Farkasok (2. rész)

17. Fejezet

  Virág/Vipera/Villám:

   Virág cipelte be a fészkükbe egy nyulat. Rozsda fölé hajolt, aki betegen aludt.

-Bika nyugodj le kérlek.- mondta Virág. Bika épp azzal szórakozott, hogy vagy Bazalt vagy Bogyót támadta. Bodobács csendben figyelte a körülötte zajló eseményeket. Virág visszaemlékezett arra amikor elsőnek meglátta Bodobácst. Kinézetre teljesen olyan volt mint apja, azzal a kivétellel hogy szemei olyan színűek mint a nap. Néha még mindig önkéntelenül kirázta a hideg hogy ha Bodobácsra nézett

-De hát olyan uncsi itt bezárva lenni.- motyogta Bika majd ismét letámadta Bogyó füleit. Bogyó védekezés képpen megpróbálta lerázni magáról fiú tesóját. Bazalt bevetette magát a játékba és gyors mozdulatokkal leszedte Bikát Bogyóról. Miután Rozsda lebetegedett Virágnak kellett mindent megcsinálnia, de szerencsére Hó és Kökény segítettek neki ahogy tudtak. Ha bár felajánlották hogy csatlakozzon Csalánékhoz Virág elutasította az ajánlatot. Ő is hallott a csatárol Éjfél és Moha falkája között és tudta hogy nemsokára a két másik falka is beszáll a harcba. "Nem érné meg egy olyan falkához csatlakozni akik harcolni fognak." gondolta Virág remélve hogy jól döntött.

  Vipera felemelte az egyik kölyköt aki átesett a farkán.

-Mit szólsz a Siklóhoz?- kérdezte a szürke kölyköt figyelni. Ő sokkal rövidebb szőrű volt mint tesója így egy vékony látszatott keltette.

-Rendben, a másik meg Agancs legyen.- javasolta Gomba. Vipera helyeselve bólintott majd kisétált a barlangból. Körülnézett a táboron majd Luciánához sétált. Ahogy megsütötte a nap a bundáját nyugalmat érzett. Mintha minden rendben lenne, a betegek kigyógyultak, a sebesültek kezdtek felépülni és újra kezdett elég élelem lenni mindenkinek. De ahogy meglátta Luciána gondterhelt arcát, elszomorodott. Ezek szerint mégse volt minden rendben csak azért mert Vipera épp boldog volt.

-Menjek ki egy járőrre? Ma még senki sem ment ki.- mondta. Luciána bólintott

-Vidd ki Szarvast, Vihart és Drappot.- mondta Luciána. Vipera bólintott és a megnevezett farkasokat odahívta. Szarvasnak a nyakán volt egy kisebb seb, Viharnak az egyik lábán egy harapás Drappnak pedig a hátán futott végig egy csík. "És ők vannak legkevésbé megsérülve." szörnyülködött Vipera. Kivezette a csapatát majd végig jelölték a határt Éjféllel.

-Legalább két napja nem jelölték meg.- mondta Szarvas.

-Gondolom nincs olyan farkas akit kitudnak küldeni.- mondta Drapp kárörvendve.

  Villám boldogan nézegette a játszó kölykeit. Margaréta hasonlított a legjobban anyjára. Mind kinézetben, mind személyiségben. Óvatos volt, nem szállt be semmi hülyeségbe ami veszélybe sodorhatta volna, bár néha túl félénk volt. Hirtelen Gomba lépett be a barlangba. Két kölykét szájában hozva. Már most, a két kölyök teljesen másak voltak Liliom négy kölykétől. Náluk Gyömbér és Pipacs voltak a legmerészebbek és Agancs és Siklóhoz képest semmik se voltak.

-Áthoztam őket egy kicsit. Tudnál rájuk vigyázni, nekem vadásznom kell.- Villám fintorogva bólintott. "Most dadáskodhatok a testvérem kölykeivel." Gondolta undorodva. Gomba arcára harag ült ki.

-Talán valami bajod van a feladattal?- Kérdezte mérgesen. Villám nem válaszolt. A nőstény közelebb lépett hozzá, ami miatt Villám elhátrált

-Nem vagyok dada. Elég nekem a saját kölykeimre vigyázni. Nem kell még egy halom másik kölyök is!- Bökte ki végül. Gomba nagy levegőt vett, majd lehajtotta a fejét. Látszólag próbált úrrá lenni idegességén.