BTS and I ¦BEFEJEZVE¦

~~~8.rész~~~

-Tényleg...- szólal meg most Jin.- El is felejtettem, hogy nem lett kijukasztva...

-Aha... De most már mehetnénk?- pillant fel telefonjából JungKook.

-Nem- mondta egyszerre mindenki Kookra nézve.

-Ahhh.... Sosem indulunk el.... És sosem érünk oda...- nyavajgott és tovább nyomkodta a telefonját.

Mély levegőket veszek és magamba folytom a kitörő hurrikánt. Ha most kinyitom a számat akkor itt egy embernek vége. Annyira idegesít, hogy.... Nem is tudom mi. Csak idegesít.

-Najó menjünk.- ha szemmel lehetne gyilkolni akkor a velem szemben álló legfiatalabb tagot (vagyis JungKook-ot) megölném ennek segítségével.

Elindultunk a kassza felé. Odaadjuk a 2 zoknit a kasszás lánynak.

-Oh szia- (angolul) nevet fel a lány mire rákapom szemeimet és ugyan készségesen de mosolyogva viszonzom a köszönést. Ez a "boltos csajszi"!

-Ezek honnan ismerik egymást?- suttog hangosan valamelyik idióta mögülem. Nem félreérteni az "idióta" szót. Szeretem őket csak néha olyan.....idióták.

-4041 won lesz. Kártyával vagy...- (angolul) folytatta volna de odanyújtom neki a kártyámat. (4041 won az kb 1062 magyar forint. 1 won nagyjából 0,26 magyar forint)

Visszaadja a kártyámat a blokkal együtt és csak mosolyogva néz.

-Köszönöm! További szép napot!- (angolul) intek a lánynak és kilépek a bolt ajtaján.

-Végre! Azt hittem, hogy ott nő ki a szakállam...- háborgott JungKook mire csak megforgatom a szemeimet.

-És... Hova is akartok menni helyileg?- kérdezem mire mindenki egy másikra néz és csak csendben ülünk.

A kínos csendet Kook szakítja félbe.

-Indulunk már?- kérdezte és éreztem hogy most nagyon nem fogok bírni magammal...

-Na idefigyelj Jeon kicseszett idegesítő Jung Guk uraság! emelem meg a hangom- Ha csak ilyen "nagyon bíztaó" és "célratörő" dolgokat tudsz a fejemhez vágni...- tartok egy kis szünetet majd folytatom- Akkor inkább fogd be azt a nagy lyukat a fejeden!- ez volt a legutolsó csepp a pohárban.- Köszi...- mondom most már nyugodtabban.

Mondandóm alatt végig a visszapillantó tükörben pásztáztam tekintetét ami eléggé jól tükrözte érzéseit. Megilletődött. Amolyan "mi a szart képzelsz te magadról+be vagyok durcizva hagyj" fejet vág amiből azt szűröm le, hogy meglepte a kirohanásom. Mindegy. Nem érdekel. Hirtelen taposom a gázra és indulok el egy irányba. Ismerek a környéken egy jó fürdőt. Majd ott el leszünk...

Az úton senki nem szólalt meg. Legalábbis nem hallottam senki hangját. Idegesen, görcsösen szorítottam a kormányt. Jin a térdemet kezdte simogatni bal kezével, hogy ezzel is enyhítse a feszültségemet és megnyugtasson. Amit időbe telt visszanyernem. De épségben megérkeztünk a fürdőbe és még csak 11. Addig maradunk ameddig akarunk. Én régen ide rengeteget jártam. De komolyan... Ha heti 5× nem tettem be ide a lábam akkor egyszer sem... Törzsvendég vagyok, ráadásul itt dolgozik egy barátom aki kedvesen beinvitát minket majd ment is vissza a dolgára. Még utoljára megölelt és keze levándorolt majdnem fenekemig de ott megállt (Mármint nem a fenekemnél hanem egy picivel felette).

-Remélen azért most már majd többet látjuk egymást és nem hanyagolsz el...- azzal elenged és elindul egy irányba. Távolodó alakját nézve elgondolkodom, hogy annak idején miért nem beszéltem vele...

-Ő ki volt?- lép mellém Jimin és kíváncsiság csillan szemeiben.

-Ő Minjun volt... Yang Minjun. Ő az egyetlen gyerekkori barátom.- mosolygok Chim-re (nem az akiről meséltem hogy öngyilkos lett. Ő most egy másik).