Vérfürdő Beacon Hillsben [Teen Wolf f.f.]BEFEJEZETT

🐺FOURTY-ONE🐺

💓Stine szemszöge💓

Konkrétan derékig eltűntem a szekrényünkben Derek ruhája után kutatva.Ő mögöttem üldögélt egy asztalon és várta hogy végezzek.
-Tudod...irtó aranyos vagy így nyakig eltűnve a ruhákban-nevetett.
-Nagyon vicces vagy!-dugtam ki a fejem a szekrényből-De most gyere,megvan a ruhád.
-Öltöny?Nyakkendő?Most komolyan?-nézett végig a ruhákon.
-Miért miben szeretnél esküvőre jönni mackóban?-kérdeztem gúnyosan-Na gyerünk,vedd fel!
A kezébe adtam a ruháit és neki is látott átöltözni.
Levette a pólóját,majd felvette az ingjét.Ugyanígy tett a nadrágjával is,majd nekiállt a nyakkendőjével szerencsétlenkedni.
Én nagyot sóhajtottam és odaléptem hozzá.Gyorsan megkötöttem neki és az ingje gallérját kezdtem igazgatni.Felvette a zakóját és segítettem neki begombolni.
-Cuki vagy-mosolyodtam el.
Ő is apró vigyorral az arcán nézett vissza rám,majd megkérdezte.
-És te miben jössz?
-Várj kint!-feleltem és a szekrényhez léptem.

Derek ki is ment a nagyszobába és az ablaknak támaszkodva várakozott.Én közben felvettem a csipkés fekete ruhámat,a fekete harisnyámat és a csizmámat.A hajamat megfésültem és kibontva hagytam,majd megcsináltam a szokásos fekete sminkem.Amikor felkentem a sötét rúzsomat,Derek hirtelen benyitott az ajtón.
-Naa már vagy húsz perce készü...-kezdte,de elakadt a szava.
Én kérdőn néztem rá,mire ő mosolyogva végimért.
-Gyönyörű vagy...-nyögte ki végül.
-Köszönöm...-feleltem halkan.

Oda lépett elém és egy gyönyörű,fekete csokrot nyújtott át nekem.Én elmosolyodtam és kihúztam egy szálat a virágból.Letörtem a szárát és óvatosan Derek öltönyzsebébe raktam.Ő végig mosolyogva figyelt,majd amikor végeztem puszit nyomott a homlokomra.
-Mehetünk?-kérdezte és kinyújtotta a kezét.
-Gyalog?-kérdeztem.
-Nem,kocsival-nevetett-Elviszlek a kocsimmal.
Én mosolyogva kapaszkodtam bele a karjába és elindultunk az esküvőre.

💓Tess szemszöge💓

-Fél öt van...hol van már Stine?Istenem mi van ha valami baj történt?Vagy ha valamit csinált magával?És ha...-hadart idegesen Nina.
-Levegőt!-kaptam el a vállát és ő nagy levegőt vett-Nincsen semmi baj...biztos csak késik...Remélem...
Már mindenki átöltözött,elkészülődött,a vendégek is lassan mind megérkeztek,de Stine sehol.
Kezdtem én is komolyan aggódni érte,de próbáltam megnyugtatni magam.
-Minden rendben?-karolt át óvatosan Scott.
-Nagyon remélem hogy igen-feleltem és felnéztem rá.
-Itt lesz...nemsokára,higgy nekem!-puszilta meg az arcom és elrohant,hogy beszéljen a pappal.

Láttam ahogy Nina két percenként a telefonját nézegeti és hogy ugyanolyan ideges mint én.
-Tess?-megérkeztek Lydiáék.
-Lydia!-rohantam oda hozzá és szorosan megöleltem.
-Hát itt van az én banshee társam-mosolygott.
-Lydia hová tegyem az ajándékot?-trappolt be Stiles.
-Ó igazán nem kellett volna...-feleltem de Lydia belém folytotta a szót.
-Á á...megérdemlitek!-mosolygott.
-Sziasztok!-jelent meg mellettünk Malia széles vigyorral az arcán.
-Malia!-öleltem meg őt is.
-Hol van Stine?-nézett körbe izgatottan.
Malia és Stine ez alatt a hat év alatt igazán jól összebarátkoztak.Mivel kiderült hogy Peter Malia apja,így Derekkel is rokoni kapcsolatban van,hirtelen elválaszthatatlanok lettek.Meg persze azért is mert mindketten képesek kiszámíthatatlan gyilkológépekké válni és a világnézetük is hasonló.Amikor Malia kiköltözött Franciaországba,az konkrétan már egy mellbeszúrással ért fel Stinenek.Úgy érezte kezd elveszteni mindenkit,rajtunk kívül persze.
-Még nem érkezett meg-feleltem leplezve az aggodalmamat-És ki a fiú melletted?-tereltem gyorsan a témát.
-Srácok...ő itt Luka...vérfarkas és segít nekem a franciában-mutatta be a fiút széles mosollyal.
Mi mind kezet fogtunk vele és bemutatkoztunk.

Nemsokára Scott loholt vissza és Stiles nyakába borult.
-Tesó,hát házasodsz?-nevetett Stiles.
-Úgy látszik-mosolygott rám Scott-Na de itt vannak Liamék is.Szeretnének nektek köszönni.
Óvatosan megfogta a kezem és vezetni kezdett.A többiek jöttek utánunk.Liaméket is köszöntöttük,bár velük azért még kicsit többet találkozunk mivel itt maradtak Beacon Hillsben.Masonnel pont egy egyetemre járok.
Megjelent Nina is Theoval és ők is örömmel köszöntötték a többieket.

Közben szép lassan megérkezett mindenki más is.Isaac,Deathon és Deucalionék is.A családunk tagjai is szállingóztak befelé.Már csak egy valaki hiányzott.
-És Stine hol van?-kérdezte Isaac.
Én felnéztem Scottra,majd nagyot sóhajottam.
-Az igazat megvallva...-kezdtem bele.

Hirtelen egy fekete porsche parkolt le mellettünk.Mi lepetten néztünk oda és Scotték azonnal egymásra néztek a többiekkel.
-Ez...na neee...-ámuldozott Scott.
Mi Ninaval nem értettük először hogy mi ez az egész,de hirtelen a mi szánk is tátva maradt.
Egyszerre leállt a porsche motorja és kinyílt az ajtó.A volán mögül hatalmas meglepetésünkre Derek szállt ki,majd ránk sem nézve lépett a másik ajtó mellé és kinyitotta.Kezet nyújtott valakinek és kisegítette az autóból.Persze Stine volt az.Becsukta az ajtót,majd Stine a karjába karolt és úgy léptek oda hozzánk,mosolyogva.
Mi teljesen lesokkolódtunk és egy darabig csak szó nélkül bámultuk őket.Az első aki felocsúdott a sokkból,az Malia volt és visítva ugrott Stine nyakába.
-Stine!
-Malia!Istenem de jó téged újra látni!
-Nekem jó látni végre a kis hiúzomat-felelte és megállt Derek előtt-És persze a drágalátos unokatestvéremet.
Mindketten elmosolyodtak,majd megölelték egymást.
-De...Derek.Jaj de jó hogy itt vagy-borult hirtelen Scott is Derek nyakába.
Mi egymásra néztünk Ninaval és úgy tűnt egyre gondolunk.Visongva öleltük meg Stinet,aki könnyekig hatódott,de örömében sírt.
Ekkor már mindenki magához tért és kitörő örömmel köszöntöttük a végre előkerült Dereket és a lányt aki hat éven keresztül kitartott mellette.

💓Stine szemszöge💓

Újra a réginek éreztem magam.Végre láthattam a barátaimat és úgy éreztem hogy az a hat éven át tartó sötétség felszállt a szívemről és az elmémről.

Kicsit tudtunk még kezdés előtt meszélgetni a többiekkel,mert Scott és Tess elmentek készülődni.A többiek Dereket faggatták,de én Ninat húztam félre.
-Na,megvan a meglepetés?-kérdeztem vigyorogva.
-Igen-felelte izgatottan-Beleraktam őket egy kis dobozba,majd a vacsoránál adom oda neki.

Nemsokára leültünk és megkezdődött a szertartás.Tess gyönyörű volt,egyszerűen ragyogott.
-Megcsókolhatod az arát!-mondta a pap és ezzel meg is köttetett Scott és Tess házassága.
Nina sírt,Stiles felvette az egészet videóra,én pedig büszke voltam a barátnőmre.Csak álltam Derek mellet és mosolyogva néztem fel rá.Örültem hogy ő is itt lehet és átélheti ezt velem.

-Egy kis figyelmet kérek!-jelent meg Nina a színpadon és izgatottan tartotta a kezében a kis csomagot.Én vigyorogva néztem rá és ő is visszamosolygott rám.
-Mi történik?-kérdezte kíváncsian Tess.
-Figyelj!-feleltem.
-Szóval,mivel most van Theo születésnapja,szeretnék neki egy kis apróságot átadni.
-Megszivatjátok Theot?-hajolt oda hozzám Derek.
-Háát...úgy is mondhatjuk-nevettem.

Theo lepetten sétált ki a színpadhoz és kételkedő arccal vette el a csomagot.Lassan kibontotta,talán ő is azt hitte hogy ez csak egy átverés.Amikor meglátta a három tesztet,ijedtében leejtette és sokkosan nézett Ninara.
-Terhes vagy?
Nina csak könnyes szemmel bólogatott.Theo azonnal felkapta és megcsókolta.A többiek is lesokkolódtak,de amikor magukhoz tértek felpattantak és ujjongva tapsoltak.Theo és Nina egymás karjaiban sírtak és Theo nem akarta elhinni hogy apuka lesz.

Hát igen...ez az igazi élet.A barátaim boldogak és végre én is.Felnéztem Derekre és megcsókoltam.
-Ezt miért kaptam?-kérdezte mosolyogva.
-Mert szeretlek-feleltem.
-Én is...-mondta és szorosan átölelt engem...

The End

Sziasztok démonkáim!
Itt is lenne az utolsó rész.Még tervezek egy írói befejezést amiben egy kicsit olvashattok még a szereplők további életéről és a storyról.Remélem hogy tetszett nektek és köszönöm hogy elolvastátok!
Találkozunk legközelebb!
PEACE OUT!💙
🐯💞🐺