Lisa élete teljesen a feje tetejére fordul, amikor megismeri Lucast, a mostoha bátyát, aki egyben legjobb barátjának az ellensége is. Vajon, hogy fog boldogulni egy számára teljesen új környezetben?
( Előfordulhat benne csúnya beszéd, illetve felnőt...
Itt lenne a következő rész. Nem igazán tudom, hogy ez milyen korhatárba sorolható, ezért kiírom hozzá mindkettőt. 😅 Jó olvasást!
Ekkor lépteket hallottam közeledni. Besüppedt az ágy mögöttem, és megéreztem egy ismerős illatot. Lassan közelebb csúszott, kezeit körém fonta, állát pedig vállamra helyezte. El is felejtettem, hogy nem csak az enyém ez a szoba. De most mégis mit művel? Teljesen összezavarodtam.
- Lucas... Mit... Mit művelsz? - kérdeztem suttogva, miközben kezére fogtam.
- Oh, szóval még ébren vagy? - húzódott távolabb. Felkapcsolta az éjjeli lámpát, és szembe ült velem. Én is így tettem. Hátamat az ágy támlájának támasztottam, térdeimet felhúztam. - Azt hiszem, ideje lenne megejtenünk azt a "bizonyos" beszélgetést.
- Sajnálom a múltkorit. Furcsán jött ki az egész. Én.. Én nem... - hadartam, de ekkor ajkaimra hajolt. Lesokkoltam. Mindennél jobban vágytam erre, de váratlanul ért. Értetlenül fürkésztem arcát, amikor eltávolodott tőlem.
- Túl sokat beszélsz. Valahogy el kellett érnem, hogy én is beszélhessek. - helyezkedett el, s mélyen szemeimbe nézett.
- De... Yuqi? Ő mit fog ehhez szólni? Nem tudhatja meg! Nem akarok közétek állni. - hajtottam le a fejem. Bűntudatom volt. Ennek a csóknak nem szabadott volna megtörténnie.
- Már miért is állnál közénk? Ő kedvel téged. Mi több, az ő ötlete volt, hogy beszéljek veled.
- De... De ő a ...?
- Az unokahúgom. - vágott szavamba. Kijelentése nem kicsit lepett meg. Ezt miért nem mondta senki? Idiótán éreztem magam. - Lisa, mióta ismerlek szeretlek. Bárhogyan is próbáltam tagadni, és elfelejteni nem ment. Reménytelenül beléd szerettem. Nem érdekel többé senki. Se Kai, se a szüleink. Veled akarok lenni. Nem tudom magam tovább távol tartani tőled.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Én is szeretlek. - csókoltam meg ezúttal én, ami eléggé váratlanul érte. Egy rövid idő után vissza is csókolt. Végignyalt ajkaimon, bejutást kérve ezzel, amit én örömmel megadtam. Vadul mozgatta párnácskáit, miközben hanyatt döntött az ágyon.
- El sem hiszed milyen régóta vágytam erre. - suttogta ajkaimra. Szemei sötéten csillogtak. Mivel lábam között feküdt, éreztem éledező férfiasságát. Tudtam, hogy ez mit jelent. Még sohasem voltam "úgy" fiúval. Féltem. Nem tudtam milyen érzés lehet. De ugyanakkor vágytam rá. Semmi pénzért nem hagytam volna abba. Egy újabb csókot nyomott ajkaimra, majd eltávolodott.
- Mi... Mi a baj? - kérdeztem lihegve, miközben értetlenül fürkésztem arcát.
- Abba kell hagynunk! Ha tovább folytatjuk, nem biztos, hogy vissza tudom fogni magam. - futtatta végig szemeit rajtam. - Nem akarlak bántani.
