. Teljesen le vagyok sokkolva, bár Zayn pletykás száját ismerve egyáltalán nem kéne ezen meglepődnöm.

- Mindenkinek.- Bólint.- Hát, mit ne mondjak, kicsit derült égből ért minket az egész. Különösen Niallt, ő csak forgatta a szemét, mert azt hitte, Zayn csak blöfföl.

- Hát pedig nem...- Dünnyögöm szégyenkezve orrom alatt.- Ennyire rossz névben tűnik fel az a lány, aki együtt van Harryvel?

- Hogy micsoda?- Néz rám kikerekedett szemekkel Alex.- Nem, nem erről van szó. Nem miattad ekkora szám ez az egész. Vagyis, pontosabban igen, miattad, de nem miattad. Érted?

-Nem.- Vágom rá komolyan.

Alex sóhajt egyet, majd belekezd a magyarázatba.

- Nem konkrétan azon lepődtünk meg, hogy te lettél Harry barátnője. Az volt hihetetlen, amikor kiderült, hogy egyáltalán van barátnője. Lehetett voln az illető a szomszéd Erzsi néne is, mi akkoris hitetlenkedve hallgattuk volna a történteket.

- És miért ilyen fura, ha Harry becsajozik?

- Nem is tudom.- Rántja meg vállát Alex.- Mert már rég nem volt neki barátnője. De ne kérdezd mi történt, akkor még nem ismertem se őt se Louist.

- Tényleg, és mi van most Lou és köztetek?- tapogatózok Alex mellett helyet foglalva az ágyamon.

- Hát, nem is tudom, Ally...- babrálja egykedvűen Alex a takaróm szélét.- Ez olyan bonyolult.

- Hát... - vonom meg vállam- mindig gyorsan felfogtam a dolgokat, úgyhogy netán tehetnél egy próbát.

Csend van köztünk. Alex fontolgatja a megnyílás gondolatát, én türelmesen várok. Nem az a fajta lány, aki csak ukmukfukk beszámol a lelki drámájáról, de biztos kéne neki valaki, akivel beszélhet.

- Figyelj, nem muszáj elmonda-

- Terhes vagyok.