Love Again? /l.h. hungary/

13. Rész

Hűha! Nagyon régen nem hoztam a reszt, amit szörnyen sajnalok, es remelem nem haragszotok ram, bar megertem ha igen. Szooovaaaaal: Tobb mint 2900-an nézitek a blogot, es 190 szavazat.. Wooow*--* mondtam mar, hogy imádlak titeket??<3 a résszel kapcsolatban: Unalmas, es rovid lett, so sorry, de Ígérem, a kovetkezo resz sokkal de sokkal jobb lesz! Jo olvasást! xx

Hát, mit ne mondjak.. Tegnap a fiúk tomboltak a színpadon!! A zenéjük egyszerűen eszméletlen. Most szörnyű barátnak fogtok hinni, de még egy számukat hallottam, azt is félig.
A koncertet Adammel és Simonnal végigbuliztuk, közben persze kattogtattam a kis készüléket a kezemben. Kiderült, nem mindegyik biztonsági őr mogorva, mufurc melák. Ahj, ezek az "m" betűs szavak.. Adam és Simon kifejezetten jófejek! Hamar összebarátkoztam velük, és ezt a barátságot egy hármas selfievel pecsételtük meg, ami még mindig a koncert közben történt.
A koncert után a szerencsésebb rajongók V.I.P jeggyel juthattak be a backstage-be, közös fotóra, ölelésre, puszira, aláírásra, meg ilyen "átlagos" dolgokra. Pár rajongóval beszélgetett Bry, és tőle is kértek képet, valamint Johntol is. Ezeket az apró kis dolgokat a lányokkal mosolyogva néztük végig. Olyan jó dolog lehet azzal találkozni, aki a példaképed, és felnézel rá, mindent úgy akarsz csinálni, ahogy ő, és talán még a nyomdokaiba is szeretnél lépni. Igen, nekem ilyen példaképem Kurt Cobain. Sajnos, már nem lehetséges, hogy valaha is váltsak vele pár szót, vagy autogrammot, közös képet kérjek, esetleg az igazi Nirvana koncertjén tomboljak, ennek ellenére még mindig felnézek rá. Eszméletlen, mennyit szenvedett, és megis a csúcson volt, ugyanakkor ez tette tönkre.. Na, de ennyit Kurtrol.
Ezeken a dolgokon agyaltam, mikor végre ki tudtam kelni csabító ágyamból. Ránéztem telefonom képernyőjére, ami 9:02-t mutatott. Felvettem egy fekete Ramoneses 2 számmal nagyobb felsőt, egy fekete térdnél szakadt nadrágot, és az elmaradhatatlan Conversemet. Milyen meglepő! A fürdőbe mentem, és elvégeztem reggeli teendőim, sminket nem raktam fel, hajam kifésültem, és szabadon hagytam, majd a szobámba visszamentem, és az egyik fiókból kihúztam a szemüvegem. Igen, és most jön az a kérdés, hogy "Szemüveges vagy?" a válaszom pedig "Igen". Leszaladtam a lépcsőn, és a konyhába mentem, ahol Bryana a reggelit csinálta, és meglepetésemre Ashton ült az asztalomnál.
-Jó reggelt!-ültem le a hozzám legközelebbi székre.-Bryana mondtam már, hogy imádlak?
-Mert?-fordult meg egy pillanatra, és az arcom kezdte fürkészni.-Valami olyan furcsa rajtad.
-Gondolkodj egy kicsit!-kacsintottam.-Szóval reggelit csinálsz. Pedig nekem kellene. Elvileg te vagy a vendég!-mutattam rá mutatóujjammal, mire megforgatta a szemét, és visszafordult a kajához.-Szia Ashton!
-Hali!-mosolygott.-Hát téged meg mi lelt?
-Mármint?-húztam fel a szemöldököm, de a sebem újra megfájdult. Nem igaz, mikor fog mar begyógyulni végre?! Tudom, még a baleset nemrég történt, és még mindig nem hagyhatom el a kötést. Felszisszentem.
-Tökre Lukeosan öltöztél!-mutatóujját jobbra- balra mozgatta. Ahogy kimondta Luke nevét, felkeltek a pillangók a gyomromban. Tegnap nem olyan sokat beszéltünk, es hát lelkiismeretfurdalásom van. Es az az idegesítő, hogy nem tudom miért.
-Tisztázzunk valamit! Nem én öltözök Lukeosan! Luke öltözik Ivysen!-"háborodtam fel" röhögve. Határozottan igazam volt.
-Ezt mondd mégegyszer, felveszem Lukeynak.-röhögött ki. Na, még mit nem! Már nyúlt volna a telefonjáért, de lecsaptam a kezét.
-A-aaa!-majd ezzel felálltam, Bry mellé léptem, majd egy kanállal nyúltam volna a serpenyőbe, de lecsapta apró kezeim.
-Nyugi, már mindjárt kész lesz!-kijelentésével nem foglalkozva odaakartam piszkálni mégegyszer, de újra kaptam egy ütést a jobb kezemre, így feladtam, és kimentem a nappaliba. Ránéztem a telefonomra, és egy SMS-em jött Dee-től és Calumtól. OMG! Először a Dee üzijét nyitottam meg, amire válaszoltam is.

"Mikor kelsz? Írj! x"

"Jó reggelt Vietnám!!:D"

Kiléptem a Dee chat ablakából, és megnyitottam a Calumét.

"Ma gyertek át Bryvel, megyünk a vidámparkba!*--*"

"Átmennénk, ha tudnánk a címeteket:D LOL"

Lezártam telefonom képernyőjét, és a távkapcsért nyúltam annak reményében, hogy találok egy normális műsort a tévében. Mikor meguntam, inkább kikapcsoltam, és elfeküdtem a kanapémon.

"Kings Street 156 a hotel címe.. De Ashton nem nálatok van?:-)"

Calum írt, amire egyből reagáltam.

"De:DD majd megyünk vele! Dee-t már hívtad?"

-Skacok! Ma megyünk a vidámparkba!-álltam fel, mire Bry szaladt ki a konyhából, és hevesen ugrálni kezdett, Ash pedig utána rohant.-Neked nem a kaját kellene csinálni?
-Már kész van.-rántotta meg a vállát, mire a konyhába siettem, és megrohamoztam a nekem készített tányért, Ash pedig leült a tévé elé.- Mikor?-vágott komoly arcot, mire csak elmosolyodtam.
-MOST!-ugrott be Dee az ajtón. Lenyeltem az utolsó falatokat, mire rámkacsintott.  Értettem a célzást, így a lépcső felé vettem az irányt, és lehoztam a Bry és az én táskám a fényképezőgéppel együtt, majd villámgyorsan lefutottam. Kettessével szedtem a fokokat, de megbotlottam a saját lábamba, így a lépcső aljába sikeresen seggre ültem, amitől eléggé savanyodott képet vágtam. Legalábbis szerintem.
-Nem is te lennél!-fulladozott a nevetéstől Dee.
-Mert csakis Ivy lehet ilyen béna!-kiabált Ash, közben röhögött, mint egy retardált fóka. Fogtam, és hozzávágtam Bry táskáját, de ezzel csak azt értem el, hogy mégjobban kiröhögött.
-Ne az én táskám büntesd már Ashy hibájáért!-dorgált meg vigyorogva Bry.
-Szerintem..-támaszkodtam meg az egyik kezemen.-Induljunk!
-Na, gyere!-nyújtotta kezét Dee, majd felvettem egy fekete pulóvert, amit menet közben vettem le a fogasról. Ashton kikapcsolta a tévét, és egyszerre kiléptünk az ajtón. Vagyis kiléptünk volna, ha mind nem egyszerre akartunk volna kitörni a műanyag gyártmányon. Végül megoldottuk ezt a "problémát" is, (a problémák azért vannak, hogy megoldják őket nem de?) és elindultunk a hotel felé