30. A baleset (+18)

125 6 0
                                    

Lesokkalva álltam a három fiú között. Még mindig az eseményeken járt az eszem. Nem értem, miért teszi ezt velem Mary, hiszen nem ártottam neki. Soha. Miért szerez neki örömet, ha fájdalmat okoz, ha tévhitben hagy, és ennek fejében tönkreteszi az életemet? És ez már nem a féltékenységéből fakad, ez nyílvánvaló, hanem inkább bosszúvágy, csak nem tudom, mire fel. Viszont sikerült elérnie, hogy ne élvezzem a bulit, végig ott motoszkált a fejemben. Persze igyekeztem kizárni, és külvilág felé "a minden rendben van és boldog vagyok" hangulatot árasztani, ami sikerült is, még a bátyáimat és Dannyt is megtévesztettem, de tisztában voltak vele, hogy belül romokban heverek. A felvidításom érdekében Alex karaoket hirdetett, amire szeretettel várta a jelentkezőket. Voltak páran, köztük Sara és Danny is. Az utóbbi csak poénból, hogy boldognak lásson. Végül is a célját elérte, mert mikor meghallottam tőle a Want To Want Me-t, elmosolyodtam, és nem tudtam levakarni az arcomról. Ez annak is köszönhető, hogy a dal közben folyamatosan engem nézett, amivel zavarba hozott. Olyan vörös voltam, mint a rúzsom, ha nem vörösebb. Közben pedig elindult felém, ezzel fokozva a szívem egyre erősebb dübörgését, és az ereimben zajló versenyt, amelyet a vérsejtjeim egymással vívtak, még a fülembe is eljutottak. A végén már csak azt vettem észre, hogy előttem áll, leengedve a mikrofont tartó kezét. Szemei izzottak a vágytól, ahogy a kipirult arcomat fürkészi, és megállapodik az ajkaimon, amikre rögvest lecsapott. Nem volt követelőző, sokkal inkább szenvedélyes és lágy, amivel még jobban táplálta a bennem égő tüzet és kívánatot. Vágytam rá, a teste minden egyes porcikájára, hogy érezzem a közelségét, az érintését, forró és puha ajkait, ahogy bejárják a bőröm minden egyes négyzetcentiméterét. Magaménak akartam és nemcsak egy éjszakára, hanem egy életre. Azonban csókunk nem tartott pár másodpercnél tovább, de láttam a tekintetében az éhséget, ami azt jelentette, még nincs vége, még hátra van egy felvonás.
- Khm-khm. - köhintett valaki, mire feleszméltünk. Sara állt mellettünk. - Nem akarlak megzavarni titeket, de te jössz.
- Mi? - néztem rá értetlenül. - Ki írt fel?
- Alex. - felelte. - Na, menj! - lökött az ideiglenes színpad felé, ahol az említett bátyám széles vigyorral a képén már várt, és a kezembe nyomta a másik mikrofont.
- Ezt még megbánod. - fenyegetőztem.
- Nem hiszem. - nevetett még mindig. Ha így akar bosszút állni a szívatásért, akkor ez igen gyenge próbálkozás.
- És mi a dal?
- Selena Gomez - Come&Get It. - mondta, amitől majdnem sokkot kaptam. Ez egyfajta célzás is lehet Dannynak, miszerint azt akarom, bár elvenni nem tudja a szüzességem, mert azt Carlos már megtette úgy három és fél hónapja. Na, mindegy.
Felmentem, Alex pedig elindította a zenét. Örültem, hogy olyan dalt választott, amit kívülről fújok, így nem kellett a kivetítőt figyelnem. Sikerült időben elkezdenem, és a tempóm is megfelelő volt. Élveztem, hogy egy három perc erejéig a középpontban lehetek, hogy mindenki engem néz, és ahogy a fiúk szeme majd' kiesik a helyéről, annyira bámultak, de én csak egy személyre tudtam koncentrálni, Dannyra, aki már a pillantásával le tudott volna vetkőztetni, sőt lehet már a lelki szemei előtt meg is valósult, ahogy az enyém előtt is. Olyan volt, mintha egy komplett 3D-s filmet néznék, amiben mi vagyunk a főszereplők. Szinte már éreztem, ahogy ajkai a nyakamat édesgetik, miközben a kezeivel a testemet cirógatja, majd érzékien megszabadít a ruháimtól. A pikáns képeket látva a bőröm szinte perzselt, égett a vágytól, míg nem befejeződött a dal, amit egy óriási tapsvihar követett, nekem pedig azon nyomban szükségem volt valami hideg innivalóra, hogy lehűtsem magam.
- Jól vagy? - érdeklődött Sara egy kissé sejtelmes hangon.
- Remekül. - vágtam rá azonnal.
- Akkor jó. - bólintott somolyogva. - De azért védekezzetek, és lehetőleg halkan csináljátok. - tette hozzá suttogva. Meglepetésemben sikeresen félrenyeltem a vizet, és köhögni kezdtem. - Jó mulatást. - veregette meg a hátam, és elindult a tánctérre, miközben Danny odaért hozzám.
- Jól mutattál odafent.
- Akárcsak te. - viszonoztam kedvességét.
- Egyébként, nem tudtam, hogy azt tervezed az éjszakára.
- Nem terveztem. - ráztam meg a fejem. - Alex írta fel a számot.
- Tudom. - ölelt magához. - De ne aggódj, jó fiú leszek! Az már más kérdés, meddig bírom ki. - húzta rossz fiúsan szexi félmosolyra a száját, amivel sikeresen zavarba hozott. - Ne félj, várni fogok, amíg nem érzed magadat felkészültnek. Nem siettetek semmit.
- Köszönöm. - néztem rá hálásan, és nyomtam egy puszit a szájára. - Megyünk táncolni? - kérdeztem, Danny pedig megfogta a kezem és beálltunk az ugráló tömegbe.
Jó érzéssel töltött el, hogy a brit várni fog, ameddig kell, de mégis elszomorított a gondolat, hogy egy ideig nem tudhatom magaménak, pedig készen álltam rá, akkor, abban a pillanatban. Bármit megtettem volna azért, hogy teljesen odaadjam neki a testem, hogy átadjam magam annak a bizonyos gyönyörnek, ami csak a szerelmemmel lehet igazán teljes. Be akartam neki bizonyítani, hogy biztos vagyok a dologban, és nagyon is akarom, emiatt tánc közben igyekeztem minél jobban ingerelni, beizzítani az ösztöneit, kilövésre készíteni a torpedóját. Ennek érdekében folyamatosan hozzáérintettem a csípőmet, az alhasamat, a hátsómat, röviden bevetettem az idomaimat, a képességeimet, amiktől elveszti az eszét, mindezt a lehető legkevésbé feltűnően, azonban tervem kudarcba fulladt, amikor végetért a zene, ő pedig egy hirtelen mozdulattal maga felé fordított.
- Tudom, mire megy ki a játék. - állapította meg. - És hidd el, én is szeretném, de nem lenne helyes. Főleg nem a családoddal szemben.
- Oké, igazad van. - hagytam rá. - Ne haragudj!
- Ne haragszom. - puszilta meg a homlokomat. - Viszont azt meg kell hagyni, csábításból jeles. - kacérkodott, amin elnevettem magam.
Összeségében az este nagyon jól sikerült. Jól éreztem magam, a családom kitett magáért, mert egyszerűen fantasztikus bulit hoztak össze, és a pozitívum, hogy Sara is kibékült a szüleivel, bár nem lehetett könnyű, hiszen Christina hatalmas fájdalmat okozott neki azzal, hogy eltaszította magától, de örülök, hogy megbocsátott az anyukájának, és most ezért még a mai nappal be is költözik a Ross-házba. Döntése számomra egy kész felüdülés, mert így nem kell órákat várnom a fürdőszobára, és nem lesz ki utasítgasson, ellenben furcsa is lesz, mert nem fogom látni minden reggel, és anyun kívül nem lesz csajos társaságom, csak a fiúk, akik többnyire edzenek, motort szerelnek vagy épp kocsit, esetleg elmennek focizni, ami mind pasi program. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy én nem rajongok értük, de azért néha jól esik egy-egy alkalom, amikor lánynak érezhetem magam. Ebben pedig Sara tökéletes partner volt, viszont megígérte, hogy minden nap találkozni fogunk, és a versenyekre is eljön.
A vendégek távozása után segítettem Saranak bedobozolni a holmijait, meg bebőröndözni a ruháit, majd kikísértem, és váltottam pár szót Pabloval, meg a volt szüleimmel, amit többnyire lehetetlenség volt megtenni, mert elfoglaltak voltak, mindketten. Végül percekig bámultam a távolodó limuzint, ahogy elhagyja az utcát. Elszomorított a látvány, de erősnek kellett maradnom, hiszen nem örökre ment el, és még látni fogom, azonban megmaradt pár emlék, amit közösen éltünk meg a Marquez-házban. Muszáj volt elterelnem a gondolataimat, így elmosogattam anyu helyett, meg rendet raktam, míg ő lefeküdt, ahogy a férfiak is, egyedül Danny maradt velem, és segített. Közben persze volt, hogy hozzáértem néhány intimebb testrészemmel, de semmi szándék nem volt benne, ám egy idő után rám szólt.
- Megint kezded. - fordult szembe velem.
- Nem kezdem megint, de néha útban vagy, így érthető a dolog. - emeltem fel védekezően a kezem.
- Áh, szóval útban vagyok. - mondta tettetett sértődöttséggel. - Ezt megjegyeztem. - lökte el magát a mosogatótól és elindult kifelé, mire megragadtam a karját.
- Nem kell szó szerint érteni.
- Tisztában vagyok vele. - felelte szórakozottan, én pedig megforgattam a szemem és visszatértem a munkához.
Abban a pillanatban Danny lefogta a kezem és elvette a szivacsot, amit aztán beledobott a vízbe, majd félrehúzta a hajamat, így szabad utat nyerve a nyakamhoz, amit aztán apró, lágy csókokkal halmozott el, miközben átölelte a derekamat. Kényeztetése túlságosan is csábító volt, így egy kisebb halk nyögés hagyta el az ajkamat, nem bírtam ki, és szembefordultam vele. Szemei égtek a vágytól, de mégis volt bennük egy kis félsz, amitől csak jobban akartam. Tökéletesen ívelt arca csak úgy lángolt, légzése egyre szaporább lett, miközben forró leheletével az arcomat simogatta. Formás ajkait nézegetve beharaptam az enyémet, amire rögvest lecsapott, ezáltal egy érzéki csókcsatába kezdtünk, amely során nyelve engedélyt kért az enyémmel való játszadozásra, amit meg is kapott.
Csókunk egyre jobban elmélyült, vadabb, ám mégis szenvedélyesebb lett. Teljesen átadtuk magunkat a pillanatnak. Kezei a derekamról óvatosan a fenekemre vándoroltak, majd alatta meg is állapodtak. Danny az ölébe vett, és anélkül, hogy egy percre is megszakította volna a kis háborúnkat, elindult velem a szobámba. Izgalmas volt, ahogy a szinte kihalt házban, az üres folyosón, a zárt ajtók mellett, amely mögött valaki épp alszik, és tudván, hogy bármikor ránk nyithatnak, a karjai közt, a nyakamat csókolva, és ezzel felkeltve belső istennőmet az álmából, az ölében visz a hálómba. Azt hiszem, megéri a kockázatot, és ez megnevettetett.
A szobámba érve, a lehető leghalkabban csuktam be az ajtót, Danny pedig az ágyamhoz vitt, ahol a talpamra állított, én meg kihasználva az alkalmat lelöktem rá, és az ölébe másztam, így ismét rátalált a nyakamra, amit szenvedélyesen csókolt és néha szívogatott. Emiatt a számat egy újabb nyögés hagyta el, de egy kicsit se tétlenkedtem. Ujjaim megtalálták ingének felső gombját, majd a következőt és a következőt, míg nem teljesen láttatni engedte izmos hasát. Átkaroltam a nyakát, és kezemet végighúzva a vállán megszabadítottam a ruhadarabtól, amit pár másodperccel később a felsőm követett. Ezután áttértem nadrágja övére, amit nagy gonddal kezdtem el kicsatolni, de megállított.
- Biztos, hogy akarod? - zihálta.
- Teljesen. - feleltem levegő után kapkodva, amikor ajkai ismét az enyémre tapadtak, kezei pedig a hátamat cirógatták, én pedig nyugodtan folytathattam, amit elkezdtem.
Kigomboltam a farmerját, ő pedig azonnal fölém kerekedett, és bársonyos szája elkezdte felfedezni a testemet. Bejárta a nyakamat, a kulcscsontomat, majd egyre haladt lejjebb. Puha csókokkal ajándékozta meg a melleimet, aztán a hasamat, amitől egy hatalmas eneregia keletkezett az ágyékomban, és egy újabb élvezetes, halk nyögésre késztetett. Testem teljes egészében Danny fogságában volt. Rab voltam, de mégis szabadnak éreztem magam. Átadtam neki minden bájomat, amiket gondos kezelésbe vett.
Levette a nadrágomat, végül pedig a lényeget takaró fehérneműmet. Zavarban kellett volna lennem, hogy meztelenül fekszem előtte, ám ezt az érzést sokkal jobban elnyomta a kínzó vágy Danny iránt, amíg nem éreztem újra magamon a testét, és ez egyre inkább izgatott. Aztán meghallottam egy tasak szakadását, ami egyet jelentett azzal, hogy férfiassága készen áll a behatolásra. Számomra az a várakozással teli perc egy örökkévalóságnak tűnt, így váratlanul ért, mikor megéreztem, ettől felnyögtem. Csípője lassan kezdett el mozogni, hogy megszokjam, majd szép fokozatosan növelte a sebességet, én pedig körül se nézve elébe mentem.
Úgy éreztem, mintha repülnék, szállnék a széllel, mintha az arcomat nyaldosná egy meleg nyári fuvallat, vagy mintha a szembeszél pírba öntené, miközben motorozom. A motorom pedig Danny volt, aki lassan elérte a háromszázat, szinte már a csúcsra száguldott velem, ahol a fényben megtaláltam azt a mámort, a gyönyört, amelyet már régen meg akartam élni. Olyan volt, mintha egy óriási bomba robbant volna a belsőmben, amely egyszerre fektetett ki bennünket.
Danny kihúzódott belőlem, majd a hátára feküdt, gyengéden betakart minket, én pedig a vállára hajtottam a fejem, amit egy pillanatra maga felé fordított, hogy egy édes csókot leheljen a számra. Szemei még a sötétben is ragyogtak, amelyek tele voltak élettel. Sugárzott belőlük a vágy, az odaadás, a szeretet. Elvesztem bennük, mint egy labirintusban, és hirtelen egy másik dimenzióba kerültem, ahol az ilyen csodák mindennaposak, ahol a boldogság és a szerelem az úr, ahol a férfiak csókkal köszöntik a kedvesüket, legyen az reggel, vagy ha megérkeznek a munkából. Velem is ez történt, érzéki ajkak köszöntöttek a másnap napsugaras reggelén.
- Szia. - suttogtam mosolyogva, miközben a barátom csokoládébarna szemeiben gyönyörködtem.
- Szia. - üdvözölt a vidámságomat tükrözve. - Hogy aludtál?
- Csodálatosan. - nyújtózkodtam, és a kezeim megállapodtak a nyakán, majd magamra húztam őt, ajkai pedig máris rátapadtak az enyémre.
- Hoztam reggelit. - biccentett az éjjeliszekrényem felé, amin egy szépen megterített tálcán amerikai palacsinta volt és egy szál vörös rózsa. - A szüleid nagyot néztek, mikor megláttak a konyhában. - közölte, mire elkerekedett a szemem.
- Nagyon kiakadtak?
- Nem. - ingatta a fejét vigyorogva. - Megenyhültek, mikor azt mondtam, csak azért aludtam itt, mert Sara elment, és félsz egyedül, hátha Mary visszajön.
- Ez komoly? - tátottam el a számat, Danny pedig büszkén bólintott, amin elnevettem magam. - És akkor azt nem tudják, hogy mi...
- Nem, nem tudják. - rázta meg a fejét, és megpuszilta a nyakamat. - De szívesen... - kezdte két smár között. - Kockáztatnék. - haladt egy kicsit feljebb. - Még. - zihálta az arcomba. - Veled. - csókolta meg végül a számat.
- Igazán? - kérdeztem játékosan.
- Igazán. - bólintott. - Sokkal élvezetesebb volt így. Egy kis veszély mindig lázba hoz.
- Az biztos. - helyeseltem.
- De ugye, nem bántad meg?
- Nem, és te?
- Egyáltalán nem. Ám van számodra egy ajándékom, ha már a láncot hivatalosan nem tőlem kaptad. - vonta meg a vállát lemondóan.
- És pedig? - kíváncsiskodtam, mire elővett egy borítékot a farzsebéből, és odaadta nekem. Két Londonba szóló repülőjegy volt benne.
- A szüleim szeretnének megismerni. - húzta el a száját.
- Valami baj van?
- Anyám sose kedvelte azokat a lányokat, akiket eddig hazavittem.
- Hogyhogy? - ráncoltam össze a homlokomat.
- Mert mindenképpen össze akar hozni egy gyerekkori barátommal. - állt fel mellőlem, és az ablakhoz ment, én meg követtem. Hátulról átöleltem. - Nem akarom, hogy kikészítsen. - mondta aggodalommal teli hangon, én pedig megcsókoltam.
Megsajnáltam Dannyt, hiszen nem lehetett könnyű a szerelmi élete. Mindig dacolnia kellett az anyukájával, aki már gyakorlatilag eldöntötte, ki legyen a fia jövendőbelije, ami számomra abszurd. Emiatt megértem Danny aggodalmát, amely csak úgy áradt a tekintetéből. Rossz érzés volt így látni, úgyhogy megpróbáltam elterelni a gondolatait, és ledobtam magamról a takarómat, ezzel beindítva az emlékezetét az éjszakáról, amin nevetve megrázta a fejét, majd átölelt és belepuszilt a hajamba.
- Bármennyire is benne vagyok egy reggeli hancúrozásban, muszáj elmennem. - simított végig az arcomon. - És téged is várnak a bátyáid.
- Miért?
- Mert dirt track edzésre akarnak vinni.
- Remek. - mondtam álmosolyra húzva a számat. - Akkor jobb, ha megyek készülődni. - mutattam az ajtó felé, majd megfogtam a törölközőmet és egy tiszta fehérnemű szettet, és bementem a fürdőbe.
Jól esett a zuhany, főleg a meleg víz, ami ellazította a fáradt izmaimat, és ahogy a kakaóvaj simává és bársonyossá változtatja a bőrömet. Miután elkészültem, megtörölköztem és felöltöztem, végül visszamentem a szobámba, ahol Danny az ágyon fekve várt. Érkezésemre felfigyelt, és megállapította, mennyire gyors voltam, mire megvontam a vállam. Ezután kerestem egy sportos szerelést, ami egy rövidnadrágot, sportmelltartót és egy hozzáillő ujjatlan felsőt takart, valamint futócipőt. Éljen a Nike.
- Indulásra kész. - álltam meg a gardrób ajtajában, miközben felkötöttem a hajamat.
- És a reggeli? - kérdezte Danny nevetve.
- Az most jön. - huppantam le mellé, és magam elé vettem a tálcát. - Felét? - ajánlottam fel, de megrázta fejét. - Te tudod. - vontam meg a vállam, és beleszúrtam a villámat az omlós tésztába.
Reggeli után megmostam a fogamat, majd lementem a családomhoz.
- És a felszerelés? - vont kérdőre Alex.
- Sok sisakom van. - ugrottam mellé, ő pedig fogait kivillantva nyújtott nekem egy a logómmal ellátott darabot, én pedig értetlenül néztem rá.
- Elmaradt szülinapi ajándék.
- Köszönöm.
- Mehetünk? - jelent meg Marc három kulaccsal.
- Igen.
Elköszöntünk Dannytól, majd a szüleinktől is, majd kimentünk a garázsba. Bepakoltunk a kocsiba, ezután Alex és Marc elfoglalták az első üléseket, de én nem szálltam be. A nyitott hátsó ajtót látva, megmerevedtek az izmaim és nem engedelmeskedtek. Eszembe jutott a New Yorkban szenvedett balesetünk, amely során a kocsink hátulja teljesen összeaszalódott. Megrémített, ahogy láttam a tíz éves énem, aki épp ott ül, sír, és felemészti a félelem, mert nem tudja kicsatolni magát, ugyanis beszorult. Azóta nem merek hátra ülni.
- Sajnálom, ez nem fog menni. - kértem bocsánatot, miközben becsaptam a kocsi ajtaját, és elfutottam. Nem is néztem vissza.
Tudatában voltam, hogy a testvéreim követnek, de nem lassítottam a tempómon, így egy idő után feladták. Szaladtam, ahogy csak bírtam, minél előbb meg akartam szabadulni a rémes emléktől, de az újra és újra megjelent. Képtelen voltam elmenekülni előle, a nyomomban volt. Minden elhaladó kocsi hátulján láttam az elszenvedett károsodást, ezért órákon keresztül rohanásra ösztönöztem magam, amíg a kellemesen hideg fűbe zuhantam. A hátamra fordultam, szaporán kapkodtam levegő után. A szememet elhomályosító fény leginkább a mentőautóra emlékeztetett, amelyben alaposan megvizsgáltak. Nyakmerevítővel rögzítették a gerincoszlopom felső részét, megelőzve bármiféle komplikációt. Szinte hallottam a műszerek csipogó hangját, amely nem szűnt meg, hanem egyre erősödött, követelőzőbb lett, míg rá nem jöttem, hogy a telefonom az. Anyu hívott.
- Vicky. - szólt bele aggódva, talán sírt is, ami megijesztett.
- Történt valami? - kérdeztem, de anyu nem felelt. - Anya, történt valami? - ismételtem kezdeti idegességgel a hangomban.
- Marcot... baleset érte. - szipogta. - Tessék?
- Dr. Mir most operálja.
- Hogyan? - kaptam a kezemet a szám elé. Ne, csak azt ne.

Titkok és Hazugságok I. /Befejezett/Where stories live. Discover now