💜🔮Szerencsés véletlen🔮💜 [BTS V, Jimin ff.] -Szünetel!-

💜🔮29.rész🔮💜

Eom JiHoon? Eom JiHoon? Megvan! Ő egy koreai maffia vezérje... volt. Édesapám mesélte, hogy gyermek korában már a maffiába tartozott. De na várjunk? Mit akart Choatól?

- Hallottam már valahol ezt a nevet. - feleltem. - Ha jól emlékszem... egy maffia vezérje lehetett. - vakartam meg a fejem. - De nem vagyok benne biztos.

- Lássa, megy ez magának. - kacsintott. - Igen, maffia vezér volt. 38 éves volt. Ameddig egy személy meg nem ölte. Méghozzá Kim Taehyung.

- Honnan veszi ezt maga ilyen biztosra? - kérdőjeleztem meg a mondatját.

- Nahát nahát! Egyetlen egy ember sem kérdőjelezte meg a mondandómat... magának Song kisasszony ilyen nagy szája volna? - kurcsolta össze a kezét.

- Meg sem gondolná, hogy mennyire. - néztem le. - Hogy jön maga ahhoz, hogy ilyet állítson Kim Taehyungról, hogy gyilkos?

- Nyomozó vagyok, és már kapásra kinézem az emberekből. - vigyorgott rám. - Most, hogy ránézek magára... egy öngyilkossá kisérletet látok magam előtt. Igazam van?

"Meghallottam a hangot. A vonat hangját. A szemem óvatosan lehunytam. A pengét megfogtam, és a sebeket a karomra vágtam. A vonat egyre jobban közeledett de ekkor megragadott egy kéz, felállított, és elrántott magával egy bokorba. Felrántott a sínről. Megmentette az elcseszett életemet."

- Nincs. - szomorodtam el.

- Hm... - csóválta meg a fejét. - Nem könnyű pályás a kisasszony mit ne mondjak... - ült fentebb a székben a nyomozó. - Rendben van. Akkor kérjem arra válaszoljon, hogy Kim Taehyung milyen kapcsolatot ápolt a maga nővérével?

- Fogalmam sincs. - hunytam le a szemem. - Igazábol azt sem tudom, hogy mi volt Tae, és én köztem. - engedtem útnak egy könnycseppet.

- Rendben. Látta már ezt az üveget valaha is? - tett elém egy fényképet amin egy sörös üveg volt tiszta véresen, és összetörve.

- Mi vagyok én sörös üveg szakértő? - kérdeztem bunkóan. - Nem. - feleltem.

- Látom magával nem mentem olyan sokra... úgyhogy köszönöm, hogy itt volt. Elmehet. - állt fel, és elindult az ajtó felé. - Viszlát. - nyitotta ki az ajtót.

- Szóval maguknál ez így működik? - vigyorogtam rá. - Fog még velem találkozni... - álltam meg vele szemben. - De ha Taehyungot egy ujjal is bántani merik...

- Ezt bízza a rendőrök dolgára, jó? Viszlát. - csapta rám az ajtót.

Rohadék. - gondoltam magamban miközben kimentem az irodából, és végig néztem a folyosón. Minden olyan üres, és piszkos. Takarítanak itt egyáltalán?

Kilépve a rendőrkapitányságról ott várt rám Jimin, és Jungkook. Idegesek voltak. Nagyon.

Olyan rossz, hogy nem vagy itt Taehyung.

- Na mi az? - jött oda hozzám mérgesen Jimin. - Mit mondtak? Mi van Taehyunggal?

- Gyertek... ne itt beszéljük meg. - indultam meg a járdán. - Van egy tervem.

- Mi féle terved? - kérdezték kórusban.

- Gyertek. - húztam be őket egy bokorba ami a járda szélé volt mivel eltakarta a fa senkisem látott minket.

- A gyilkosságról nem mondtam semmit, mert nem tudok róla semmit. Viszont kifaggadtak arról, hogy mikor téged leszúrt. - néztem Jiminre. - Mindenre nemmel válaszoltam. Képtelen voltam kimondtani az igazságot.