Love Again? /l.h. hungary/

18. Rész

Warning! Unalmas rész!!:DD sablonszoveg: Meghoztam az uj reszt (sok, sok, sok alakitgatas, javitas es gondolkodas utan..) szoval remelem tetszeni fog:) sajnos a suli miatt nem annyira tudom majd hetkoznap hozni a reszeket, de megprobalok gyakrabban irni/felrakni a szerzemenyeket:)) remelem tetszeni fog az uj resz.! Es mig el nem felejtem! Lassan 6000-en nezitek a blogot,ami huuuu asdasdasd!! Koszonom szepen, akiktol eddig barmilyen formaban pozitiv/negaziv visszajelzest, epito kritikat kaptam. Tenyleg elkepeszto mennyien szeretitek olvasni a blogom!!*-* nem huzom tovabb az idotoket, remelem tetszeni fog (mar harmadjara irom le:DD) ez a kis unalmas reszecske! xoxo

A csomagaimat cipelve léptem fel a repülőre. De rég ültem már rajta. Dejavu..
A jegyem Dee és Ashton mellé szólt. Velem szemben Josh, Deevel szemben Reina, és Ashtonnal Ashley. Megcéloztam a kis részt, ahol a székek vannak berakva, és megálltam előtte. Felmértem a terepet. Mellettunk és a hátunk mögött volt még egy kupac szék. A hátunk mögött lévő "stóc" mellett pedig ételek, és italok voltak kirakva. Emellett volt egy folyosó, arra a WC volt, valamint volt egy hatalmas plazma tévé olyan szögben, amelyikben mindenki kényelmesen tudja nézni. A csomagtartó polc nagyon nagyon magasan volt.
-Luke! A csomagom légyszi...-kezdtem bele unottan, és flegmán, de beleszakított mondandómba.
-Majd Will!-intett Will felé.
Megkértem Willt, aki egy szó nélkül megtette. Luke viszont nem. Thank you, Hemmings!
Elfoglaltam a helyem. Az ablaknál Dee ült, legszélen Ash.
-Szia Dee!-vicsorgott Reina Deere. A "nővérem" csak egy segélykérő pillantást vetett rám. Csak bólintottam, majd Dee intett egyet, betette a fülest a fülébe, és az ablakpárkányra hajtotta a fejét, és nézett kifelé az ablakon. Josh hevesen nyomkodta telefonját. Ashley Hayleyvel dumált, aki a másik sorban ült Mattel, Mikeyyel, Bryanával, Lukeal és Faithhel, és mivel Ashley és Hayley is szélen ült, dumálgatni kezdtek.
Ashton twitterezett. Nem tudom, ha kihuztak volna a wifit mit csináltak volna a neten lógó egyedek.. Reina az ablakból nézett kifelé..

"Kérem utasainkat, kapcsolják be a biztonsági öveiket, a felszállást megkezdjük!"

Megkocogtattam Dee vállát, majd elmagyaráztam mi a helyzet. Bekapcsoltam az övem, és elővettem a fülesem. Csatlakoztattam a telefonomhoz, behelyeztem a fülembe őket, és a zene mappámba mentem. Indítottam egy Green Day számot, névszerint Bouldevard of broken dreamset, és max hangerőn hallgattam.
Minden lejátszás után benyomtam a replay gombot. Újra, és újra. Ez a szám tökéletesen leírja a mostani állapotom. A repülőtéren történtek miatt összetörtem.
Megint.
Ashton mondta, hogy jegyet fog cserélni, hogy Bryana mellett ülhessen. Ígéretéhez híven így is tett. Felállt mellőlem, és átült valaki az Ashton helyére. Nem voltam kíváncsi, ki volt az, így ráhajtottam Dee vállára fejem, és behunytam a szemem.
Aludni próbáltam, de egyszerűen nem tudok... Hirtelen ötlettől vezérelve előresöpörtem kékesfekete hajam, és úgy, hogy senki ne lássa mit is bütykölök a telefonomon, felmentem instára. Posztolni akartam egy vidámparkos képet, amin le vagyunk hányva, de nem tettem. És hogy miért nem? Luke.. Minden képemen rajta van. Bekönnyeztem. Miért?
Letöröltem könnyeim, kisepertem szememből a hajam, és hatalmas műmosolyt küldtem Josh felé. Újból Dee vállának dőltem.
Megjátszani, hogy minden rendben.. Aha.! Már profi vagyok benne. Akik ismernek, tudják, hogy semmi sincs rendben. Köztük Dee, Calum, Michael, Ashton (a fiúk rengeteget meséltek rólam. Mindent tud.), Bryana. És ő...
Nehéz.. Ez az egész nagyon nehéz. Miért Reina? Miért nem én. Olyan jól ment minden. Amit építettünk, miért kellett lerombolni?
Nem tudok aludni. Még mindig.
-Pszt! Ivy!-hallottam a nevem, és automatikusan a fejem a másik irányba fordítottam. Volt szerencsém belenézni az ő két gyönyörű szemébe. Mellettem ült. Ennek ellenére nem ő szólított. Küldtem felé egy műmosolyt, mire egy dühös, de mégis szomorú arckifejezéssel díjazott. Leginkább szomorúságot láttam a szemébe. Aha..
-Igen?-suttogtam. Körülöttem szinte mindenki húzta a lóbőrt. Ja..
-Minden rendben?-mosolygott rám Mike.
-Persze. Aludni szeretnék, csak nem tudok.-húztam el a szám, és visszadugtam a fülest. Újra a zenékhez mentem, és újra a Bouldevard of broken dreamset kezdtem el hallgatni. I walk alone.. Igen..
Előttem világított a telefonom, és hatalmas betűkkel volt kiírva rá a szám címe, és az előadó neve.
Csak az egyik fülemben éreztem a zene nyugtató ritmusát. Nem értettem. Felvettem maxra a hangerőt, de még így is. Furcsa..
Felemeltem a fejem, és szememmel keresni kezdtem körülöttem a fülesem másik felét. Luke felé tévedt a tekintetem, aki tanulmányozta a fülhallgatóm elveszett darabját. Megvan..
Felhúztam egyik szemöldököm, mire letette.
-Ez jó szám.-jelentette ki, majd visszaadta, amit elvett.
-Szeretem.-dugtam be a fülesem, és elfordultam. Aha..