BTS and I ¦BEFEJEZVE¦

~~~8.rész~~~

-Az micsoda?- von kérdőre Chim.

-Semmi...- válaszolom olyan gyorsan hogy szinte belevágok kérdésébe.

-Hát nekem nem úgy tűnik mintha semmi nem lenne ott!-emeli fel egy picit hangját és rámutat jobb karomra amit próbálok minnél jobban elrejteni a kíváncsi szemek elől.

-Mi a vita tárgya?- kérdezi Nam.

-Semmi.- vágom rá rögtön.

-Dehogynem! Nézzétek csak meg a karját!- könyörögve nézek Jiminre de ő nem tesz semmit.

J-Hope lassan és óvatosan megfogja vékony csuklóm és felemeli. Az ő kezéből is kirántom karom és már könnyesedő szemekkel nézek Jinre hogy segítsen. De ő még csak rám sem néz... Nemár... Mi baja van ma mindenkinek?

-Najó tudjátok mit?- kérdezem a sírást visszatartva.- Tessék...- leveszem a törölközőt a hátamról és a bal karomban tartom miközben a jobbot felemelve hagyom hogy megnézhessék az oldalamat is...

Nemtudom hogy jól cselekedtem-e de az elnyomott emlékek újra és újra megrohamoznak.

***5 évvel ezelőtt***

Újra sírva mentem hazafelé percenként hátra nézve, hogy megbizonyosodjak róla nem követ-e senki. Bármikor hátranéztem nem láttam senkit a kihalt utcán. Ám egyszer csak bódító erős illatot éreztem meg és elnyelt a sötétség...

Mikor újra kinyitottam a szemeimet egy erdőben egy tónál egy fának voltam kikötve. Egyszer csak megláttam egy sötét alakot felém közeledni. Próbáltam kiabálni de a szám be volt kötözve. Az alak ahogy közeledett egyre jobban kirajzolódott előttem teljes valója. Az egyik osztálytársam. Név szerint nem mondom melyik mert sírógörcsöt kapok tőle. Ahogy végignéztem rajta rögtön kiszúrtam kezében egy konyhakést. Nem. Nem kisbicskát vagy valami kisebb kést. Áhh dehogy... Egy nomorult konyhakést! Nem szólalt meg csak egyre jobban közeledett. Próbáltam kiabálni de ezt megakadályozta a ragasztószallag ami a számon díszeleg. Ő csak érces hangján felnevetett.

-Innen nem menekülsz... Nem hall senki- kezdett el kerülgetni.

Megállt előttem és pár másodpercig csak nézett. Aztán nekem esett... Szúrt, vágott ahol ért. Kiáltottam, ordítottam ahogy csak tudtam. Miután már egész karomból, oldalamból és hátamból ömlött a vér, elvágta a kezemet összekötő kötelet és a tóba vonszolt aztán eldobta a kést és elviharzott. Egyedül voltam egy jéghideg tóban Novemberben, mély, vágott sebekkel. A tavat pirosra színezte a vérem. Egyre jobban kezdtem fáradni és szédülni a vérveszteség miatt. Már arra sem volt erőm, hogy levegőt vegyek. Csak hagytam hogy elsüllyedjek, le a tó fenekére. Hogy elnyeljen a fény és végre találkozhassak azzal a személlyel akit pár hete vesztettem el. A fiúval akinek ha kimondom és kimondtam a nevét, csak szörnyűségek történnek...

Két kar emelt ki a vízből így halálomat megakadályozva. Tompán hallottam a hangokat és elmosódva láttam. Mikor kitisztul egy kicsit a látásom és nem zúgott annyira a fülem, ránéztem megmentőmre. A fiú halványkék szemei csak úgy ragyogtak. Sötét, szinte majdnem fekete hajában volt egy tincs ami szeméhez hasonló pasztelkékre volt befestve. Nem szólt egy szót sem. Csak cselekedett. Kivette övét a farmer nadrágjából és karomra kötötte ezzel elállítva a vérzést. Kezét oldalamra szorította és a telefonját elővéve hívni akarta a mentőket. Kezemmel a telefonját tartó kezére fogtam és leljebb húztam azt. Így végre rám nézett.

-Kérlekhh... N...ne h..hív..hívd a me...me...mentőkehht...- suttogtam a fájdalomtól elcsukló hangon.

Annyeong Mochik! Hát ehhez a részhez nem nagyon tudok hozzáfűzni semmit. Azért remélem tetszett. Ha igen akkor csillagozzatok. Had legyen már valami jó is a napomban. Kommentbe is mehetnek a vélemények. Sőt. Kérlek írjatok sokat mert ez a rész szerintem nem lett annyira jó. Pedig próbálok igényes és rendezett munkát kiadni a kezeim közül. Csak ennyit szerettem volna. Legyetek jók. Puszi😘❤

Ja majdnem elfelejtettem... Nemtudom mi van a wattpadommal de ezt ami most még itt lesz azt egy kisebb rövidebb részben írtam volna le. De azt nem engedi kitenni. Nemtudom miért. Tehát.

Ugye volt róla szó hogy ki fog jönni egy új BTS szám. 👇

És hát ki is jött👇

ÉS NEKEM NAGYON TETSZIIIIK!!! Nagyon imádom. A mai nap folyamán szerintem csak 20× hallgattam meg...

Na ez lényegtelen de az már lényeges hogy ti hallgattátok-e már? És ha igen milyen, vagy hogy tetszett? Mert én kíváncsi vagyok a véleményetekre úgyhogy legyetek szívesek és írjatok KOMMENTBE hogy szerintetek milyen lett! Mondom nekem ez lesz az új kedvenc számom. Aki meg nem látta az se szégyellje (bár szerintem minden Army látta de aki mégsem az) megnézheti ott👆

Ma csak ennyit szerettem volna. Készülnek a részek bár most elég szomorú hangleejtésű részek fognak következni de azt elárulom hogy ez nem fog sokáig tartani. Sietek a részekkel. Legyetek jók és ha tetszik az új szám hallgassátok ahogy én teszem. Puszi Mochiiik😘❤

2019.04.12.(16:36)