S o h a !!! ✓[Bakugou × reader ] //BEFEJEZETT//

_17_

Valahogy nem volt olyan mérges a hangja. Inkább olyan volt mintha  csalódott lenne, vagy nem is tudom. Az egész helyzet megint olyan abszurd volt, hogy még javában emésztgettem a szituációt.

- Az még akkor volt amikor utáltalak. - motyogtam el kellemetlenül. Kezd egyre kinosabbá válni számomra ez az egész. Egyáltalán, hogy az istenben került ide Uraraka? Vagy tud teleportálni, vagy a fél várost átrohanta igen rövid idő alatt. Akárhogy is, lehetetlen. Mondjuk ezt az utóbbi időben sokat hangoztattam, de mégis lehetséges lett végül. Merjek egyáltalán még bármit is biztosan állítani?

- Akkor? - kérdezett rá erre is. Kezd úgy kinézni a dolog mintha egy vallatáson lennék.

- Az előtt mielőtt Kirishimával beszéltem volna. - felesleges lenne kertelni, vagy hazudni már, ebben a helyzetben. Úgy éreztem, hogy minden mindegy azok után, hogy Uraraka elárulta akaratán kívül, hogy miket mondtam a fiúról a háta mögött.

- Aha... - morogta. Most komolyan megsértődött? Meg egyáltalán min? Azon, hogy azt mondtam utáltam? Azon, hogy a lány beállított? Vagy netán azon, hogy megtudta miket mondtam róla? Nem szerettem volna ha haragudna rám. Érdekes volt a dolog, hogy egy pillanat alatt megváltozott minden bennem zajló dolog. Hiszen már rég azon gondolkodtam, hogy vajon mivel tudnám őt kiengesztelni. Egy igen hatásos módszer jutott eszembe. Rögtön fejbe is csaptam magamat, természetesen nem valójában, azért, hogy mikre gondolok. Azonban... Meg akartam tenni. Érdekelt a reakció. Felé kezdtem el sétálni, amit végig nézett. Amikor közvetlenül elé értem akkor sem álltam meg. Ekkor kicsit meglepődött, de továbbra sem mozdult arrébb, csak várta, hogy mit fogok tenni ezek után. Arcomra halvány pír gyülekezett. Megfogtam a fiú vállát és lassan, félénk mozdulatokkal az ölébe ültem. Kikerekedett a szeme és az ő fejébe is bele szállt a vér egy pillanatra. Ekkor még vörösebb lettem. Gyorsan közelebb hajoltam és egy kis puszit adtam a szájára. A szemében megcsillant valami, ami arról árulkodott, hogy nem volt ellenére az amit az előbb csináltam. Amint végeztem a "feladatommal" már visszavonulót is fújtam volna, de a szőke megakadályozott. A csípőmre tette a kezét és gyengéden, de mégis határozottan markolt bele. Ezzel pedig elérte, hogy ne tudjak sehová sem szabadulni. Gratulálok [Név]. Alá írtad a halálos íteleted. Katsuki az alsó ajkába harapott egy pillanatra, majd hevesen csapott le az enyémekre. Kisebb sokk és fáziskésés után viszonoztam is neki a csókot. Ahogy megérezte, hogy én is mozgatni kezdem az ajkaimat nyelvével bejutásért könyörögve nyomta le az alsó ajkamat. Azonnal engedtem a kísértésnek és megadtam a fiúnak azt amire vágyott. Ahogy ez megtörtént eldöntött a széles ülőgarnitúrán, így én háton feküdve, ő pedig felettem helyezkedett el. A számtól egy pillanatra sem szakadt el. Kezei útra keltek, hogy felfedezzék a testem különböző pontjait. Egyik a pólóm alá vándorolt és a fedetlen bőrömet kezdte el cirógatni, míg a másikkal combomba markolt. Utóbbi cselekedete miatt egy kisebb nyögés szaladt ki az ajkaim közül. Karjaimat a nyaka köré fontam és lejebb húztam magamhoz, így szinte az egész teste hozzám ért. Az egyenruhámhoz tartozó szoknya teljesen felgyűrődött. Bakugou a combom belső részét kezdte el simogatni, miközben egyre feljebb haladt. Finom és kellemes érinteseitől megremegett a testem és jobban felkorbácsolódtak a vágyaim. Lihegve vált el tőlem, hogy mind a ketten levegőhöz tudjunk jutni. Ezek után a nyakamra tapadt és először óvatos puszikat adott rá, majd csókokat. Végül bele harapott a bőrfelületbe és szívni kezdte. Apró sóhajok hada szökött ki a számon. Kezeit az ingemre vezette és a gombokkal kezdett el babrálni. Egyre többet és többet kapcsolt ki, így már láthatóvá vált a mellkasom, azzal együtt pedig melltartóm is. A nyakamon szép piros foltokat hagyott már, ezért áttért melleim területére. Ahogy megérintette őket a kellemes érzésen kívül más is belém költözött. A felismerés. Hirtelen józanodtam ki és másztam ki a fiú alól. Felugrottam és kipirult arccal, szétjött hajjal és levegőt kapkodva néztem a fiúra. Szoknyám gyűrött volt, az ingem pedig ki volt gombolva.

- Nem lehet! - ráztam meg a fejemet teljesen kétségbeesve. Azt mondtam, hogy soha. A soha pedig soha! Be kell tartanom az ígéretemet, mert különben botrányok lehetnek. De... Akarom.

- Túl sokat beszélsz! - megragadta a karomat és újra maga alá rántott. Innentől pedig nem volt már megállás.

Fenébe a hülye határokkal és ezzel az egész helyzettel!

_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_