A megfelelő pillanatban... (Taekook ff.)

Start from the beginning
                                    

-Hát én ezt nem tudom, mert ugye nincs viszonyítási alapom -mondtam zavartan. -De akikkel eddig csókolóztam fiúk, jól csinálták.

-És a szex? -kérdezte szemlesütve. Kicsit meglepődtem, mert ritkán szokott ilyen szégyenlős lenni. Eleve nem értem, miért érdeklődik ilyen részletekig a téma felé. -Valóban fájdalmas?

-Hát ööö... Ha passzív vagy, akkor igen. Ezért fontos, hogy a partner előtte jól kitágítson, már ha érted, mire gondolok -néztem rá, ő pedig továbbra is megszeppenten bólogat válaszul. – Az eleje tényleg fájdalmas, de ha a társad odafigyel, akkor eltereli a figyelmedet és akkor már csak azt veszed észre, hogy élvezed a dolgot.

-És te melyik fél szoktál lenni, hyung, ha szabad megkérdeznem?

Elmosolyodtam ismét. Mik ezek a kérdések?!

-Ez változó, Kook. Általában mindkettő szoktam lenni.

-Nagyon fura lehet alul lenni... -húzta el a szája szélét.

-Hát nem annyira. Meg hát, ha az ember partnere is vágyik a dominanciára, akkor néha be kell adni a derekunkat. De ha szeretem a társamat, akkor meghozom érte ezt az áldozatot. És hidd el, megvan annak a varázsa, amikor ki vagy szolgáltatva a másiknak, akiben bízol és akit szeretsz, és az törődik veled. De miért is érdekel ez téged ennyire?

A velem szemben ülő nem válaszolt, csak két kézfejével kezdett el babrálni.

-Kookie? -néztem rá kérdőn. -Mi van veled?

-Csak tudod elgondolkoztam valamin.

-Igen...? -vártam a folytatást.

-Mostanában nagyon furcsa érzés kerít hatalmába. Azóta, hogy szakítottam Minával. Olyan, mintha a fiúk másképp érdekelnének. Eddig is volt, hogy megnéztem őket úgy, de mostanában elkezdtem lázba jönni, vagy érted... na... Aztán rávettem magamat, és néztem „olyan" pornót is...

-És...?

-...és felizgatott. Annyira szégyelltem magam. Szerinted ez azért lehet, mert a szakítás megviselt?

-Hát... elképzelhető, de más ok sem kizárt. Itt az a kérdés, hogy te akarsz-e ennek a vágynak engedni, vagy csak megtanulsz élni mellette -néztem mélyen szemeibe. Bárcsak én mutathatnám meg neki ennek a vágynak az örömeit!

-Amúgy az az érdekes, hyung, hogy már nem szégyellem ezt a dolgot annyira. És azt érzem csak, hogy szeretném kipróbálni magamat ebben. De ezt jelenleg csak olyannal tudnám megtenni, akihez érzelmileg is kötődök, mert lelkileg még nem vagyok kész idegenekkel ismerkedni, de közben meg ennek a megélésére már kifejezetten vágyok.

-Tehát akkor egy baráttal benne lennél ilyen dolgokban?

-Hát öhm... mondhatjuk úgy -pislogott zavartan.

Ebben a pillanatban döntöttem úgy, hogy teszek egy vakmerő próbálkozást. Ha nem sikerül, úgyis megleszünk egymással, de én már nem bírom türtőztetni magamat ebben a helyzetben.

-És van ötleted, hogy ki segíthetne ebben? -kérdezem, miközben egyik kezemmel combját kezdem el finoman simogatni, cirógatni.

-N-n-nincs -remegte akadozva.

Közelebb ültem hozzá, és merészségemet tetézve másik kezemmel pólója alá nyúltam, és hasát, mellkasát kezdtem nagyon finoman bebarangolni. Ő lehunyta szemét, és halk sóhajokat hallatott. Kicsit megkönnyebbültem, hogy nem tolt el magától, de ez még messze nem jelentette azt, hogy sikerült a hirtelen improvizált kis tervem.

-Milyen érzés? -suttogtam lágy, élvezettel teli hangon, mert hát én magam is élveztem, hogy végre megérinthettem másképp is.

-Mhmhm -sóhajtott elégedetten. -Eszméletlen, Tae -nézett rám élvezkedő tekintettel. -Sokkal szebb, mint bármi, amiben részem volt eddig.

Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)Where stories live. Discover now