Vérfürdő Beacon Hillsben [Teen Wolf f.f.]BEFEJEZETT

🐺THIRTY-TWO🐺

-Ez nem lehet igaz!-rohantam a tükörhöz és majdnem elájultam a látványtól.
A szemem kéken világított sárga helyett.Teljesen összezavarodtam.
-Most el kell mennem!-léptem idegesen anyához.
-Kicsim...vigyázz magadra!-ölelt meg anya.
Én utoljára rámosolyogtam és rohantam Derek házához.Berontottam az ajtón, és szerencsémre bent Peter olvasgatott a kanapén.Odarohantam hozzá és idegesen vetettem le magam mellé.
-Peter baj van!
Ő letette a könyvet és kérdőn nézett rám.Én megmutattam neki a szemem és neki is elállt a lélegzete egy pillanatra.
-Stine...mi történt?-kérdezte gyanakodva.
Én mindent elmeséltem neki a húgomról és hogy rávettem Theot hogy harapja meg.
-Mi történik?-kérdeztem kétségbeesve.
Ő nagyot sóhajtott és mesélni kezdett.
-Gondolom észrevetted hogy nem vagy egyedül ezzel.Például Malia szeme is kék.Tudod ez akkor történik meg,ha megölsz egy ártatlant.Egy ártatlan embert.A szemed színe kékké változik.Mivel,te akartad a húgod megharaptatni,elméletben te ölted meg.
-Akkor Theo szeme is kék lesz?
-Nagy valószínűséggel.
-Istenem mit tettem...-temettem az arcomat a kezembe.
-Hé,semmi baj!Mindenki követ el hibákat,te pedig a húgodnak akartál jót.Az hogy most így alakult,nem tudhatta senki.És elárulok neked valamit,amit még a csapatból is csak kevesen tudnak.Az én szemem is kék,és a Dereké is az lenne,ha nem lennénk alfák.
Én lepetten néztem fel rá.
-Derek?Megöltetek egy ártatlant?
-Méghozzá hasonló volt a szituáció mint neked.Tudod amikor Derek fiatalabb volt,beleszeretett egy lányba.Nem tudta hogy avassa be a természetfeletti dolgokba és félt hogy ha elmondja neki az igazságot,akkor kerülni fogja.Így hát rávettem,hogy változtassuk át a lányt is.Nem volt valami szép tőlem,de akkor jó ötletnek tűnt.Derek nagy mehezen belement és meg is haraptam a lányt.Viszont bekövetkezett az amire nem számítottunk,elkezdett haldokolni.Derek elvitte egy helyre,ahol a lány a karjaiban halt meg.A szeme szinte rögtön kékké változott,ahogy az enyém is.Azóta gyötri a bűntudat,és azóta olyan amilyen.Persze ez után a lány után is voltak még mások,de mindegyik vagy meg akarta ölni,vagy kihasználta,vagy szimplán otthagyta.És most itt vagy neki te...
-Wow...-feleltem lehajtott fejjel-Jó hogy végre megtudtam a történetét...És mostantól ilyen lesz a szemem,igaz?
-Igen-felelte határozottan.
-Értem...-feleltem-Köszönöm Peter,ismét!-keltem fel.
-Bármikor...neked bármikor-mondta és visszamélyedt a könyvébe.

💓Tess szemszöge💓

-Mi a tervetek vele?-kérdeztem Scottól és a fogjunkra pillantottam.
-Egy csali.Ha Alarin rájön hogy fogjul ejtettük a farkasát,ki akarja majd szabadítani és akkor lecsaphatunk rá.
-Értem.És mégis mikor fog szerinted az alfa rájönni hogy itt van?
-Nos...nem tudom-gondolkodott el.
Én mosolyogva néztem fel rá és a fejem ráztam.
-Rá kéne vennünk hogy üvöltsön,arra biztos felkapja a fejét Alarin-léptem a fogjunk mellé.
-Te egy zseni vagy!-örvendezett Scott-Na de hogyan?
-Azt majd én elintézem-vigyorogtam gonoszul-Tudok valakit,aki jó az ilyesmiben...
Felvettem a telefonom.
-Ki?Kit hívsz?-lépett mellém Scott és kérdőn pillantott a telefonra.
-Stinet-mondtam nyomatékosan és ő kikerekedett szemmel nézett rám.

Stine nemsokára meg is érkezett.
-Miért hívtál?-kérdezte tőlem,majd a fogojra nézett.
-Üvöltésre kéne bírnunk-feleltem.
-Csakugyan?-vigyorogtt rá gúnyosan-Akkor a legjobb embert hívtad.
Megrecsegtette az ujját és a Joshhoz lépett.
Mi Scottal ott hagytuk őket a szobában és az ajtó előtt várakoztunk.
-Szerinted sike...-kérdezte volna Scott,de ekkor hatalmas farkasüvöltés hallatszott a szobából.
Mi berohantunk,és Stinet láttuk,ahogy áll Josh mellett,a farkas pedig torka szakadtából üvölt.
-Mit csináltál vele?-rohantam oda barátnőmhöz.
-Az...maradjon a mi kis titkunk...-vigyorgott a farkasra,aki annyira el akart húzódni tőle,hogy felborult a székkel amihez kikötöztük.
Mi csak nevetve néztünk össze Scottal.
-Hát...akkor már csak várnunk kell az alfára-felelte és elment felhívni Stilest.

-Tess...-lépett oda hozzám Stine.
Én kérdőn néztem rá,mire megvillantotta a szemét.
-Ez kék...-feleltem lesokkolódva.
Ő elmesélt mindent töviről hegyire,én pedig részvétemet nyilvánítottam a húga iránt.
Rettenetesen sajnáltam őt.Most úgy tűnik minden a nyakába zúdul.Kiderült hogy egy hiúz,Derek eltűnt,meghalt a húga és még ez az alfa is itt van akitől nonsztop rettegnie kell.Nem irigyeltem őt egyáltalán.

Beszélgettünk még egy kicsit,majd hirtelen Stine felkapta a fejét és hallgatózni kezdett.
-Mi az?-kérdeztem idegesen.
-Jönnek...-felelte suttogva.

Sziasztok démonkáim!
Itt is lenne a következő rész.Remélem hogy tetszett nektek és köszönöm hogy elolvastátok!
Találkozunk legközelebb!
PEACE OUT!💙
🐯🐺