Lisa élete teljesen a feje tetejére fordul, amikor megismeri Lucast, a mostoha bátyát, aki egyben legjobb barátjának az ellensége is. Vajon, hogy fog boldogulni egy számára teljesen új környezetben?
( Előfordulhat benne csúnya beszéd, illetve felnőt...
Itt lenne a következő rész. Ne haragudjatok a késés miatt, nem volt időm megírni. Még nincs átnézve, ezért elnézést a hibákért. 😅 Jó olvasást!❤️
- Igen. Biztos vagyok benne. Hisz mi másért viselkedne vele ennyire aranyosan Lucas?
- Nos, azt tőle kellene megkérdezned.
- Megőrültél? - nyíltak hatalmasra szemeim. - Nem állhatok csak úgy elé, egy olyan idióta kérdéssel, hogy: "Bocsi, de ő a barátnőd?"
- Pedig szívesen válaszolnék rá. - hallottam meg Lucas hangját a hátam mögül. A szívem kihagyott egy ütemet.Mégis mikor került ide?
- Azt hiszem, most magatokra hagylak titeket. - nevetett Jennie. - Később még beszélünk Lalisa. - azzal bontotta a vonalat. Most mégis mit mondjak? Ennél gázabb helyzetet el sem tudok képzelni.
- Lucas... - fordultam felé, de zavaromban még csak ránézni sem mertem. - Megmagyarázom. Ez nem az, aminek látszik.
- Lisa, ... - kezdett volna bele, de ekkor megjelent Jackson.
- A srácok moziba akarnak menni, megnézni a jégvarázs második részét. Nektek lenne kedvetek hozzá? - tette fel a kérdést.
- Persze! Mikor indulunk? - pattantam fel az ágyról. Ezt most megúsztam.
- Lassan készülődhettek. Junnal pedig ott találkozunk. Mozi után pedig beugrunk a mekibe. - válaszolta.
- Akkor megyek és öltözök! - siettem ki a fürdőbe. Magamra zártam az ajtót, és hátamat is neki támasztottam. Mégis mit mondjak Lucasnak? Ebből már csak is rosszul jöhetek ki.
Megigazítottam a hajam, tettem fel egy kis sminket és parfümöt, majd kiültem a nappaliba, ahol már a többiek gyülekeztek. Yuqi most is gyönyörű volt. Fiatalabbnak látszik, nálam, de mégis nőies. Esélyem sincs ellene. Azonban kitaláltam egy tervet. Ha a többiek társaságában maradok, nem kell megejtenem azt a bizonyos beszélgetést Lucassal. Egy zseni vagyok!
Beszálltunk a kocsiba, és elindultunk. Előre ültem, Jackson mellé, míg a többiek hátul helyezkedtek el. Még egy bónusz pont nekem. A mozi nem volt messze. Egy fél órán belül meg is érkeztünk.
- Ha végeztetek szóljatok, és jövök! - köszönt el Jackson. Mi? Ő most tényleg itt hagy minket?
- Rendben! - intett neki Yang Yang, és már el is tűnt az autó.
- Mi elmegyünk a jegyekért, ti addig itt várjátok meg Junt. - jelentette ki Lucas, majd Yuqival az oldalán beállt a mozi sorába.
- Ki az a Jun? - néztem értetlenül a fiúkra.
- Hamarosan megismered. - biccentett fejével a hátam mögé Hendery, ezért hátra pillantottam.
- Hali! - intett a mögöttem álló fekete hajú srác. - Biztos te vagy Lisa. Én Xiao Jun vagyok. - hajolt meg, majd üdvözölte a fiúkat is.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
- He...Hello. - dadogtam. Miért van az, hogy itt mindenki ismer, de én senkiről nem tudok semmit?
- Már sokat hallottam rólad. A srácok szinte nyár óta másról sem beszélnek. - nevetett. - Örülök, hogy végre én is megismerhettelek.
- Én is, bár egészen mostanáig nem nagyon tudtam rólatok. - simítottam egy tincs hajamat fülem mögé.
- Hogy? Lucas nem is mesélt rólunk? - kérdezte meglepetten Hendery.
- Még csak meg sem említett minket? - vonta fel szemöldökét Yang Yang is.
- Nem. Bár, nem volt valami felhőtlen a viszonyunk. Lehet ezért nem mondott semmit. - hajtottam le a fejem.
- Ezt hogy érted? Nem jöttetek ki jól, vagy mi? - tette fel a kérdést ezúttal Xiao Jun.
- De, vagyis nem is tudom. Sokszor csinált olyan dolgokat, amivel felidegesített. - sóhajtottam.
- Mire gondolsz? - érdeklődött tovább Hendery.
- Egy alkalommal az én ágyamban csinálta a barátnőjével, és még a ruhámat is odaadta a csajnak. Aztán sokat veszekedtünk Kai miatt is. - válaszoltam.
- Még mindig jóban van azzal a gyökérrel? - csattant fel Jun.
- Téged tényleg ez érdekel? Nem hallottad azt a részét, hogy Lisa ágyában csinálta egy másik csajjal? - háborgott Yang Yang. - Ki volt az a lány?
- Soo Jinnek hívják, ha jól emlékszem.
- Eskü nem értem azt a balfácánt! - túrt bele idegesen hajába Hendery. - Nekünk itt sír, hogy így szeret, úgy szeret, közben meg ilyeneket csinál. Nem tudom mi baja van, de valakinek helyre kell raknia.
- Hogy szeret? Engem? Nem. Azt nem hiszem.
- Pedig ez az igazság. - helyeselt Xiao Jun. - Mióta hozzájuk költöztetek rólad áradozik.
- Meg a reménytelen szerelemről, miszerint a testvéri kapcsolatotok miatt nem lehettek együtt. - egészítette ki az előzőt Yang Yang. Meglepetten hallgattam szavaikat. Ha ez mind igaz, akkor miért van most is Yuqival helyettem?
- Itt is vagyunk! A film 10 percen belül kezdődik, szóval elfoglalhatjuk a helyünket. - jelent meg Lucas. Mind követtük a moziterembe. Elfoglaltuk a helyeinket. Felettük a 3D szemüvegeket, és ekkor el is kezdődött a mese.
Már az első részét is imádtam. Valami elképesztő lett. Szuper aranyos és tanulságos történtet. A kedvenc szereplőm Olaf, az aranyos és naiv kis hóember.
De a dalbetétek is elképesztőek voltak. A kedvencem az Into The Unknown volt. Még most is itt cseng a dallama a fejemben...
Hazafelé úton ahogy Jackson ígérte beültünk a mekibe. Elképesztő, hogy a srácok mennyit tudnak enni. Mind megpakolt tálcákkal igyekeztek az asztal felé, és legnagyobb meglepetésemre mindet el is fogyasztották. Még Yuqi is. Lány létére rengeteget evett.
Miután mind jóllaktunk hazaindultunk. A hangulat kifejezetten jó volt. A fiúk zenéket kapcsolgattak be, és énekelték. Öröm volt nézni milyen boldogak is együtt.
(Ha valaki látta a liveot akkor el tudja képzelni, aki nem, az kukkantson bele😅❤️)
Bár nekem is lennének ilyen rokonaim. De anyán kívül senkim sincs. Csak a barátaim, akik szinte már a családomat jelentik.
Végül hazaértünk. Igaz, hogy nem csináltam szinte semmit, de iszonyatosan elfáradtam. Elköszöntem a többiektől, és elmentem fürdeni. A kellemes, meleg víztől, csak még álmosabb lettem. Másra sem vágytam, csak hogy végre aludhassak.
Felvettem a pizsim, ami egy hosszú pólóból, és egy rövid nadrágból állt, majd befeküdtem az ágyba. Szemeimet lehunyva próbáltam meg átcsöppenni álomországba, amikor is kinyílt az ajtó, és fény szűrődött be. Nem igazán érdekelt, hogy ki az, vagy hogy mit akart, így ki se nyitottam szemeimet. Ekkor lépteket hallottam közeledni. Besüppedt az ágy mögöttem, és megéreztem egy ismerős illatot. Lassan közelebb csúszott, kezeit körém fonta, állát pedig vállamra helyezte. El is felejtettem, hogy nem csak az enyém ez a szoba. De most mégis mit művel? Teljesen összezavarodtam.
