S o h a !!! ✓[Bakugou × reader ] //BEFEJEZETT//

_6_

Ahogy a fiú kiejtette a szavakat a száján azt hittem, hogy falnak fogok rohanni. Tehát mindenre emlékszik... Miért?! Ez az egyetlen dolog amit kérdezni tudok most. Hogy: miért? Ennek az embernek egyáltalán nem kottyan meg az alkohol? Egyáltalán le tudja magát inni? Na de... Azt mondta, hogy ő nem itta le magát. Tehát nem volt részeg.

- Te képes voltál velem ágyba bújni úgy, hogy nem voltál részeg? - kérdeztem meg tőle. Az a baj, hogy nem tudom elképzelni, hogy miért tett volna ilyet. Hacsak nem-- Nem az biztos nem lehet. Még mindig Bakugouról beszélünk. Száját gúnyos vigyorra húzta és úgy nézett a szemembe.

- Ne bízd el magad ribanc. - köpte a szavakat. - Olyan voltál mint aki két hónapja nem látott faszt. Szinte könyörögtél azért, hogy megbasszalak. Ne is gondolj hülyeségekre. Te csak arra vagy jó, hogy valaki egyszer jól megfarkaljon aztán ott hagyjon. - amint befejezte megfordult és a legközelebbi utcába befordult. Lefagyva és teljesen megalázva álltam ott az utca közepén. Miért is kellett rákérdeznem? Hülye voltam, hogy azt képzeltem, hogy talán érez irántam valamit és azért akar velem lefeküdni. Mégis valahogy rosszul esik, hogy nem ez a helyzet. Komolyan kezdem azt hinni, hogy megőrültem. Miért akarom azt, hogy az az este ne csak egy egyszerű szex lett volna, hanem igazi érzelmes? A düh és a szomorúság szorító érzése a mellkasomba költözött és szinte már elviselhetetlenné vált. Eddig bármit mondott nekem nem érdekelt. Egyszerűen elengedtem a fülem mellett, vagy valamit hozzá szóltam, hogy még jobban felcsesszem az agyát, aztán pedig egyedül hagytam dühöngeni. Most viszont nem tudok semmi beszólást sem a fejéhez vágni. Egyszerűen csak olyanokat kiabálok, hogy "Baszódj meg" és társai. A francba már az egésszel! Miért kellett olyan hülyének lennem? Hiába rágódok ezen nem lesz tőle jobb. Igazából semmitől sem lesz jobb. Akkor esetleg lenne esélyem ha idő utazó lennék és mindent vissza tudnék csinálni. Hogyan cseszd el teljesen az életedet, aztán pedig égesd be magadat teljesen élő dokumentum film. A címe pedig [Név] élete, amit soha ne próbálj meg utánozni. Az egész helyzet olyan abszurd. És miért pont Bakugou? Lehetett volna akármelyik másik fiú is, akivel normálisan meg tudnám beszélni ezt az egészet. De persze én ebbe is azt az embert tudom kifogni akivel nem lehet komoly dolgokat megbeszélni, mert egyszerűen leszól azért, mert az érzéseidről mersz beszélni. Katsuki az az ember akivel nem lehet kitárgyalni a szívügyeket. Viszont valahogy meg kéne neki mondani, hogy hanyagoljuk ezt a témát és végleg felejtsük el.

Mi van akkor ha nem én mondom el neki?

Hirtelen egész jó ötletem támadt. Valami érthetetlen okból az egyik legaranyosabb fiú az egész osztályban, Kirishima-kun, Bakugou legjobb barátja. Vele viszont nagyon jó beszélgetni érzékeny témákról. Ha tudnék vele kettesben beszélni arról ami köztünk történt az Idegbeteg sünivel, akkor talán nekem is könnyebb lenne, hiszen egy fiú máshogy áll egy ilyen dologhoz mint egy lány. Plusz ha Bakugounak is elmondaná azt amit én neki, akkor megkímélném magamat egy újabb kellemetlen beszélgetéstől.

Gondolatban vállon veregettem magamat, hogy ilyen jó ötleteim támadnak. Mostmár csak azt kéne kitalálom, hogy hogyan hozom ezt össze. Ebbe nem szívesen vonom bele a lányokat, mert szokásuk mindent túlbonyolítani. Egyszerűbb lesz ha ezt magam intézem el. Végülis ez az én dolgom. Nem bízhatom mindig másokra a döntést. Az a biztos ha saját magad intézed a dolgokat, mert akkor nem érhet meglepetés.

A mobilomat kivettem a táskámból és megnyitottam a vörös hajúhoz tartozó chat ablakot. Nem gondolkoztam azon, hogy mit fogok neki írni. Minél tovább töröm a fejemet egyes dolgokon annál jobban elbizonytalanodok.

Me: Szia Kirishima! Tudunk majd valamikor beszélni? Fontos lenne.

Alig, hogy elküldtem, már jött is a válasz, hiszen elérhető volt.

Kirishima: Éppen most megyek hazafelé a boltból. Ha gondolod a parknál megvárlak és tudunk beszélni.

Az üzenet láttán megkönnyebbültem, hogy nem teher számára az, hogy segítséget kérek tőle. Én tényleg nem értem, hogy hogyan lehet ez a két ember ilyen jóban egymással. Mármint nem hiszem, hogy Bakugou így ugrott volna, hogy segítsen nekem.

Me: Tíz perc és ott vagyok.

Írtam meg a választ. A mobilt újra a táskámba mélyesztettem és kicsit gyorsabbra vettem a lépteimet, hogy minél hamarabb oda érjek.

Kár, hogy nem úgy sültek el a dolgok ahogy én akartam...

_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_