Türelem Taekookot terem! (Taekook ff.)

Start from the beginning
                                    

-Ha látjuk egymás kezén, akkor majd tudhatjuk, hogy az érzéseink nem változtak -mondta nekem, miközben egy apró csókot hintett homlokomra.

Nagyon meghatott ez a törődése, és felerősítette bennem az érzést, hogy megéri ezért a férfiért várni. Azóta szóban sosem beszélgettünk erről a dologról, de mindig meg-megnéztük a másik gyűrűsujját, hogy ott van-e még az ékszer. A verseny után a felvételimre kezdtünk el nagyban készülni, ami az érettségiig tartott. Az első vizsgám óta azonban nem találkoztunk, és emiatt nagyon feszült vagyok. Mi van, ha ez alatt a két hónap alatt talált valaki mást? Mi van, ha már elhalt a felém érzett gyengédsége, és már nem kellek neki? Ezerszer jobban izgultam emiatt, mint az érettségi eredményeimért. Előre megbeszéltük, hogy a bizonyítványosztó után találkozunk. Az én családom nem jött velem, hogy megünnepelje hivatalos érettségemet, de Taehyung felinvitált magához, hogy ott közösen ünnepeljünk. Nagyon aranyos tőle.

Vége az ünnepségnek, és én néhány osztálytársamtól és tanáromtól elbúcsúzva kilépek az iskola bejáratán, és meglátom, ahogy autójának dőlve engem vár. Rohadt jól néz ki öltönyben! Úton a lakás felé (ahol egyszer már voltam) az érettségiről beszéltünk, így kicsit a figyelmem elterelődött a bennem lévő feszültségről.

A kocsiból kiszállva beléptünk házába. Amikor itt voltam legutoljára, megölelt. Apró dolog, de nekem sokat jelentett akkor is. Taehyung becsukta az ajtót, majd belépett a nappaliba. Tekintetünk hirtelen összeakadt, és sok hosszú pillanatig szemeztünk. Bennem folyamatosan nőtt a feszültség, hogy most mi lesz, és már sírtam volna szívem szerint a bizonytalanságtól, de türelmesen vártam, hátha ő kezd bele a kényes témába. Bárcsak az enyém lehetnél, Kim Taehyung!

Taehyung szemszöge:

Feszülten vezetem a kocsit, miközben a legkedvesebb tanítványommal beszélgetek. Fejemben egyből pörögnek a gondolatok, hogy mi fog történi, ha megérkezünk. Egyszerre van bennem bizonytalanság, bánat és izgatott várakozás.

Amikor azon a versenyen a szöuli szálloda szobájában Jungkook bevallotta nekem az érzéseit, megkönnyebbültem, hogy viszonozta az enyéimet. Mert igen, én is nagyon megszerettem a közösen töltött idő alatt. A rajzain keresztül nagyon komolyan beleláttam az érzelemvilágába. Egy érzékeny, nagylelkű, romantikus srácot ismertem meg, aki ugyanakkor bizonytalan, problémái vannak az elfogadással, és a családi háttere sem stabil. Ezeket mind kivettem a rajzaiból, hiszen minden egyes alkotása tükör volt önmagáról. Borzasztóan szépen fest egyébként, ha valami tanácsot adtam neki, megfogadta azt, és így nagyon gyorsan fejlődött. Lenyűgözött engem a teste-lelke. Világosbarna haja, gesztenyebarna szemei, törékeny valója. Mindig is késztetést éreztem arra, hogy megvédjem minden bajtól, és szeressem. Ugyanakkor tisztában voltam vele, hogy amíg ugyanabba az iskolába jár, addig nem lehetünk egymásé korlátlanul. Őt ismerve nem bírta volna a titkolózást, és ha igen is, sosem tudhatjuk, mikor buktunk volna le. Ezért mondtam neki egy félig nemet. Megharagudott, és napokig nem szólt hozzám. Akkor nagyon megijedtem, mert nem akartam elveszteni. Odáig fajult a dolog, hogy képes lettem volna év közben iskolát váltani, csak hogy akkor legalább ne veszítsem el, és együtt lehessünk. De pár nap múlva elém állt, és elfogadta a helyzetet, hogy várnunk kell egymásra. Ezt egy ígéretgyűrűvel pecsételtük meg, amit most is itt hordok az ujjamon.

Nem tudom, hogy még most is így érezhet-e felém. Fiatal korban az ember érzései szeszélyesek, gyorsan változnak. Meg hát miért lenne velem? Idősebb vagyok nála, csak egy mezei rajztanár vagyok, semmi extra.

Leállítottam a motort és beléptünk a házamba. Amíg én még a cipőmet szenvedtem le magamról, ő már belépett a nappaliba. Utánamentem. Annyira jól áll neki az öltöny! Tekintete most kicsit riadt, ami miatt máskor fangörcsölnék magamban, de a gyomorgörcs most nem engedi ezt. Jó ideje szemezünk már, és kezd a helyzet kínossá válni, így megszakítom a csendet.

-Beszélnünk kell, Jungkook. Először is, innentől kezdve soha többet ne magázz! Neked csak Taehyung, vagy annak becézett változatai vagyok.

Szegényem még mindig kicsit ijedt volt, és én is jobban izgultam, de közelebb léptem hozzá, és kezeimet összekulcsoltam övéivel, amitől kicsit lesokkolódott. Szemeibe nézve folytattam.

-Tavaly ősszel tettél nekem egy vallomást, és nem sokra rá ígéretet tettünk egymásnak. Én nem tudom, hogy mi van a szívedben, de azt elmondhatom, hogy az én érzéseim feléd semmit nem változtak. Most is borzasztóan szeretlek, sőt csak egyre jobban. Mondd, te érzel még valamit felém?

-Hát, hogy a fenébe ne éreznék -szipog egyet a fiú, és nekem csapódva ölel át derekamnál.

-Az elmúlt időben semmit nem változott a szerelmem feléd, Taehyung -néz immár újra a szemembe.

-Nincsenek szavak rá, mennyire vágytam rád -suttogtam neki, miközben arcunk közeledett egymáshoz, és végül ajkaink összeértek. Kook két kezével arcomat fogta közre, míg én derekára helyeztem enyéimet, és magamhoz húztam, ezáltal minden távolság megszűnt köztünk. Finoman kóstolgattuk egymás ajkait. Egyikünk sem dominált, csak élveztük, hogy immár nincsen akadály közöttünk. Apró sóhajaink közben megeredtek örömkönnyeim is. Sosem gondoltam volna, hogy ez valaha megtörténik.

-Köszönöm Kook -suttogtam reszketegen. -De téged egyáltalán nem zavar a korkülönbségünk?

-Dehogyis! Én így szeretlek, ahogy vagy -azzal egy újabb csókcsatába invitál, amit levegő hiányáig folytatunk.

-Most már nincsen semmi akadály, hogy egymásé lehessünk, szerelmem, így jövő héten szeretnélek elvinni egy randira. Benne lennél?

Kook ismét ajkaimra hajol, majd egy apró puszit követően válaszol:

-Igen, édes, nagyon boldoggá tennél -néz rám csillogó szemeivel, amik már évek óta bearanyozzák mindennapjaimat.

-Ugye tudod, hogy megérte várnom rád? -kérdezi tőlem. Szívembe melegség költözik, és egy apró puszit hintek hajkoronájába.

-Ha te mondod, drága...

Tényleg igaz a mondás, hogy a türelem rózsát terem, még akkor is ha én a rózsánál egy sokkal értékesebb személyt kaptam, aki innentől kezdve már nemcsak egy szimpla tanítvány, hanem életem szerelme.

--------------------------------------------

Itt egy következő rész! Remélem tetszett. Ti Mr. Kim helyében ugyanígy tettetek volna Jungkook vallomása után?

Egy koreai barátom ajánlott nekem nemrég egy dalt, ami borzasztóan magával ragadott, így megosztom veletek is, hátha nem ismeritek (habár szerintem K-Popban ti sokkal műveltebbek vagytok, mint én).

https://www.youtube.com/watch?v=Rde1OXeliwQ

Szeretnék nagyon boldog és békés karácsonyt kívánni! 💗💗💗😘😘😘🤗🤗🤗

Nagy pusszancs és ölelés mindenkinek!

Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)Where stories live. Discover now