8. fejezet

10.2K 506 5
                                    

Gondoltam megleplek benneteket egy kis Scott szemszöggel, és ha tetszik akkor többször is hozhatok ilyen részeket. Minden rajtatok múlik! ;) 
Jó olvasást! 

------------------------------------------------------------

Scott

Az öltözőből kifelé sétálva hallgatom, ahogy a többiek viccelődnek egymással. Kicsit lemaradva kullogok utánuk és a vállamat mozgatom. Ahogy magasabbra emelem a kezem, az izmaim összerándulnak, és éles fájdalom hasít bele a vállamba. Halkan szitkozódok, hogy a többiek ne vegyenek észre semmit. Nem sérülhetek le a szezonkezdő meccs előtt pár nappal.

- Minden rendben, haver? – csap a vállamra Cam, én pedig összeszorítom a fogam, nehogy felszisszenjek. – Nagyon csendes vagy.

- Aha, csak gondolkoztam. – hazudom és még egy féloldalas mosolyt is kikényszerítek magamból.

- Te, figyelj – áll meg velem szemben, így kénytelen vagyok én is megtorpanni. Legjobb haverok vagyunk Cameronnal, de most nincs kedvem az üres fecsegéshez, aminek neki kezdett. – ismered az új csajt, ugye?

- Kit? – kérdeztem, de aztán leesett kire gondol. - A Harrington lányt? – bólintott. – Aha, beszéltem már vele. Miért?

- Tudtad, hogy az apja volt Tom Harrington? A Philadelphia Eagles híres edzője? – a szemei csillogtak és, olyan volt, mint akinek mindjárt csöpögni kezd a nyála. Cam kedvenc csapata az Eagles, ahogy nekem is és a csapat nagy részének. Nem mondtam semmit, csak bólintottam és tovább indultam. Többet tudtam róla, mint mindenki más itt a suliban, Jessica kivételével. Már az első nap tudtam ki ő, amikor neki csaptam az ajtót véletlen. – Tegnap beszéltem vele. – folytatta tovább. – El akartam hívni valahová, de lekoptatott. – kuncogni kezdtem megbántott arcán. Ha valaki is ellenállni tud Camnek az Macy, hiszen én sem vagyok rá hatással, pedig mind a kettőnkért odavannak a csajok. Ez tetszik benne, pedig az elején nagyon ellenszenves volt. De mióta kiállt Jess mellett és nem hátrált meg velem szemben sem, na akkor kezdtem megkedvelni, pedig nagyon dühös voltam rá. Azóta Jessica is tartott egy kisebb előadást, arról, hogy az egyik legjobb barátnője már évek óta és nem akarja, hogy rosszban legyek vele. Talán egy kicsit a kedvére teszek és normális leszek Macyvel. Még valami jó is kisülhet ebből.

A folyosó végére érve felemeltem a sisakom, hogy felvegyem, de újra éreztem a szúró fájdalmat. Eltorzult az arcom és Cam is észrevette.

- Biztos minden oké? – kérdezte gyanakvóan.

- Kicsit fáj a vállam, de semmiség az egész. – mondtam és megindultam az edző felé, aki a lelátó mellett álldogált.

- Scott! – szólított meg, majd körbe nézett. – Mindenki itt van?

Bólintottam, majd felkaptam egy tojásfocit a földről. – Macy még nincs itt?

Megrázta a fejét és megvakarta az állát. – Azt mondta jön. Reménykedek benne, hogy betartja a szavát. Sokat segítene nekünk.

- Miből gondolja ezt? – forgattam kezemben a labdát és figyeltem, ahogy a többiek elkezdenek bemelegíteni. Nekem is ott kellett volna lennem, de sehogy sem tudtam magam rá venni, hogy felemeljem a jobb karom, anélkül, hogy fájna.

- Éveken keresztül nézte, ahogy a nagy csapatok játszanak. Nem csak a meccseken volt ott, hanem az edzéseken is. A vérében van a foci. Ismertem az apját, közeli barátom volt még az egyetemen és tudom, hogy még, ha nem akarta, de akkor is éjjel-nappal a focival foglalkozott. Ilyen családban úgy ragad az emberre a foci iránti szenvedély, mint a kosz.

Dance, Football and Other Loves (magyar)Where stories live. Discover now