Kiborulás (Taekook ff.)

477 39 8
                                    

Érdekes dolog a vágy. Egy megigézett varázsképesség, mely az emberből olyan dolgokat tud kihozni, amin még ő maga is meglepődik. Átalakítja a mindennapokat: erőt ad vagy éppen elsorvaszt. Olyan érzésvilágnak válsz a rabjává, amelyből nem tudsz szabadulni.

Két út van a vágyak tengerében: megéled (már ha van rá lehetőséged) vagy elfojtod magadban. Ha megéled szíved legmélyebben megbúvó, hőn áhított kívánságait, akkor szárnyalni fogsz. Olyan erőt kapsz, melyet soha máshonnan nem tudsz megkapni. Szárnyalsz a mindennapok borús fellegében, és bár hajódat szüntelen dobálja a tajtékzó tenger, ez az erő, ami hajt, nem hagy csüggedni. És mikor számot adsz magadban, mosollyal az arcodon nyugtázhatod, hogy boldog vagy.

Ez mind szép és jó. Ám nem mindig adatik meg, hogy vágyainkat megéljük, mert mi és a társadalom gátakat szab, melyeket nem lehet átlépni. Saját kezeinket béklyózzuk meg. Elfojtjuk érzéseinket és vágyainkat, s szívünk mélyére száműzzük őket. Azzal hitegetjük magunkat, hogy azt „nem szabad megtenni", hogy az „nem jó", s minden egyes ilyen legyintéssel egy-egy földrög koppan eltemetett vágyaink koporsóján. S mikor azt hisszük, sikeresen eltemettük magunkban, valami fojtogató űr kezd el tátongani szívünk közepén. A keserűség magva rügyet fakaszt, a boldogtalanság segítségért kiált, s a mindent felülíró tehetetlenség fájdalmasan ordít bensőnkben. Ezek a belső konfliktusok idővel csak nőnek, s a sok időn át eltemetett érzések eljutnak arra a pontra, hogy már nem bírnak tovább elnyomva maradni, s kitörnek. Robban a bomba..."

***

A BTS dormjában nagy készülődésben voltak a fiúk. Újabb sajtószereplés, amire elég rendesen fel kellett készülniük, hiszen ez elütött az eddigiektől, ugyanis egy nemzetközi médiavállalat műsorában kell szerepelniük. Nagy lehetőség, hiszen olyan emberekhez tudnak ezzel eljutni, akiket eddig nem tudtak megszólítani, és ez az izgalom mellett elég nagy stresszel töltötte meg szívüket. Napok óta készültek lelkiekben erre, mintha csak egy nagy turnéra vagy a debütálásukra kellett volna gyakorolni. Forgatókönyvek és „játékszabályok" ezreit hallgatták meg és olvasták azzal kapcsolatban, hogy mit szabad tenniük és mit nem, hogy mit kell mondaniuk, mire kell terelni a hangsúlyt, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. És akkor még nem is beszéltünk a megjelenésről. Stylistok ezrei vártak rájuk műsor előtt. Már az külön procedúra volt, hogy eldőljön, milyen ruhában kell megjelenniük az átöltözés, szereplés előtt az épületben.

Fél órával az indulás előtt már nagy volt a sürgés-forgás a lakásban. Hoseok még csak fürdött, Namjoon morcosan dobbantott egyet a lábával, amikor rájött, hogy rosszul gombolta be az ingjét, és kezdheti az egészet elölről. Jimin éppen átrángatta Yoongit, hogy segítsen neki a megfelelő szett kiválasztásában. Az idősebb csak morcosan engedelmeskedett a gyenge erőszaknak, miközben a szíve mélyén azért örült neki, hogy ő lett felkérve, és hogy lehet társát láthatja majd kevesebb ruhában is. Bimbózó szerelem volt az övék, melyről még ők sem tudtak. Nem érezték a belülről mindent felperzselő vágy tüzét; csupán jól érezték magukat egymás társaságában, és legfeljebb csak azt érezték, hogy az ő viszonyuk különlegesebb az átlagnál.

Jin éppen fejezte be a konyhában való rendrakást és mosogatást. Aggódva nézett rá a faliórára, konstatálva, hogy nem sok ideje maradt már magára. Ekkor lépett be a konyhába Taehyung, aki már teljesen készen fel volt öltözve.

-Hyung, nyugodtan menj készülődni, szívesen befejezem a rendrakást -ajánlkozott fel, ami jól esett a legidősebbnek.

-Hagyjad csak, két perc és amúgy is végzek. Inkább kérlek nézd meg Jungkookot, hogy áll, jó? Nem nagyon hallom, hogy készülne, és kicsit aggódom.

Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)Where stories live. Discover now