Love Again? /l.h. hungary/

14. Rész

Sziasztok! Majdnem egy het telt el az elozo resz ota, es szörnyen sajnalom, hogy ilyen időközönként tudom hozni a részeket, de igy egyenlore sok dolgom van. So Sorry..:/ na, de most itt a 14. resz! Yippii!! Körülbelül holnap utanra megprobalom hozni az ujat, de nem igerek semmit. A helyesírási, es ekezeti hibákért mint mindig ujra bocsánatot kerek, mert telefonról irom az egesz sztorit. Koszonom, hogy ennyien olvassatok a blogot, elképesztő, hogy ennyi Mindenkit erdekel Ivy es Luke szerelmi haloja (vagy hogy mondjak ezt az izét). Es koszonom azoknak, akik rendszeresen nezik a konyvet. Nagyon nagyon nagyon szeretlek titeket!!!<3 nem is húzom tovabb az idot, itt a 14. Resz, es remelem mindenkinek elnyeri a tetszését. Ha tetszik, legyszives szavazz es komizz, ha pedig nem, akkor komiba ird meg legyszives, hogy min kellene változtatnom. Na, de mostmar tenyleg nem húzom az idot, jo olvasást! xx

-Ez hatalmas...-ámuldozott Mikey, miközben beléptünk a vidámparkba. Imádom az ilyen helyeket.
-Mit próbáljunk ki először?-csillant fel a szeme Ashnek.
-Hullámvasút?!-mutatott a hatalmas járgány felé Cal.
-Menjünk!-intett Ash, majd egy emberként indultunk el a hullámvasút irányába. A jegyszedő faszinak felmutattuk a karszalagunkat, bár Lukenak még nem volt a kezén, mert amióta megkapta, csak szenvedett vele, hogy rakja fel. Valljuk be a szitkozódásain, és a "hisztizésein" nagyokat nevettünk, ezért direkt nem segítettünk neki.
-Add már ide azt a szart!-pukkadt be az agya Brynek, és 5 másodperc alatt felrakta Luke hatalmas csuklójára a karszalagot.
-Két személyes a hullámvasút, ki kivel?-kérdezte Cal.-Én Deevel!
-Én akartam Deevel lenni!-nyafogtam.
-A népszerű jány.-bökte oldalba Mikey.
-Kuss van Gordon!-lökte el Dee, Mikey pedig beesett egy nyalókázó kislány mellé, aki már jóelőre elfoglalta helyét a vasúton.
-Nekem jó itt is!-rángatta Mikey a vállát.
-Na, akkor én és Dee, Ash és Bry, Luke és Iv. Mindenkinek megfelel?-húzogatta a szemöldökét Calum.
-Felőlem!-majd fogtam, és beültem Mikey elé, Luke pedig mellém. A hullámvasúton elég kicsi volt a hely, így muszáj volt összepréselődnünk Lukeal.
-Kevés a hely.-szólalt meg a kínos csöndben Luke.
-Aha.-rántottam meg a vállam, amennyire megtudtam. Luke beakasztotta azt a kis izét mellette, mivel ő volt kívül. Jött egy ellenőr, ellenőrizte, mindenki beakasztotta azt az izét maga mellett. Miután végzett a vasút elkezdett felfelé hajtani. Valljuk be, nem annyira vágyok oda a hullámvasútakért. Nem az én világom, és egy "picit" tartok is tőlük.
-Izgulsz?-fordult felém Luke, s utalt arra, hogy hevesen rágom a körmöm.
-Picit. Ekkora hullámvasúton még sosem ültem.-szorongtam.
-Figyelj! Ha bármi baj van, csak szólj, vagy bújj hozzam, vagy bármi. Oké?-nézett a szemembe, én pedig bólogattam.
-Luke!-mutattam előre, a hullámvasút pedig szélsebesen kezdett lefelé haladni pályáján, miközben hatalmasat sikítottam.
-Ez kemény volt. Pedig még csak az elején vagyunk.-kerekedett el a szeme Lukenak.
-Az magasabb.-mutattam egy másik "toronyra", amire történetesen most vezetett felfelé a kis járgányunk. -Luke! Hozzád bújhatok?-kérdeztem félve a szemébe nézve.
-Gyere!-tárta ki karjait, én pedig fejemet a mellkasába fúrtam, és mélyeket lélegeztem férfias illatából. Megnyugtatott.-SIKÍTS!-kiabált, én pedig szót fogadtam neki, és egy hatalmasat visítottam, Luke pedig az American Idiot refrénjét énekelte mellettem sikoltozva, az Americant pedig átjavította Australianra. Egy örvény szerűségbe vezetett a vasút, amibe az a lényeg, hogy felvisz magasra, és körbe- körbe hoz le spirál alakban (sorry, másképp nem tudom elmagyarázni).
-Kapaszkodj erősen!-suttogta Luke, majd szótfogadva neki erősen (talán túl erősen) megöleltem. Vagy inkabb megszorítottam. Luke nyugtatóan simogatta a hátam. Mellette biztonságban éreztem magam. Egy darabig csak vitt minket egyenes útvonalban a vasút. Ez nem volt annyira extrém, így el is engedtem Lukeot.
-Azt nézd!-kocogtatta meg a vállam Mikey, én pedig előre néztem. Még a lélegzetem is elakadt.
-Luke!-nyögtem a nevét körülbelül 2 oktávval magasabb hangon, mint az eredeti. Rámutattam a hatalmas "bukkanóra", majd arra, hogy ez az izé fejjel lefelé visz, és nyeltem egyet.
-Nyugi! Amíg én itt vagyok, nem történik semmi bajod.-mosolygott rám, majd jó erősen átkarolt, én pedig nyakába fúrtam a fejem, és egy puszit nyomtam rá, amitől kirázta a hideg.
-Úgy érzem többet fogunk a hullámvasút felé jönni.-kacsintott rám.
-Álmodba, Hemmings!-pirultam el, majd paradicsomvörös arcom inkább elrejtettem a mellkasában. Éreztem, hogy nem messze van már az a fejjel lefelés izé. Szorosan tartott Luke is, én pedig szorosan öleltem. A fejem tetejére egy lágy puszit nyomott.
-Készülj!-mutatott előre, mi pedig "sodródtunk az árral".. Vagy inkább a hullámvasúttal. Visítottam úgy, ahogy tudtam, Luke pedig mellettem dúdolt egy számomra ismeretlen dallamot. Becsuktam a szemem, és Lukera gondoltam, hiába itt volt mellettem, és szorosan tartott karjaiban. Ez elűzte a gondolataim arról, hogy mi van, ha véletlenül talán kiesnénk fejjel lefelé ebből a szarból.
A hullámvasút hirtelen megállt, az emberek pedig szállingózni kezdtek lefelé a vasútról.
-Megérkeztünk Ivy!-kocogtatta meg a vállam Luke, de én meg mindig öleltem. Ciki és cuki egyben.
-Uhh, sajnálom!-álltam fel, majd kiléptem a járgányunkból, és lementem a többiekhez, egyedül hagyva Lukeot a gondolataival.
-Hűha, ez eszméletlen volt!-áradozott Dee.
-Nagyon-forgatta meg a szemét Bry.
-Osztom a véleményed.-mosolyogtam rá.
-Következő hely?-lépett mellém Luke.
-Ööö legyen aaaa... KÖRHINTA!-kiabált Mikey, majd elkezdett rohamosan futni a körhinta felé, mi pedig siettünk utána.
-Én biztos nem ülök fel körhintára!-jelentettem ki könnyes szemekkel. Rossz emlékeim vannak a körhintával kapcsolatba.. Legutoljára a nővéremmel ültem rajta, de sajnos már nincs köztünk.
-Lent maradok veled.-mosolygott rám Calum. Bólintottam. Ő és Dee tudja egyedül, hogy egyszer volt egy testvérem. A többiek felültek a körhintára, mi pedig elmentünk keresni valami normális "játékot" a vidámparkba.
-Na, és mizujs Lukeal?-kacsintott rám.
-Semmi.-sóhajtottam.
- Ivy! Akármennyire is megváltoztál az elmúlt időben, attól még te vagy Ivy Diana Parker, én pedig ismerlek! Úgy érzem mondhatom magam az egyik legjobb barátodnak, hallgatlak!-ezen bekönnyeztem. Nem haragszik rám, miért eljöttem, és nem szóltam. Igaz barátom, és mostmár nem engedem el semmi áron!
-Hol kezdjem? Mindig azt hittem, hogy megutáltam, miért megcsalt, es tönkre tette az elkövetkezendő 3 évemet. De egyáltalán nem. Amióta itt van, az érzelmeim iránta hirtelen fellángoltak. Mindig azt hittem, hogy haragszom rá, erre megláttam a kórházban, és valahogy minden haragom elszállt. Már azóta csókolóztunk is, és... Ahj! Teljesen össze vagyok zavarodva.
-A csókról tudok.-kuncogott-Mesélte Luke.
-Ohh.-húztam el a számat.
-Figyelj!-simította meg a vállam.-Tedd azt, amit a szíved súg, ne amit az agyad! Mindig a szívedre hallgass! Okés? Luke még érez irántad valamit, de még saját magának sem akarja bevallani. Nem veszi észre! Pedig érdekes, amikor megcsókoltad, egész este az volt a téma, hogy milyen jól csókolsz.-röhögött.-És Mikey is mesélte, hogy többször is lelkiztek már ő meg Luke, miattad. Mike már megint kerítőnőset akar játszani, csak most ti vagytok az áldozatok.-kuncogott fel.
-Meg ti Deevel.-mosolyogtam, Cal pedig elpirult. Már nyitotta volna a száját, amikor megszólaltam.-Tudok mindenről.
-Dee?
-Igen.
-HEY JÖSZTÖK?-kiabált utánunk Ashton.
-Menjünk.-intettem a kis csapatunk felé, majd elindultunk.