Szép napot mindenkinek!
Remélem jól vagytok, mentálisan is és fizikailag is egészségben élitek ezt a "zűrt".
A mai témát már ígértem vasárnap. Mégpedig. Az önbántalmazás és kezelése, avagy az ebből való felépüléshez fogok tippeket adni. Motivációt, egy kis életkedvet. Remélem segítek ezzel, ha csak egy kicsit is. Mert akkor már megérte...Akit triggerel a téma, vagy nem szeret erről hallani, az is olvassa nyugodtan! Hasznos lesz mindenkinek.
Tehát, kezdjük is ott, hogy mi is az önbántalmazás? Hülyeség lenne elmagyarázni, mindenki tudja. Mitől alakulhat ki? Elfojtott érzelmek, trauma, stressz, szorongás, depresszió...és még jönne a százas lista. Mindenki különböző, mindenkinél más a kiváltó ok. Nálam sok minden közrejátszott, de nem az elejétől fogom ezt elmesélni, talán majd máskor, egy másik részben. Tehát mindig az életem része volt ez sajnos. Kibaszottul bánom, hogy anno ehhez fordultam. Igazából mindig elviselhető volt, és magamtól sosem mondtam, hogy állj, ez most sok lett. Egészen idén januárig. Január elején volt egy olyan dolog az életemben, ami kibaszottul fájt. Addig pedig sok mindent elfojtottam, a kényszert is a vagdosásra. Nem akartam fájdalmat okozni...
Ez itt kicsit gáz lesz, aki nem szereti a goret, az inkább tekerjen le...
Aztán jött a fekete leves, és mikor beütött a baj, és az agyam kapcsolt, hogy ja, most már nem kell magadra vigyáznod. Meg is halhatsz, nincs már rád szükség. Nem is kellett több. Napokig nem ettem, és mindennap azon szorongtam, mi lesz ezután...Mi lesz így? Csak egyetlen dologba tudtam menekülni: abba, hogy minden este, vagy a zuhany alatt, vagy egy kád vízben, szét daraboltam a kezem, egészen addig, amíg csak láttam rajta szabad helyet. A rögeszmémmé vált, hogy ezt minden nap, maximum minden másnap megtegyem. Ez lebegett előttem, és minél szarabbul voltam, annál mélyebbre. Sosem hagytam begyógyulni a vágásokat, így teljesen "felismerhetetlenné" vált a kezem. Mint egy gusztustalan, vadállatok által szétcincált valami. Ha megérintettem, vagy valami hozzáért, ordítani tudtam volna a fájdalomtól. Egy-egy "fürdés" alkalmával, a remegésen túl, nem is éreztem a kezem. Csak azt láttam, hogy van, véres, és nem áll el.
...IDE. Itt már korrekt a helyzet.
Szóval igen. A függőségemmé vált magamnak fizikai fájdalmat okozni, miközben emésztettem magam a történtek miatt. Egyik este azonban valami megváltozott. Egy elég durva alkalom után tiszta vér volt a kád. Mostam le folyamatosan, de nem bírtam, mert nem állt el. Egyáltalán nem, és ott kattant vissza az agyam, hogy elég. Ebből elég, de kibaszottul. Ott éreztem csak meg, ha egy percre is, hogy mit tettem saját magammal. Másnap reggel elmondtam anyának, és mondtam neki, hogy jó lenne hosszabb távú segítséget kérni. Sajnos nem maradt abba ez az egész, csak február elsején, mikor befeküdtem Szegedre, a pszichiátriára. Ott tudtak segíteni, és azóta nem vágtam meg magam.
Most ahogy leírtam jöttem rá, hogy kerek 2 hónapja nem csináltam. 2!!! Beszarás. Na, és akkor itt van egy kis guide, how to help yourself.
1., Amikor krízishelyzet van, vagy úgy érzed az lesz, ne maradj egyedül! Ez nagyon fontos, szerintem értitek miért. Higgyétek el, ha egy olyan emberrel beszéltek egy keveset, akit szerettek, nem lesz baj. Szóval ne maradj egyedül, videochat, Skype, messenger. Rengeteg a lehetőség. Ha úgy érzed, nem tudsz honnan segítséget kérni, innen lehet: 116-123. Ez a lelkisegély-szolgálat telefonszáma, én egyszer felhívtam őket, és nagyon kedvesek voltak velem. Egy órán keresztül ott tudnak lenni veled.
2., Tereld el a figyelmed! De még időben! Ha érzed, hogy ebből baj lesz, kezdj el egy aktivitást. Szélesítsd a látóköröd. Fontos, hogy ne szűköljön be csak a vagdosásra. Mert az, az egyáltalán nem megoldás! Sőt, kétszer annyi szart csinálsz, és semmi nem oldódik meg. Megéri? Nem.
3., Pár activity: olvasás, zenehallgatás, séta, rajzolás, írás, gyöngyfűzés, kirakózás, futás, alvás, torna, Netflix, Pinterest, telefonos játékok, Youtube, horrorfilmek, Instagram, éneklés, táncolás, sütés, főzés, hajmosás. És ez csak pár a több millió közül.
4., És így utoljára. Ha úgy érzed elborul az agyad, állj meg egy percre. Kérdezd meg magadtól: Jobb lesz nekem ezután HOSSZÚTÁVON? (nem) Megoldom ezzel a problémát? (nem) Segítek ezzel magamon? (nem) Ez a helyes megoldás? (nem) Mikor legutóbb csináltam, jobb lett hosszútávon? (persze hogy nem)
Azt tanácsolom, hogy írj össze ez alapján pár dolgot, ami krízishelyzetben segíthet, Előbb utóbb kitapasztalod, hogy mi a legjobb, amit ilyenkor tehetsz.
Higgyétek el, ha már csak EGYSZER is nemet mondtok az önbántalmazásra, utána sokkal nagyobb magabiztossággal fogtok nemet mondani rá. Sőt, egy idő után eszetekbe se fog jutni.
Bárkinek sikerülhet, bármikor. Szeressétek magatokat, és vigyázzatok magatokra! Ebben a világban SENKI más nem fog...
Köszönöm, hogy elolvastad, vigyázz magadraa. Puszi
