💜🔮Szerencsés véletlen🔮💜 [BTS V, Jimin ff.] -Szünetel!-

💜🔮19.rész🔮💜

Jelenleg fogalmam sincs, hogy mit érzek. Képtelen vagyok felfogni, hogy pár perccel ezelőtt Tae, és én köztem mi volt... hiba volt, de mégis jó volt.

Az ember hibázhat, nem?

Úristen most mit fognak gondolni rólam a fiúk?! Mit fog gondolni rólam Jimin, na és Jungkook? Ahhh Istenem...

Eléggé büdi a ruhám... és nincs nálam váltó ruha. Most mit tegyek?

Tükörbenéztem, és vissza mentem Taehyung szobájába aki az ágyában nyomkodta a telefonját, és mosolyogva írkálhatott valakivel... de ugyan kivel?

Közelebb léptem hozzá, és csak álltam az ágy mellett. Fülhallgató volt a fülében... szóval hiába szólítgathatnám úgy sem fog reagálni. Az éjjeli szekrényen ott díszelgett a vizes palackja megfogtam, és hozzá vágtam azt gondolva, hogy majd reagálni fog valamit... de nem.

Ekkor mellé feküdtem, és kihúztam a füléből a fülhallgatót. Ekkor vetett rám egy pillantást, és vissza mélyült a telefonjába.

Ekkor megfogtam, és hirtelen kikaptam a kezéből a telefonját, és Yoongival írkált.

- Hé! Add vissza! - kapott a telefonjáért.

- Tudnál nekem adni egy pizsamát? - néztem rá boci szemekkel.

- Jajjhhh... - sóhajtott egyet. - Ti nőkkel csak a baj van - állt fel, és rám nézett és elkezdett nevetni.

- Leütlek Kim Taehyung addig baszol fel. - álltam fel, és elkezdtem szaladni utána, mert megijedt ahogy közeledtem felé.

Leszaladtunk a földszintre, és a konyhába szó szerint fogócskát játszottunk. Ekkor Jin hyung iszogatta a banán turmixát, és Taehyung amilyen béna... Jinre öntötte.

- Ne mááár Yuna! - bújt Jin háta mögé. - Nem mondtam komolyan. - nevetett.

- Ahhh - sóhajtottam. - Kifáradtam.

- Nem csodálom... - jött le a lépcsőn Jungkook.

- Mivan? - nevettem.

- Szerinted süketek vagyunk? - nézett rám mérgesen. - Pihenni szerettem volna... de a nyafogásodtól nem lehetett. - ült le az asztalhoz.

- Miről van szó? - szürcsölgette a turmixot Jin.

- Te inkább szürcsögjed azt a turmixot. - mondta flegmán Kook.

- Na gyere, és adok ruhát. - indult meg a lépcső felé Tae.

Elindultam utána, és nagyon kellemetlennek éreztem ezt az előbbi beszélgetést Jungkookkal... nagyon mérgesnek tünt. De vajon miért?

Tae bevezetett a gardrób szóbájába, és hát úristen... nagyon sok cipője van, kabátokról, ingekről nem is beszélve. De 1 probléma van. Mind férfira való ruha...

- Na válassz valamit. - fogta meg a vállam.

- Ezek közül? - néztem a szekrénye tartalmába, és megakadt a szemem egy TaTa-s pizsamán. - UUUU! - kaptam ki a szekrényből. - Ezt szeretném!

- Vigyed. - kacsintott. - De ez egybe részes. - mutatta a cipzárt.

- Nem baj. - vontam meg a vállam. - Attól még cuki. - indultam meg a kijárat felé de ekkor Tae visszarántott.

- Kérdezhetek valamit? - nézett a gyönyörű szemével a szemembe amire én csak bólintani tudtam.

- Ez ugye köztünk marad? - kérdezte.

- Persze, hogy köztünk marad. - mosolyogtam rá. - De szerintem Jungkook már sejti... - vakartam meg a fejem. - Na, és Yoongi? - néztem rá nagy szemekkel. - Mit mondtál neki?

- Yoongi? - nevetett. - Semmit. Nem arról beszélgettünk.

- Biztos? - álltam lábujj hegyre, hogy egyforma magasak legyünk, hogy könnyebb legyen bele markolni a hajába.

- Meg is mutathatom. - lépett hátrább. - Ne bánts! - markoltam bele a hajába. - Na jó... csak annyit mondtam neki, hogy videójátékkal játszottunk. - ragadta meg a kezem.

- Engedjél el Taehyung! - nevettem.

- Hát itt meg mi folyik? - jött be Namjoon a gardrób szobába.

Hirtelen azt sem tudtuk, hogy most levegőt vegyünk vagy sírjunk vagy inkább nevessünk. Arra a döntésre jutottunk, hogy inkább nem csinálunk semmit.

- Patak. - szakítottam félbe a kínos csendet.

Hirtelen Nam, és Tae is nevetni kezdtek.

- Nem hallottatok valamit? - nézett ránk furán.

- Nem. - mondtam komolyan.

Ekkor megvonta a vállát, és kisétált a szobából.

- Mi van köztünk? - váltott hirtelen témát Tae.

- Figyelj. Én nem szeretnék tőled semmit. - mondtam a szemébe.

- Barátok? - mosolygott rám.

- Barátok. - és ekkor átöleltük egymást.

Jó újra a karjaidban lenni. Biztonságban érzem magam. De egyszerűen nem tudom mit érzek. Ne haragudj rám.

Sóhajtottam egyet, és megindultam a lenti fürdöszoba felé ami sokkal nagyobb, és tágasabb volt, mint a fenti.

Tükör elé álltam, és a büdös piszkos ruháim a szennyesek közé dobtam, és ahogy a szennyesek közé dobtam a ruhám ekkor kiesett egy levél a kosárból.

Egy levél...

Felvettem, és kinyitottam. Tudom csúnya dolog... de ez Taehyung nadrágjában volt. De amit olvastam... Taehyung VÉGIG HAZUDOTT NEKEM.