Epilógus

31 3 0
                                    


-"ISTENEM!!"

– Rendben van, kicsim, nyugodj meg...

-"Istenem!! MIT TEGYEK..."

– Vegyél egy mély levegőt, szerelmem, semmi baj...

-"Azt hiszem, szívrohamot kapok! NEM KÉSZÜLNI..."

-"Nem, nem vagy. Rendben van, drágám, minden rendben. Csak nyugodj meg..."

-"TÚL SOK VÉR VAN!! ÁÁÁÁÁ!! MI A SZÉSZ?!"

– Kicsim, semmi baj. Ez normális...

-"EZ SEMMI NORMÁLIS, NÉZD A VÉRE, JIMIN! ANNYIRA VÉRZEL!!"

-"Tudom, Jungkookie, de jól van. Szülök, normális, hogy ennyire vérzik..."

– Már megint ki szül? – kérdezte az orvos, miközben egy nagyon pánikba esett és kaotikus Jungkook-ot, egy bombasztikus oldalszemet adott.

-"NEM LÁTOD, TE VAK FASSZ!! VÉRZIK AZ OMEGA!!" – kiáltott rá Jungkook az orvosra, miközben Jimin kezét fogta, mintha az élete múlna rajta.

-"Tudom, Mr. Jeon, de kérem, hagyja abba a pánikot!! Megijeszti a babát!!" – mondta az orvos, és a szemét forgatta.

Ez elég volt ahhoz, hogy az alfa becipzározza a száját, de egyszerűen nem akarta abbahagyni az izzadságot. Jimin szült, de teljesen jól volt. Az időnkénti káromkodáson és morgáson kívül az omega elég jól kezelte a dolgot.

Az alfa azonban egészen más történet volt. Jungkook nem tudta abbahagyni a sikoltozást és a kiabálást, mert Jimin mennyire vérzett, és még egy sziszegés is az omegájából százszor jobban pánikba esett.

-"Rendben, már majdnem kész. Már majdnem megérkeztünk. Csak még egy kicsit, Mr. Park. És a babája a karjában lesz." – mondta kedvesen az orvos, és Jiminre mosolygott.

-"Rendben rendben!" Jungkook nagy levegőt vett, és lehunyta a szemét: "Nyomd, még egy kicsit, igen! Nyomd! Nyomd! Hú!

– Mi a fenét drukkol, Mr. Jeon? – csattant fel az orvos, már végzett az alfával.

A nővérek és a többi orvos nem tudott segíteni, de nevettek az aranyos alfa-pánik miatt. Jimin felkacagott, és a fejét csóválta a barátjára.

-"Rendben van, kicsim. Már majdnem kész... úh!" Jimin felmordult, és hamarosan a műtőt megtelt hangos kiáltás.

- Most pedig nézz te kis hercegnő... - mondta az orvos mosolyogva a gyönyörű kislányra.

-"Hercegnő...?" Jungkook motyogott, majd könnyes szemekkel Jiminre nézett: - Ez egy lány...

Jimin visszamosolygott: - Ez egy lány...

Hamar megtisztították a babát és elvitték Jiminhez, de az omega megállította őket.

-"Add őt Jungkooknak. Azt akarom, hogy ő fogja őt először."

Jungkook úgy nézett Jiminre, mintha csak az egész világot adta volna neki: "Hyung..."

Az orvos Jungkookhoz vitte a babát, aki tétován, de nagyon óvatosan a karjába vette.

- Ó, kicsim... Olyan gyönyörű vagy... - suttogta, és megcsókolta a homlokát, miközben sírt.

- Annyira gyönyörű, Hyung... Nézz rá... - mondta és megmutatta Jiminnek, aki rámosolygott élete két legfontosabb emberére.

- Ő... Nagyon szép... - kérdezte Jimin. - Hogy fogod nevezni...? – kérdezte Jimin.

Jungkook szeme elkerekedett erre: "Én-én... meg tudom nevezni..?"

– Hát persze. Jimin felkacagott: "Ő a lányod, Jungkookie..."

Jungkook szipogott és sírt, mint egy csecsemő: "Hyung..."

– Biztos, hogy nem terhes? Az orvos megkérdezte Jimint, aki csak nevetett: – Tudod, lefuttathatunk néhány tesztet.

– Jól van, doktor úr. Csak érzelmes. - mondta Jimin, miközben kinyújtotta a kezét, hogy elvigye az újszülöttet.

-"Így..?" – kérdezte Jimin a homlokát csipegetve, majd Jungkookra nézett. – Van valami név az eszedben?

– Ari. Jungkook elmosolyodott: – Ez azt jelenti, hogy szép és csinos.

Jimin erre elmosolyodott, és megcsókolta a most alvó babát: "Ari... Édes Ari-ah..."

– Hm... Mr.Park? Egy nővér mondta. – Ismered ezeket az embereket?

És a következő másodpercben bejött Taehyung, aztán Hobi, aztán namjoon, aztán Jin, aztán Yoongi, aztán Mrs. Jeon, aztán Junghyun, aztán Jieun, aztán az anyja, aztán Mr. Park.

– Hú, hú, hú! Az orvos azt mondta: Mit gondol, hol vagytok?

-"EGY HERCEGNŐ!!" – jelentette ki örömmel Jungkook.

És a szoba tele hangos boldogságkiáltásokkal, ujjongással és dudálással. Mindannyian ölelni kezdték egymást, még a megdöbbent kórházi személyzetet is.

-"ÉS ARI NEVEZEM!!!" – kiáltotta újra Jungkook és a szoba hirtelen teljesen elcsendesedett.

-"Haver." Taehyung azt mondta: "Ez olyan rövid. Éppen abban a pillanatban véget ért, amikor elkezdődött."

-"Igen!"

– Pontosan!

- Mi... - zihálta Jungkook sértődötten. - Annyira aranyos!

– Igen, de rövid. - mondta Junghyun.

-"Tartsd meg Ariana! Ari lehet a szép neve!" – javasolta Jin.

-"Mi... nem! Ariana?! Nem!" Jungkook védekezőn mondta: – Ari olyan csinos!

– Kicsi! – mondta Yoongi és mindenki egyetértett.

-"Hát, nézd meg magad! Ő a legszebb lány, akit valaha láttam! Ari a legjobb név!" - mondta Jungkook és keresztbe fonta a karját a vállán.

Egyenként közelebb léptek, és a gyönyörű angyalra néztek, és együtt lihegtek.

- Istenem... - suttogta Jin.

– Olyan szép... – mondta Hobi.

- Igazad volt... - Namjoon elővette a telefonját.

- Annyira csinos... - mondta Yoongi ásítva.

- Olyan angyalian néz ki... - mosolygott Jieun.

- Nem is látszik igazinak... - pislogott Junghyun.

– Úgy néz ki, mint egy baba...- mondta Taehyung közömbösen, mégis mélyen elgondolkodva, és mindannyian feléje fordultak.

– Nevezzük el Annabellának! - mondta Taehyung bájos mosollyal, és mindannyian ismét ujjongtak, és imádták az új nevet.

– Mi a fene... tűnj el innen! – kiáltotta Jungkook, miközben mindannyian Belle-nek, Anna-nak, annabee-nek kezdték hívni a beceneveként.

Amíg ez a káosz történt, Jimin csak nézett rájuk és elégedetten mosolygott. Aztán lenézett az ölében ülő kis angyalra.

– Isten hozott a családban, kicsim...

VÉGE

Szeretnélek utálni (omegaverse)(Jikook)(Befejezett)Where stories live. Discover now