🐺THIRTY-FOUR🐺

775 47 0
                                    

Bömböltem Stine mellkasán és próbáltam életet lehelni belé.
-Istenem nee!Nem teheted ezt velem hallod?Kelj fel kérlek!
Nemsokára megérkeztek a többiek is.Nina az ajtóban megtorpant és azonnal sírni kezdett.
-Nem!Tess kérlek mondd hogy...ugye ez csak...
Sírva rohant oda hozzám és ő is idegesen próbálta felkelteni barátnőnket.
-Ezt nem hiszem el!Mi történt?-állt fel és borult Theo nyakába.
Scott mögém lépett és a vállamra tette a kezét.Hirtelen Peter tolakodott át a tömegen.
-Ne ne ne ne!Hé Stine!-emelte fel a fejét-Hallod kislány nem csinálhatod ezt!Hé!...Azonnal orvoshoz kell vinnünk.
-Peter...-lépett oda hozzá Scott.
-Nem halhat meg!Érted?Gyerünk,indulás!-felkapta Stinet a kezébe és rohanni kezdet vele kifelé.
Mi lepetten néztünk össze és Peter után iramodtunk.Egyenesen a kórházhoz ment és közben folyamatosan Stinehez beszélt.
-Nem hagyhatsz itt minket kislány,hallod?Még nem...
-Peter!-kapta el Scott a vállát-Már késő,hiába rohansz!
-Soha...nem...késő!-felelte idegesen és tovább rohant.
Scott sóhajva nézett ránk.Mi még mindig sírva és teljesen lesokkolódva mentünk Peter után.

Nemsokára odaértünk a kórházba,ahol szerencsére pont Scott anyukájával futottunk össze.
-Istenem mi történt?-kérdezte idegesen amikor meglátta Stinet.
-Hosszú sztori,segítsenek rajta!
Melissa bólintott és be is vittük Stinet egy kórterembe.Stinet azonnal gépekre kötötte és megvizsgálta.
-Még egy hangyabokányi púlzust talán érzek...Nézzétek...elvétette a lövést,az agytörzset nem érte a golyó.Így talán van egy tízezred esélye hogy túléli...de nem ígérhetek semmit-nézett fel ránk.
Mi megköszöntük a segítségét.Amikor Melissa kiment a többiek azonnal kifaggattak.Mindent elmeséltem nekik töviről hegyire.
-Szóval az alfa még él...-sóhajtott Stiles.
-És Derek?-kérdezte idegesen Nina-Tényleg meghalt?
-Nem!-kiáltott Peter.
-És mégis miért vagy benne ennyire biztos?-kérdezte Theo.
-Érzem...tudom hogy életben van...és szüksége van rá...-nézett aggódva Stinere.
-És a medál?-érvelt Theo.
-Nem tudhatod hogy szerezte meg...-mondta Nina.
-De lehet van aki tudja...-vigyorgott Peter.
-Ki?-kérdeztük.
-A fogjunk.Josh.
-Rendben.Akkor elmegyünk vissza Scottékhoz és kifaggatjuk ezt a Josh gyereket-felelte Stiles.
-Én ha nem baj...itt maradnék vele-nézett ránk Isaac.
Mi Peterre pillantottunk,aki megadóan bólintott.Isaac leült Stine ágyára,mi pedig elindultunk Scottékhoz.

💓Nina szemszöge💓

Nem akartam elhinni ami történt.Egyszerűen nem tudtam elképzelni hogy vezethetett ez az egész idáig.Ahogy haladtunk Scotthoz,két percenként rámtört a sírás és kavarogtak a fejemben az együtt töltött emlékek.Stine,istenem hogy tehetted ezt.Ekkor értettem csak meg,mennyit jelent neki Derek.Eddig egy fiú sem volt,akiért szó szerint az életét adta volna...

Amikor megérkeztünk,Malia azonnal előrángatta Josht és a földre dobta.
-Mit akartok tőlem?-kérdezte Josh miközben a vérző orrát törölgette.
-Lenne egy kérdésünk hozzád...-térdelt le mellé Scott-Ha segítesz nekünk,elengedünk téged.
-Na de Scott!-rivallt rá Malia.
-Nincs már rá szükségünk.Nélküle is megtalálhatjuk az alfát.Szóval?
-Miért segítenék nektek?
-Mondjuk cserébe nem engedjük rád Maliat-felelte Liam,Malia pedig vicsorogva nézett a fiúra.
Ő nagyot sóhajtott,majd Scotthoz fordult.
-Mit akartok tudni?
-Honnan szerezte meg Alarin Derek medálját?
-Ellopta.Jobban mondva ellopatta,velem.Amikor a harc volt,én küzdöttem egy darabig Derekkel és megszereztem a medált.
-Szóva Derek él!-örvendezett Liam.
-Azt nem mondtam.Nem tudom hogy él-e még,de hogy az alfa nem végzett vele az biztos.Alarin már rég kitervelte ezt az egészet.Mostmár,hogy a hiúz csaj meghalt,nem a falkájába akar titeket...
-Hanem?-kérdezte Malia.
-Hanem meg akar titeket ölni...

💓Isaac szemszöge💓

Az ágya szélén ültem és gondolkodtam.Borzalmasan éreztem magam a történtek miatt.Úgy éreztem elvesztettem mindenkit.A falkám és a családom után most Dereket,és végül őt is.
Stinere néztem.Infúzióra és lélegeztető gépre volt kötve.A fején lévő seb vastagon bekötve.Melissa nemrég sikeresen kibányászta a lövedéket,és most csak reménykedünk hogy be tud még gyógyulni.
Nagyot sóhajtottam és hirtelen azon kaptam magam hogy Stinehez beszélek.
-Mit műveltél magaddal?...Tudom hogy rengeteget szenvedtél és hogy úgy érezted Derek nélkül nem láttad már értelmét.Megértelek...ugyanakkor nem tudom teljesen magam beleélni,mivel én még nem szerethettem ennyire senkit...
Úgy érezted...hogy jobb lesz neked ott fent...legalább ott együtt lehettek majd...De minket itt hagytál...pedig nekünk rád lett volna szükségünk...
Végignéztem rajta és megláttam hogy a keze ökölbe szorítva tartja.Óvatosan lefejtettem ujjait a szorongatott tárgyról és szomorúan láttam hogy a medál az.A fejem csóválva akasztottam óvatosan a nyakába.
A gép mellettem ütemesen pittyegett,de a szívverését mutató csík épphogy egy kis mozgást mutatott.
Teljesen reménytelennek éreztem mindent,tudtam hogy nem fog már felkelni.
Reméltem hogy most már legalább boldogok együtt Derekkel,ott fent.
Hirtelen azon kaptam magam hogy könnyek gördülnek végig az arcomon.Lassan letöröltem őket,majd nagyot nyelve emeltem az arcom az égnek,és láttam a kirajzolódni készülő teliholdat...

Sziasztok démonkáim!
Itt is lenne a következő rész.Remélem hogy tetszett nektek és köszönöm hogy elolvastátok!
Találkozunk legközelebb!
PEACE OUT!💙
🐯🐺

Vérfürdő Beacon Hillsben [Teen Wolf f.f.]BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now