Joker vére

Kételkedés

Nem sok alvás után de felkeltem és lépteket hallottam a lépcsőn. Ami megállt az ajtón előtt. Bruce és a legidősebb fiú köztünk az az Dick ők ketten léptek be. A már meg ágyalt ágyamon ülve néztem arcukat. Valamiért azt gondoltam hogy igazam volt. Velem kapcsolatban.
- Jó reggelt! - köszöntek nekem majd Grayson leült az ágy másik sarkába. Bruce az asztalomnál helyezkedett el. Elkezdte volna kis monológját de én gyorsabb voltam.
- Nektek is. Figyeljetek, Gothamben mindenki azt hiszi hogy Joker meghalt de ez nem igaz. Tudom. Ezen felül úgy gondolják az emberek hogy van egy utódja. Pingvin felismerte a bennem levő Jokert. - sóhajtottam majd kikellett mondanom az érzéseimet. - én csak... a bátyámat akartam megtalálni. Hogy most hol tartok? Meghalt ő és a szüleim is. Legtöbben akivel ilyen történik depressziós lesz vagy egyszerűen semlegesen fogja fel. Én pedig tudomást sem véve ezekről boldogan, vidáman szinte élvezettel szeretek Batgirl lenni és megvédeni titeket. Jobban óvóm a Wayne birtokon élőeket és a többi ismerősömet mint valaha a saját családomat. - én ezeket a szavakat könny nélkül mondtam semmi érzelemmel. Bruce meg se mozdította arcát míg Dick majdnem meghatódott.
- Vajon igaz hogy én leszek a második Joker? - folytattam a találgatásaimat és a végére nem tudtam eldönteni ki is vagyok valójában. - Joker vissza fog térni. - ekkor eszembe jutott Harley akiről fogalmam sincs hol lehet. - Éjszárny elkísérne valahova? Esetleg? - rámosolyogtam amit ő kölcsönösen viszonzott. Bruce szigorú tekintettel figyelte minden egyes lépésemet. A fejében szerintem elgondolkodott azon hogy vajon hogy változott meg így a hangulatom. Egyszerűen megkeresem Harleyt és megbizonyosodok róla hogy tényleg a mi oldalunkat képviseli. Persze az hogy Dick jön-e az pusztán spontán ötlet volt. A szobából kirohanva fittyet se hányva másra mentem a barlangba. Ahogy egyszer hátra néztem Grayson vidáman követett. Mi lelhette? Ezt eltekintve mikor megérkeztünk, mindketten a számítógépet rohamoztuk meg. Lassan déli 12-t ütött az óra így Alfred megkérdezte hogy elkivanjuk-e fogyasztani. Persze én azonnal belemerültem az egészbe és nem válaszoltam míg Dick annyit mondott hogy néhány pogácsát hozzon.
- Szerinted hol tartózkodik Ivy? - Grayson meglepett arcába ütköztem bele amit nem értettem.
- Ivy? Méregcsók? Miért érdekel?
- Mert szerintem Harley ott van.
- Miért van szükséged Harleyra?
- Mert mire Joker visszatér azt akarom hogy kevesebb segítsége legyen. Köztük múltkor magam mellé állítottam Harleyt. Rébusz harcolt már mellettetek lehetséges hogy még egyszer megtenné. Ivy ő egy kérdőjel. Akik meg az Arkhamban ülnek ők meg gyűlölnek minket. - Dick mögött megjelent Bruce de én hátra se nézve szóltam oda neki:
- Mit szólsz Bruce?
- Mi van akkor ha ők azért épülnek be hogy hátba szúrjanak, bár Nygma inkább saját magáért tenné nem pedig Jokerért. Harley viszont.... - kötelező volt szavába vágnom.
- Vele azért másabb mert tudok róla valamit amit lehet hogy ti nem. - majd rá mutattam a képernyőre ahol egy szőke coffos lány mosolygott. - Ő Lucy. Harley lánya.
- Az nem lehet nem az unokahúga?
- Ügyes vagy Amelia. Köszönjük és ez az információ mit segít nekünk? - tette fel Bruce a várva várt kérdést. Viszont Grayson is folyamatosan beszélt.
- Várj akkor a kislány Jokeré?
- Azt hiszem igen. Elmegyek Harleyhoz. A roncstelepen vannak. - majd motoromhoz indultam és utoljára még annyit mondott Bruce: - Selinát utána küldöm.