neuf

504 54 2
                                    

Egy hónap telt el. Azt hiszem, jót tett a legutóbbi beszélegtésünk, mert Luke végre úgy viselkedett, mint régen, mielőtt összeköltöztünk volna, és ennek rettentően örültem. Attól féltem, hogy a viselkedése ahhoz fog vezetni, hogy szakítani fogunk, amibe akkor még belehaltam volna, mert Luke volt a mindenem. 
Az utóbbi időben nagyon kedves volt, sokszor elvitt vacsorázni, vagy moziba mentünk, akárcsak a gimiben szoktuk csinálni. Még mindig rengeteget kellett dolgoznia, de most már próbált időt szakítani rám, ami igazán jól esett.
Az egyik hétfői napon egyedül voltam délelőtt otthon, mert csak délután voltak óráim, Luke pedig szokás szerint ilyenkor már dolgozott. A kanapén ültem, a Pretty Little Liars sokadik újra játszása ment a tévében, mikor megéreztem, hogy éhes vagyok. Feltápászkodtam a kényelmes bútorról, majd a konyhába érve neki láttam az ebédem elkészítéséhez. Azonban mikor a zöldséget szeleteltem, a késsel megvágtam az ujjam.
- A fenébe! - sziszegtem, és azonnal a fürdőszobába siettem.
Mire felértem, az egész kezem vérben úszott. Fertőtlenítőt és kötszer kerestem a mosdó feletti szekrényben, amikor a kezem közé került egy kicsi narancssárga üvegecske, amely tele volt fehér pirulákkal. Ekkor már nem érdekelt a kezem, csak a fiola. Mégis mi ez? És kié? 
Egyértelműen Luke vette, mert ha én tettem volna, akkor tudnék róla. Viszont mire neki ez a gyógyszer? 
És még egy annál is fontosabb kérdés: Mi mindent rejteget még előlem? 

insanity ✨ hemmingsWhere stories live. Discover now