Szeretnélek utálni (omegaverse)(Jikook)(Befejezett)

Part 25.

– Hogy érted, hogy még nem jött vissza? – kérdezte Jimin a homlokát ráncolva.

Baekhyun visszahozta Jimint az iskolából, és a fiatalabb omega első kérdése az volt, hogy Jungkook visszatért- e a munkából vagy sem.

-"Jungkook felhívta Chanyeolt, és közölte vele, hogy ma este el fog késni..."

-"Mi a fasz?! Már az első napon túlhajszolják a én Jungkookomat?! Hogy merészelték?!" Jimin káromkodott, és fel akarta hívni Taehyungot, hogy panaszkodjon, de Baekhyun egyik kezével kikapta a telefonját, míg a másik még mindig a kormányon volt.

– Nem hívsz senkit...

-"Miért?!" – kiáltotta Jimin.

-"Mert ha megteszed, akkor elkezdenek másképp bánni Jungkookkal! Már az első napon panaszkodni a társaságára nem túl jó ötlet, te idióta! Hagyd, hogy jöjjön haza. Beszélj vele. Döntsétek el együtt, mielőtt beveszitek egy ilyet egy lépést, te kurva." Baekhyun kiköpött, szeme továbbra is az útra szegeződött.

Jimin csak keresztbe tette a karját, és duzzogva nézett előre. Nagyon hiányzott neki Jungkook, és látni akarta az alfát, amint hazaér. De most várnia kell.
_________________________________

– De miért van kikapcsolva a telefonja? – kérdezte Jimin aggódva: „Már 4 óra elmúlt az övé..." Mielőtt befejezhette volna, kinyílt a lakásuk ajtaja, és Jungkook lépett be rajta, és pokolian fáradtnak tűnt.

– Jungkookie! - kiáltott fel Jimin az Alfa felé futva, szorosan átölelve, megdöbbenve a magasabbat.

Jungkook ennek ellenére visszaölelte Jimint, de aztán a nappaliban ülő Baekhyunra és Chanyeolra nézett. "Hé srácok-"

Mielőtt befejezhette volna, Jimin visszahúzódott: – Miért van karamellszagod? – kérdezte, és összeráncolt homlokkal nézett fel Jungkookra.

-"Mit?" – kérdezte Jungkook zavartan.

-"Amikor elmentél, teljesen rózsaillatod volt. Most már te is karamellillatod van. Miért van ez?" – kérdezte Jimin gyanakodva keresztbe fonta a karját.

Jungkook pislogott rá: - Mert hoztam neked egy csomag karamellás cukorkát? – mondta az alfa, és megmutatta neki a nejlonzacskót a kezében.

Baekhyun nevetni kezdett, míg Jimin csak felkapta a táskát és kiment a hálószobájába.

– Miért olyan ideges? – kérdezte Jungkook az idősebb pártól.

-"Elkéstél, Jungkook-ah. Jimin órák óta vár rád. A telefonod is ki volt kapcsolva. Annyira aggódott. Még csak nem is vacsorázott." - magyarázta Chanyeol.

-"Mi? Hyung nem vacsorázott?" – kérdezte Jungkook, miközben őzike szemei ​​egyre tágra nyíltak az aggodalomtól.

"Igen. Menj és győzd meg a makacs Omegádat. Jó éjszakát." Baekhyun kuncogott, és a férjével együtt távozott.
______________________________

-"Menj ki. Nem fogom megenni." - mondta Jimin, és az alfa felé gurította a magáét, aki egy tányérral lépett be a szobába.

-"Gyerünk, Hyung... haragszol rám... miért veszed ki az ételből?? Hmm??" -mondta Jungkook és leszólt Jimin elé az ágyra, széles nyuszi mosolyát sugározva.

Jimin megint csak a szemét forgatta és oldalra fordult. – Nem. Mérges vagyok rád, és mindenre, amihez hozzáérsz! Jimin köpött.

Jungkook megpróbálta visszatartani a mosolyát, és lefelé tartotta a tányért az ágyon. Megérintette az ágyat: "Szóval most haragszol az ágyra...", majd Jimin lábai felé indult, de az omega megrúgta, persze könnyedén.

-"Ne érj hozzám!" Jimin ismét kiköpött, majd végre rendesen felült Jungkookkal szemben: "Mi a fenéért késtél ilyen későn?!"

-"Hyung, nagyon sajnálom... A főnököm rávett, hogy átnézzem az összes múlt heti aktát..."

– Nem tudta, hogy vár rád otthon egy terhes omega? Jimin dühös pillantást vetett az alfára, ennek ellenére közelebb lépett a magasabbhoz.

-"Én... hát... olyan szépen hangzik ez a mondat... Legközelebb biztosan használni fogom..."

Jimin zihált, és megragadta Jungkookot a gallérjánál fogva: - Úgy érted, ezúttal nem használtad?

– Hyung! - mondta Jungkook, próbálva nem nevetni, miközben Jimin derekán tartotta a kezét. Jimin ekkor gyakorlatilag az ölében ült. "Nem mondhatom csak úgy a főnökömnek, hogy ne adjon nekem munkát, mert az omegám terhes"

-"Na jó! Ha te nem tudod, én tudok!!" - mondta Jimin és elkezdte Jungkook zsebeiben keresgélni a telefonját, miközben az alfa csak próbálta tartani Jimint, és nem hagyta, hogy a hadonászó omega leessen az öléből.

-"Hyung! Állj!" Jungkook felnevetett, és gyengéden az ágyra lökte Jimint, az omega fölött lebegve. - Mégis mit fogsz mondani neki?

-"Ez ne adjon annyi munkát az alfámnak!! Te PUNK!!!" – kiáltotta Jimin, mire mindketten egymásra néztek bő 3 másodpercig anélkül, hogy mozdultak volna vagy szóltak volna, majd hirtelen nevetni kezdtek.

Körülbelül 5 percnyi féktelen nevetés után a pár végre megnyugodott. Mindketten az ágyon feküdtek, és széles mosollyal az arcukon a plafont nézték.

Jimin balra fordult, és megcsodálta a gyönyörű alfát. A haja... a szeme... az orra... az ajkai... és az a gyönyörű mosoly, ami díszítette őket... és ekkor jött rá... beleesni ebbe az Alfába, sosem volt igazán nehéz... ez olyan könnyű... olyan könnyű...