Más Szemszögből - /𝓾𝓶𝓫𝓻𝓮𝓵𝓵𝓪 𝓪𝓬𝓪𝓭𝓮𝓶𝔂/ 𝓯𝓯.

2. fejezet; Ne vegyétek magatokra

Napjainkban

Kimerülten fordítottam el a kulcsot lakásom ajtajában, majd léptem át a küszöbön. Hosszas munka napokon vagyok túl. Szörnyen kimerítő állás alacsony fizetéssel ráadásul. Eltelt tizenhét év Ötös eltűnése óta. Rengeteg idő után is hibásnak érzem magam a történtek miatt. Vajon hol lehet most? Rágódtam a múlton viszont itt az ideje, hogy magam mögött hagyjam csak olyan nehezen megy.

Felnőttünk mindenki saját életet kezdett.

Alison családot alapított, valamint híres színésznő vált belőle született egy kislánya Claire. Házaságga teljesen tönkre ment sok fajta verziót hallottam a legnépszerűbb ezek közül az, hogy alkalmazta a petykálást kislányán. Magas sötét bőrű nő, hosszú Szőkés barna göndör fürtjei, kakaó barna szemei és vékony testalkata van.

Klaus maradt simán Klaus, drogokba folytotta gyerekkori traumajáját, hivatalosan is elismerte miszerint az azonos neméhez vonzódik, emiatt büszke is vagyok rá. Nem dolgozik, lopja a napokat legfrissebb tudásom szerint az elvonón kötött ki. Sovány, magas, rövid barna frizurája másrészt két sötét barna szempárral rendelkezik. Mai napig a legjobb barátomnak tudhatom. Bármi nyűgöm van meghallgat, ellenben vele nem egyszerű az élet.

Luther, hát felőle nem sokat hallottam négy teljes évet töltött a Holdon közben minden áldott nap Reginaldnak küldte a jelentéseit, sosem költözött el otthonról, rettenetes széles vállai lettek egyre inkább hasonlít egy gorillára hiába szeretnék szépen fogalmazni.

Diego képtelen túl tenni magát azokon az időkön, mikor még egyenruhában járkáltunk és a tömeg minket örvendezett. Nap, nap után figyel kisebb betörésekre és „menti" meg a bajba jutottakat. Magam előtt látom Batmant aztán lefokozom Robinra, na ez Diego.

Vanya képesség nélkül talán ő élheti a legnormálisabb életet. Szerzett egy házat és egyetemleges tudással játszik a hegedűjén. Zene órákat tart más gyerekeknek. Ki adatott valamiféle önéletrajzi könyvet a családunkról ez az, amiről mindenkinek van véleménye kivéve nekem. Elég hallani róla a lehetőséget miszerint el olvashatnám azonnal kizártam. Tudtommal szedi gyógyszerét, amit még Reginald tett kötelezővé gyerekkorunkban.

Ben halála megrázott, mindannyiunkat azon a ponton történt családunk végleges szét szakadása. Borzalmas érzés volt végig nézni. Reginald később is minket hibáztatott érte. Mentünk a saját fejeünk után nem törődve a következményekkel.

Ötös vissza térésében sokunk mostanáig reménykedik. Nélküle semmi sem volt a régi.

Utoljára jövök én Daphne Hargreeves, egy étkezőben vagyok átmenetileg felszolgáló. A gondolat olvasás képességével rendelkezem ezáltal könnyen tájékozódom a felszolgálói iparágban. Tehetségem egy rejtett része, hogy nem kizárólag érintéssel tudom meghatározni mások gondolatait elég, ha nagyon erősen az illetőre fókuszálok ehhez viszont szükségem van egy érzelmi kötődésre vagy valamire, ami az illetékes személyhez tartozik legyen ruha, ékszer. Egy viszonylag zajos utcában élek, régies építésű panel ház negyedik emeletén. Nem nagy, viszont számomra éppen megfelel. Nyilván vannak céljaim ki szeretnék törni a szürke hétköznapokból Gyakran érzem többre lennék képes, persze két szabad percem sincsen.

A néma csendben zördült meg a telefonom ösztönösen kaptam érte.

- Klaus? - szóltam bele a készülékbe. Leültem a legközebb eső székbe.

- Neked is szia Daphne. Képzeld most szabadultam! - örvendezett hangosan. Hangos sziréna szót hallottam.

- Mi ez a hang? Hol vagy most? - faggattam őt aggodalom töltött el.