BTS and I ¦BEFEJEZVE¦

~~~14.rész~~~

-Minjun... Te mit keresel itt?- mosolygok rá és megölelem.

-Csak gondoltam beköszönök. Jisoo néni mondta, hogy jöjjek át segíteni... Oh... És üdvözöl benneteket. És majd valamikor meghív titeket ebédre vagy vacsira... - mosolyog rám miután elengedem.

Jisoo néni a szomszédunk. Anya megkérte hogy ha esetleg történik vele valami, akkor ő vigyázzon ránk és legyen anyánk helyett anyánk. De amikor anya meghalt akkor már egy új családhoz kerültünk így nem láttuk őt vagy... 15 évig?

-Na hát akkor munkára fel. Megvettünk mindent amire szükség lehet úgyhogy elvileg kezdhetjük...- lépek a nappaliba.

***

-Huh... Hát szerintem... A többi holnapra marad...- próbál mindenki pihenni a sok munkától.

Nagy vonalakban elmondom mi történt. Mindenkit kettes csapatokra osztottunk és minden "csapat" kapott egy nagyobb falat ahonnan a tapétát le kell szedni hogy az új majd felkerülhessen. A "csapatok" úgy lettek szétosztva hogy: Tae+Kook, Nam+Jin, Jimin+Hobi és én kerültem össze Minjun-al. Sugar pedig visszamemt aludni. Mi a Kookékkal szomszédos falat kaptuk meg. A kis féltékeny Nyuszikám tekintete lyukat égetett a hátamba. Minden tizedik percben amikor ránéztem azonnal elnézett ami valljuk be kicsit rosszul esett. Minjunnal nagyon sokat beszéltem. Például megtudtam róla, hogy egy hatalmas hotelt vezet ahol csupa híres ember száll meg nap mint nap, és hogy most jött haza egy üzleti útról és rögtön ide jött Jisoo nénihez, hogy üdvözölje. Tegnap előtt pedig benézett abba a fürdőbe ahol voltunk, hogy köszönjön az ottani ismerősöknek.

Szóval most itt ülünk a kanapén, izzadunk mint a lovak és még inni sem tudunk mert nincs víz. Ez szuper... Egyszer csak Yoongi ballag le álmosan az emeletről és konkrétan ránk fekszik.

-Fhuj de büdösek vagytok... Bemutassalak titeket a fürdőszobának?- pattan fel azonnal ahogy megérzi az izzadtságszagot.

-Nem kell köszi...- szólal meg a mellettem ülő JungKook.- Inkább menjünk haza...- Dől rá a vállamra amin jól meglepődöm de nem zavar egyeltalán. Sőt inkább örülök neki.

Mosolyogva nézem a vállamon pihenő fiút aztán megérzek a másik vállamon is valami nehezet. Arra az oldalra pillantva pedig Minjun álmos, vigyorgó feje fogad.

-Akkor induljunk...- túrok bele Kook hajkoronájába mire elmosolyodik.

Mindkét fiú leveszi rólam a fejét. Kint elég hideg van. Jó mondjuk az is rátesz egy lapáttal, hogy vizesek vagyunk... Mindegy. Minjuntól elköszönünk és elindulunk haza. Én hátra ültem Kook mellé aki ismételten birtokba vette a vállamat de most plusszba derekamnál közelebb húzott magához. Haját piszkáltam amíg haza nem értünk. Mindenki lefürdött és azonnal beestünk az ágyba ahol elnyomott mindenkit az álom.

Mikor reggel kinyitom a szememet, rögtön feltűnik, hogy konkrétan Kookon fekszem, és hiába próbálnék lekászálódni róla hiába való lenne, mert a kezével olyan szorosan köt magához, hogy lehetetlen lenne a kijutás. Na nem mintha el szeretnék menni mellőle (vagy inkább róla de ez már csak részletkérdés). Csak szegénykém olyan sápadt hogy 3 kg smink sem tüntetné el a szemei alatt húzódó hatalmas karikákat. Keze jéghideg míg a homloka tűz forró. Telefonomért nyúlok és bekapcslva meglátom az időt. Kishíjján sokkot kaptam amikor láttam, hogy már lassan dél van. Vajon a többiek elmentek, vagy még alszanak, vagy mi van velük? Csak mert semmilyen zajt nem hallok lentről. Visszapillantok a telefonomra amire most jött egy üzenet Jin-től.

====================================

Jinnie❤️
Szia Minike. Láttam ám hogy milyen cukin aludtatok Kookie-val de most már jó lenne kelni...

Töpörtyű❤️
Most keltem fel. Kookie még alszik. De szerintem beteg lett. Forró a homloka és karikás a szeme. Amúgy hol vagytok? És mi az hogy láttad???

*JungKook

Jinnie❤️
Benyitottam hogy szóljak nektek hogy keljetek. Le is fotóztalak volna titeket csak SAJNOS Joonie elhúzott az ajtó elől és azt mondta hogy hagyjalak titeket aludni. Úgyhogy majd neki köszönd...

Töpörtyű❤️
Jonnie?

Hahó....

Eomma.... Itt vagy???

Jó akkor majd itthon megbeszéltünk...

====================================

Leteszem a telefont és ránézek Kookra. Fel kéne keltenem... De olyan aranyosan alszik...

Annyeong minden kedves Mochimnak! Remélem tetszett ez a rész. Én nagyon szeretem írni ezt a könyvet és őszintén remélem, hogy nektek legalább annyira tetszik mint amennyire én szívesen írom. Majd a kövi rész is hamarosan jön de addig is legyetek jók és puszi a pocitokra!😘❤️

2019.05.15.(22:27)