Szeretnélek utálni (omegaverse)(Jikook)(Befejezett)

Part 20.

Jimin széles mosollyal az arcán kinyitotta a szemét. Mosolya egyre nőtt, amikor látta, hogy Jungkook már akkora szeretettel a szemében bámulja őt.

-Jó reggelt szerelmem...-suttogta Jimin és gyengéden simogatta Jungkook arcát.

-Jó reggelt Jimin shi...-mondta Jungkook mire Jimin arca teljesen vörösre vált. "Mi? Tetszik?" – kérdezte Jungkook kuncogva, és megcsókolta Jimin homlokát.

Ettől Jimin még jobban elpirult: "N-Nem-"

-"Szereted." - mondta Jungkook széles nyuszimosollyal." Többet kéne ezt a nevet használnom, nem Jimin shi?"

Jimin könnyedén megütötte a mellkasát, de Jungkook csak kuncogott. Hirtelen kopogást hallottak az ajtón.

– Biztosan Chan hyung. - mondta Jungkook és felkelt, ahogy Jimin is. Odamentek az ajtóhoz, és kinyitották megtalálják a barátaikat, akik ott állnak néhány műanyag zacskóval a kezeik.

-Hola! Jó reggelt kedves pár!" - mondta Taehyung egy nagy, bugyuta mosollyal, és egyenesen a konyhába ment, a többiek követték.

-"Hé srácok... mi ez az egész??" – kérdezte Jungkook.

– Csak néhány dolgot? Például élelmiszert? Namjoon elmosolyodott.

– és néhány ajándékot. – mondta Jin, miközben az asztalon tartotta a nála lévő táskákat.

Jimin és Jungkook zavartan néztek egymásra.

– És... – mondta Hobi, és kivett néhány cetlit a táskájából. "Ezek a jegyzetek azokról az órákról, amelyekről eddig mindketten kimaradtatok. Mindegyikből két példány. Mindenképpen nézzeétek át őket, amikor szabadok vagytok, és kérdezzetek meg, ha kétségeitek vannak."

– Srácok.. Srácok... mi folyik itt? – kérdezte újra Jungkook.

Ezúttal mindannyian bűntudatos pillantást váltottak, és Yoongi előrelépett: "Nézd... tudjuk, hogy eddig szörnyű barátok voltunk Jungkook ah... de megígérem, hogy őszintén szeretünk és törődünk veled..."

-Sajnáljuk, hogy nem voltunk itt neked mindeddig... De most... tudnod kell, hogy már nem vagy egyedül... - mosolygott Jiminre Jin.

-"Nem egyedül kell megküzdened a világgal, hanem egy egész falka van, aki háttal!" - mondta Hobi és megveregette Jungkook hátát, mire mindenki felnevetett.

- Ez... ez sokat jelent srácok... köszönöm szépen... - mondta Jungkook őszintén.

-"Ezt az egészet Tae-nek kellene megköszönnöd. Ő volt az, aki mindannyiunkat szidott, beleértve Jin hyungot is." Nevetett Namjoon. "És valami értelmet verjen az fejünkbe."

Mindannyian bólintottak, míg Taehyung csak vállat vont, próbált hűvösen viselkedni, de az arca vörös volt.

– Sőt, az apját is rábeszélte az igazgatóval, hogy az év végén mindketten záróvizsgát tegyetek. – mondta Yoongi, mire Jimin és Jungkook is nagy döbbent szemekkel Taehyungra néztek.

-"Úgy értem... nyilván nem hagyom, hogy elpazaroljatok egy egész évet. "Taehyung azt mondta: "Az apám rendkívül gazdag és befolyásos. Mikor használjam a befolyását, ha nem most?"

Mielőtt Tae befejezhette volna, Jungkook nagy szoros ölelésbe zárta. – Nem is tudod, mennyit jelent ez nekünk, Tae... Nagyon köszönöm!

Taehyung elmosolyodott és visszaölelte Jungkookot. – Mindig szívesen látunk, haver.

-"most most most!" Jin azt mondta: Ideje kibontani az ajándékokat!

Jimin végig mosolygott, amíg az ajándékokat mutatták neki. És mindenki észrevette, milyen udvarias. Mintha Jimin teljesen más ember lett volna. Taehyung azt mondta nekik, hogy szeretni fogják az új Jimint, de nem tudták, hogy ennyire szeretni fogják. Nagyon udvarias volt, sőt mindenkit "hyung"-nak nevezett. Jin még úgy érezte, hogy mini szívrohamot kapott, amikor Jimin először hyungnak hívta.

– Tetszenek az ajándékok, Jimin shi? - suttogta Jungkook Jimin fülébe, amikor észrevette, hogy mindenki más elfoglalt a beszélgetéssel.

Jimin füle vörösre vált, az arcával együtt. Játékosan meredt az alfára. – Imádom őket, Jungkook shi.

– Tényleg, kicsim? - mondta Jungkook és Jimin ellökte magától, teljesen piros paradicsommá változva.

– Jimin? – mondta Tae, és visszahozta a házaspárt a földre. – Anyukám készítette neked ezt a joghurtot. Azt mondta, adott Jiminnek egy kis dobozt.

-"Ez olyan kedves tőle. Köszönöm." - mondta Jimin édes mosollyal, és arra összpontosított, hogy milyen ízletesnek tűnik a joghurt. De Jungkook észrevette, hogy Taehyung szomorúan mosolygott Jiminre, mielőtt felkelt és kiment a szobából.

Jungkook követte Tae-t az erkélyre, ahol megtalálta a másik alfát a távolba meredve. Jungkook Taehyung mellett állt és az arcát nézte, mintha őt figyelné.

– Szereted Jimin hyungot, igaz? – kérdezte Jungkook, és barátságosan mosolygott Taehyungra.

Taehyung mosolya leesett, és pánikba esett.

-"Őszinte lehetsz hozzám, Tae. Megígérem." - mondta Jungkook, miközben Tae vállán tartotta a kezét.

Tae felsóhajtott, mielőtt lenézett vereséggel: „Nem csak őt szeretem... szeretem..." Tae azt mondta: „De azt hiszem, nem annyira, mint te... és ezért Jimin a tiéd, és nem enyém..."

-"Igen..."

-"De nem baj... mert látom, mennyire boldog veled..." Taehyung mosolygott és előre nézett. "Az a Jimin, akivel először találkoztam, soha nem volt olyan boldog...Jimin szomorú volt. . magányos... elveszett... de ez a Jimin... - Tae Jungkookra nézett, őszinte mosolyt sugározva rá. - Ez a Jimin végre megtalálta önmagát... és benned a boldogságát...

Jungkook visszamosolygott, majd mindketten Jimin felé fordultak, aki nevetett Jin által elsütött apa vicceken.+

-Inkább vigyázz rá...-mondta Taehyung, de még mindig nem vette le a szemét Jiminről.

- Megteszem... ígérem...
_________________________________________