Számít még? | Chris Collins&Shawn Mendes fanfic. [BEFEJEZETT]

#5☞⑤☜#5

A tegnapi beégések után ma döbbenetek sorozata ért. Az első az volt, hogy a szüleim nem veszekedtek. Egymáshoz sem szóltak, de legalább nem veszekedtek. Ami haladás, nem?

A második az iskolába történt, az egyik szüneten amikor Isaac a szája szélét rágva odalépett hozzám.

- Leah, kérdezhetek valamit? - kérdezte miközben a kezét tördelte.

- Persze - mosolyogtam rá. Isaac oldalra fordította a fejét és halványan elvörösödött. Mikor visszafordult felém mélyen a szemembe nézett. A viselkedése meglepett.

- Eljössz velem, egy... - kezdett bele, de aztán elakadt és újra elvörösödött, majd vett egy mély levegőt és folytatta. - Egy randira?

A kérdése megdöbbentett, a zavara meg még jobban.

- Persze - vontam össze a szemöldököm, és még magam sem hittem el, hogy igent mondtam a kérésére.

- Komolyan? - csillant fel a szeme.

- Aha - vontam meg a vállam vigyorogva. Bajom csak nem lehet belőle végül is. 

- Akkor fél háromkor neked jó lenne? A suli előtt találkozhatnánk, aztán elmegyünk meginni egy kávét... - tördelte továbbra is a kezét.

- Oké - mosolyogtam rá biztatóan. Isaac bólintott egyet majd kiment az osztályteremből.

És nem ez volt a legfurcsább dolog a mai napon. Továbbiakban az történ, hogy az egész osztály Chris egyik átdolgozását hallgatta informatika órán. A Good For You-t dolgozta át, és valami eszméletlen jó lett. Oké, eddig is tudtam, hogy jó a hangja, de ennyire? Na, de mindegy is. Ebből indult ki a következő, izgalmas történés, amire egyáltalán nem számítottam.

- Aranyhaj - vigyorgott rám Chris. - Lenne egy kérésem. Azaz kérésünk - pillantott hátra Shawn-ra.

- Ha valami perverz dolgot akartok kérni tőlem akkor ne is próbálkozzatok - tettem csípőre a kezem.

- Most, hogy mondod - mért végig Chris. - Mikor dühös vagy eszméletlenül dögösen nézel ki - vigyorgott az arcomba. Elvörösödtem-e? Naná.

- Mondd már mit akartok - dünnyögtem.

- Énekelj velünk a helloweeni bulin. Itt lenne az iskolába, és kéne egy lány... - mondta ki félve.

- Honnan tudod, hogy egyáltalán tudok-e énekelni? - mondtam ki az első kérdést ami eszembe jutott.

- Jók a forrásaim - ködösített. - Csak mondj igent, kérlek.

- Milyen számokat kéne énekelni? - kérdeztem.

- Nézd meg Chris youtube csatornáját - mosolygott rám Shawn. - A komolyabb átdolgozásaiból mindet.

Telefonról gyorsan megnéztem a számokat, és pozitív csalódás ért. A számok közt volt a Can't feel my face, See you again, What do you mean?, Where are u now, Good for you és a Chains.

- Jó - mondtam pár perc gondolkodás után.

- Komoly? - kérdezték szinte egyszerre.

- Miért is ne - vontam meg a vállamat.

- Aztán, ha gondolod vetkőzhetsz a közönségnek. Úgy nem igazságos, hogy csak én láttam a... - mondta Chris, de nem érkezte befejezni mert nyakon vágtam. Mikor a tenyerem csattant egyet a tarkóján fájdalmasan odakapta a kezét.

- Jó oké, nem szóltam - dörzsölgette a tarkóját. Persze azért odasúgta Shawnnak, hogy majd elmeséli, mert kaján vigyorral vizslatott engem.