Dance, Football and Other Loves (magyar)

24/1. fejezet

„Hiszem, hogy az életben találkozunk néha olyanokkal, akiknek a lelke teljesen kompatibilis a miénkkel. Egyesek lelki társaknak nevezik őket, míg mások igaz szerelemnek." – Colleen Hoover: Maybe Someday – Egy nap talán

Vasárnap van. Kint szakad az eső és a szél miatt faágak csapkodják az ablakot. Ijesztő lenne, ha még nem csak délután kettőt mutatna az óra. Egy finom forró csokival és egy meleg pléddel betakarózva próbálom átvészelni az unalmas vasárnapot. Próbálom lelkileg is felkészíteni magam a jövő hétre. Pénteken lesz a meccs, amire összeszedtem a bátorságomat és kijelentettem Scottnak, hogy elmegyek velük, szombaton meglátogatom a szüleimet a temetőben, aztán hétfőn hálaadás, amit Scottal töltök és a szüleivel. Sűrű lesz, de még szerencse, hogy szerdán kell utoljára suliba menni, aztán egy hétig szünet.

Miközben végig gondoltam mit is kellene tennem, hogy egy kicsit összeszedjem magam és ne legyek ennyire szánalmas a dohányzó asztalon megrezzent a telefonom. A billentyűzárt feloldva pedig Scott neve jelent meg, jelezve, hogy smsem jött tőle. Hiányzol! Ahogy végig olvastam nem tudtam megakadályozni, hogy a mosoly megjelenjen az arcomon és könny gyűljön a szemembe. Nem hittem, hogy egyszer ennyire jól fog esni egyetlen szó, de talán ha nem lenne Scott a szívem még mindig darabokban lenne, a lelkemmel együtt.

***

Szerda délután tartottuk az utolsó edzést a szünet előtt. Az edző megengedte, hogy én és Jess is dobáljuk egy kicsit a labdát, így sport felsőben és nadrágban léptünk a pálya szélére, ahol felkaptam egy tojásfocit.

- Na, lányok ki szeretné megtanulni, hogyan kell rendesen játszani a focit? – kérdeztem Scott mellé lépve, aki Cam, Winston, Ben és Matt társaságában melegített.

- Jaj, ne már! – kiáltott fel Cam lányos hangon. – Eddig nem is jól csináltuk? – aztán fogta a labdát és elhajította mérgesen.

- Mit szeretnél? – nézett rám hunyorogva Scott és átölelte a vállam, hogy neki dőljek.

- Játszani. – vontam vállat. – Csak, ha nem féltek a leégéstől. – a labda hegyesebbik végét belenyomtam a hasába, amitől egy kicsit összerándult, de mosolyogva nézett rám. – Szóval? – néztem körbe.

- Nekem okés. – mondta Matt és elkezdte levenni a felszerelést. – De akkor sisak és vállvédő nélkül játszunk és a kedvetekért nem durván.

- Csak a magad nevében beszélj. – szólt közbe Jess és lepacsizott velem. Nevetve néztem, ahogy a srácok elindulnak a pálya szélére lerakni a cuccukat. - Ugye tudod, hogy iszonyatosan le foguk égni? – kérdezte tőlem a száját rágva.

- Persze, hogy tudom. – néztem Jessre. – De nekik nem muszáj látniuk ezt rajtunk.

- Kicsim. – Scott hátulról átkarolt és az arcát nekinyomta az enyémnek, majd adott egy puszit rá. – Biztos átgondoltad te ezt?

- Nem hiszed, hogy legyőzünk benneteket vagy beijedtél? – kérdeztem vigyorogva, és felemeltem a karom, hogy végig simítsak az arcán. Válaszul csak belepuszilt a tenyerembe, majd kikapta a labdát a kezemből és Cam mellé állt.

- Rendben. – kihívóan felhúzta a szemöldökét Scott. – Csak, hogy egyenlők legyenek az esélyek Winston veletek lesz, Matt pedig velünk, Ben pedig a bíró lesz. Aztán cserélünk.

- Ha sikerül egyetlen touchdownot is szereznetek ti nyertetek, ha mi szerzünk hamarabb pontot, akkor egyértelműen mi nyertünk. – folytatta Cam.

- Jól van nem kell a felesleges fecsegés. – mondtam unottan. – Kezdjük.

Cam felhúzta a szemöldökét, Scott pedig visszadobta a labdát. – Ti kezdtek.

Odasétáltam a középvonalhoz, majd Winston kezébe adtam a labdát. – Csak csináld, amit szoktál. – mosolyogtam rá. Bólintott, mire mögé sétáltam Jess mellé. – Amikor fütyölök egyet, élesen kanyarodj el balra, arra fogom dobni a labdát. Ha szerencsénk van Camet megzavarja és nem kap el. – Jess is bólintott, majd beállt a helyére.

Mikor mindenki elfoglalta a helyét, Ben jelzett, mire Winston hátradobta a labdát nekem, és feltartotta Mattet, hogy ne érjen el hozzám. Figyeltem, ahogy Jess fut nyomában Cammel. Scott közeledett felém vigyorogva, mire hátrálni kezdtem, aztán az utolsó pillanatban, mikor már nagyon közel volt hozzám elfutottam mellette, ahogy csak bírtam, közben jelet adtam Jessnek. Cam felém kapta a fejét, Jess pedig a terv szerint ott hagyta és a repülő labda felé szaladt, ami nagyon közel volt a gólvonalhoz. Mire Cam visszanézett Jessre ő már pár méterre volt a touchdowntól és pár másodperc után be is vitte a tojásfocit. Vigyorogva figyeltem, ahogy örömében földhöz vágja a labdát és ugrándozni kezd. Aztán Camre tévedt a tekintetem, aki lefagyva próbálta felfogni, hogy hogyan vágtuk át.

- Semmi győzelmi tánc? – lépett mellém Scott, aki egyáltalán nem látszódott, hogy megsértődött volna, vagy fellenne háborodva, mint a közben felém közeledő Cam, akinek az arckifejezése semmi jót nem ígért.

- De van, figyeld! – vigyorogtam rá. Elkezdtem Jess felé szaladni, hogy elkerüljem Cam haragját, majd az utolsó pár méteren előre lendültem és kétszer átfordultam a kezemen, majd egy előre szaltóval megálltam Jess előtt és lányos ugrálásba kezdtünk. Egészen addig, amíg az időközben irányt változtatott Cam mellénk nem ért.

- Csaltatok! – mondta mérgesen és felénk bökött a mutató ujjával. – Megzavartatok és ez csalás.

- Figyi, Cam. – néztem rá egy sóhajtás után. – Tudom, hogy gáz lányoktól kikapni meg minden, de sokkal férfiasabb viselkedés, ha egyszerűen elismered, hogy béna vagy és nem tudsz játszani. – vigyorogtam rá, mire Jessből kitört a nevetés.

Cam hunyorogva nézett rám, majd a barátnőjére tévedt a tekintete. – Aljas csalók vagytok. – mondta tetetett sértődöttséggel. – Most pedig elgondolkozok a barát és barátnő státuszotokon, és a helyetekben nem számítanék semmi jóra. – fejezte be felemelt állal, majd hátat fordított és elindult a pálya szélére. Egyszere nevettük el magunkat Jesszel, majd ő elindult utána.

- Nem hittem volna, hogy ennyire egy dráma királynő tud lenni. – mondtam az időközben körénk gyűlt srácoknak. Scott átkarolta a vállam és egy puszit adott a fejemre, mire én átkaroltam a derekát és hozzábújtam.

- Pedig már rá kellett volna jönnöd. – mondta kuncogva.

- Nem tud veszíteni. – mondta Winston vigyorogva, majd lepacsizott velem. 

-----------------------------------------------------------------

Sziasztok! :) 

Itt is lenne az új rész. A hétre szabadságot kaptam volna, de tegnap visszavonták és behívtak dolgozni, de nem akartalak benneteket nagyon sokat váratni, így most fáradtan munka után összehoztam a folytatást! :) Lehet nem lett olyan izgalmas, vagy hosszú, mint szokott lenni, de igyekeztem! 
Remélem tetszik nektek!

Puszi,
Julie

2017.04.18.

Ui.: Nektek ki a kedvenc szereplőtök?