Hetedik fejezet: Új lakók

6 0 0
                                    


Rengeteg minden megváltozott az az éjszaka óta, amikor minden ami ismert ezen a világon megsemmisült, viszont ez nem volt képes letéríteni az útjáról. Tisztában volt vele, már egészen kicsiny gyerekként, hogy egyszer magára fog maradni, viszont azt hitte ez közel sem mostanában fog eljönni. Hiszen még lovaggá sem avatták, bár Sazama nemegyszer megjegyezte, hogy ilyen képességekkel a csatatéren megállná a helyét, pusztán tapasztalatra van szüksége. Ám mindez ellenére, el sem tudja képzelni, hogy fogja elérni az Anchisukiru célját. A gyász a mai napig gyötörte őt, ami szintén hátráltatta ezen cél elérésében. Erősen küzdött, és nagyon sokáig érzéseivel, mire békére lelt, azonban nem volt képes mindent elnyomni. Azzal nyugtatta magát, hogy Asa mit akarna, mit vár el felőle. "Nem ragadtam le a múltban, így van minden nap ilyen jó kedvem. Mindig ezt mondta, amikor megkérdeztem, hogy tud ilyen vidám lenni minden nap, annak ellenére, hogy őt egy sokkal komolyabb katasztrófa sújtotta le sok-sok évvel ezelőtt." Emlékeztette magát minden nap. "Nem akarlak holtomban akadályozni céljaid elérése érdekében." Jutott eszébe a nagymester egy másik kedvelt mondata.

A külső udvart nagyjából képes volt teljes mértékben helyrehozni, azonban sokkal jobban hasonlított eredeti kinézetére. Viszont a falak külső oldalait meghagyta ugyan olyan romosnak, hátha visszajönnek az emberek. Illetve létrehozott egy másik rejtett kijáratot, aminek a végét egy finom földréteggel befedte, hogy majd ha menekülni kell, ne vegyék észre és ne járjon úgy, mint aznap. Így könnyűszerrel képes volt egyetlen nagyobb tamachi lökéssel kijutni úgy, hogy észrevétlen maradjon. A könyvtár könyveit, és a tárgyalóteremben kiállított fegyvereket és páncélokat levitte a pincébe, aminek a lejáratához egy vastag fém ajtót helyezett. Saját maga készítette, jórészt a tamachi fém manipulációs erejével. Közel három napig dolgozott rajta, hogy tökéletesítse, de végül elkészült. Kulcslyuk és kilincs nélkül, pusztán ő legyen képes kinyitni azt az erejét használva. "Nem is értem, miért nem vittek el semmit. Talán felsőbb utasításra, nehogy bármi is fennmaradjon ezekből a tanításokból, illetve eszközökből. Még a végén elbuknának a mai királyságok, ha az emberek rájönnének, ilyen módja is van az életnek egy államban." A pinében lévő kovácsműhelyet saját maga üzemeltette, majd a mellette lévő raktárat kibővítette, oda helyezett minden értéket. Illetve a kovácsműhely szellőzőjét, ahol a hőség távozott, jobban elfedte, és a füst manipulálását is tanulta, ne legyen annyira látványos, amikor a magasba száll. Biztos ami biztos alapon.

Továbbá azt is jó ötletnek találta, hogyha modern írásokat is elolvas, hiszen nem ártana tudni, hogy is néz ki az a sok királyság, és mit kell tudni róluk. Az október első napján, bele is kezdett tanulmányaiba, amikor túl hideg volt kint ahhoz, hogy vadászaton és edzésen kívül mást is csináljon.

"Zonorid királyság, alap területét tekintve teljesen átlagos. A régiók a megszokott módon hatalmas birtokokra vannak osztva, amik élén egy-egy nemes család áll. A különböző régiók eltérőek lehetnek, de sok a közös vonás: alacsony a szegénység és az összetűzések. Ez elsősorban a királyság hatalmas vagyonának köszönhető, amiket különböző ércekkel való kereskedésekkel ért el. Illetve fejlett infrastruktúra is jellemző rá, aminem elsődleges terméke a különböző varázseszközök. Az alapanyagok elsődleges beszállítója a Cenerith királyság, és a saját bányáiból kitermelt ásványok és drágakövek. Uralkodója nem ismert?" Csodálkozott el, majd hamar észbe kapott.

-Ezeket a könyveket a rend felbomlása után írtak, hiszen ezek az uralkodók a második Nirvana háború után léptek színre!

"Az helytartó család vezetékneve Nakama, több nem ismert. Nehéz lehetett ennyire kevés szerzetesnek ilyen sok információt gyűjteni." Jegyezte meg, majd folytatta. "Cenerith, a királyság, amely elsősorban a sárkányvadászatból, illetve a nirvanáktól legálisan vagy illegálisan szerzett alapanyagokkal kereskedik. Nagy a szakadék a különböző társadalmi rétegek között. Vagy részese vagy az egyetlen pénzügyi forrásának amilye ennek az apró királyságnak van, vagy nem."

Az utolsó őrző: a kezdetekWhere stories live. Discover now