BTS and I ¦BEFEJEZVE¦

~~~2. rész~~~

-Mini!- bököd meg vállamnál Hobi.

-Mi ez a becenév?- röhög fel Jin és Nam.

-Nekem tetszik...- motyogon orrom alatt kicsit pirulva mert hát alacsonabb vagyok majdnem mindenkinél. Talán Jiminnel egy magasságban vagyok de lehet még ő is magasabb nálam egy-két centivel.

-Nem is figyeltél ugye?- kérdi megint Hope.

-Nemnagyon. Sajnálom elkalandoztam...- vallom be.

-No problem.- mosolyog azzal a tök cuki mosolyával- Csak azt kérdeztem hogy félsz-e a horroroktól.

-Jin!- akadok ki azonnal. Nagyon félek a horroroktól.- Ugye nem azt akarjátok mondani hogy horrort nézünk!?

-Sajnálom. De a többség dönt.- mondja flegmán Kook.- Meg hát... nem is lesz olyan ijesztő.

-Jó legyen. De többet biztos nem jövök ha horrort akartok nézni- durcizom be. Max ha melléd ülhetek Kookei, jegyzem meg magamban.

-Na itt is vagyunk.- állítja le a motort édes bátyám.

Mindenki kiköti magát, kiszáll a kocsiból és felmegyünk a plázába.

-Mini!- hallom meg Tae mély hangját. Megfordulok és szembe találom magam cuki arcával.

-Igen Tae hyung Oppa?- a becenév hallatán egy kicsit elpirul de folytatja.

-Hát nekünk a fiúkkal még el kell intéznünk egy pár dolgot még az egyik boltban de nem érnénk be ha nem veszi meg valaki a jegyeket. Ezért arra gondoltunk, hogy ha téged nem zavarna akkor... esetleg...- makog össze vissza bár nem tudom miért.

-Menjek el és vegyem meg a jegyeket?- kérdezek rá hátha erre szeretne kilyukadni.

-Nem! Dehogyis! Egyedül sehova sem engedünk el. Arra gondoltunk, hogy JungKookkal elmehetnétek megvenni a jegyeket.

-Ooo. Persze. Ha neki nem gond, akkor én szívesen megyek.

-Akkor gyere!- mondja valamilyen negatív hangnemben. Egyébként nem tudom miért nem kedvel.

-Megyek de ne menj olyan gyorsan mert nekem rohannom kell utánad...- loholok a nyomában.

Eszembe jutott, hogy én már jártam itt és tudok egy rövidebb utat.

-Kook!- szólítom meg mire rám néz.

-Hmm?

-Tudok egy rövidebb utat. Nem megyünk inkább ott?- kérdem kicsit félénken mivel még mindig nem állt meg és félő, hogy elesem a saját lábamban annyira sietek.

-Nem- válaszol egyszerűen.

Hát jólvan. Akkor majd megyek én a rövidebb úton. Míg ő megy tovább egyenesen addig én a következő boltnál elfordulok jobbra. Szerintem észre sem vette, hogy eltűntem. Még egy párat fodulok és már ott is vagyok a mozi bejáratánál. Lenézek a korlát felett de rögtön meg is bánom ugyanis mivel tériszonyos vagyok (merthogy az vagyok) mandnem leszédültem a másodikról. JungKook éppen most jött fel velem szemben a mozgólépcsőn. Karbatett kézzel vártam míg oda nem ért elém.

-Huh.... Azért legközelebb szólj ha otthagysz egyedül, hogy ne nézzenek hülyének...- támaszkodik térdére hogy kifújja magát.- Ott magyaráztam neked de aztán mikor már ötödszörre tettem fel ugyan azt a kérdést és nem válaszoltál, addigra vettem észre, hogy nem is vagy ott. És akkor elkezdtem futni mint egy őrült, hogy megkeressem a drágalátos barátom húgát aki elszökött.- meséli el egy szuszra ezután egy mély levegővétellel nagy mennyiségű levegőt juttat a tüdejébe.

-Te aggódtál miattam?- kérdeztem meglepődve. Igazából nem gondoltam volna, hogy annyi nemtörődömség után aggódjon értem.

-Azért én sem vagyok kőszívű.- mondja felháborodottságot tettetve.- Ez most fájt...- teszi kezét a szívére és elindulunk a pult felé ahol meg lehet venni a jegyeket.

-Minek fájt? A hatalmas egódnak?- folytatom tovább a beszélgetést.

-Nem. A becsületemnek fájt. De igen talán az egómnak is- nevet fel. Úristen de édes a nevetése!

Beállunk a sorba ami gyorsan el is tűnik előlünk és egy húszas éveiben járó barna hajú kiscsajjal találjuk szembe magunkat. Tetőtől talpig végigméri Kook-ot aki csak irtó szexin nézi a lányt. Pffff... Bezzeg rám nem nézne így soha.

-Jónapot. Vagyis inkább délutánt. Vagy inkább estét.- pirul el egy kicsit a lány aki kiszolgálna minket.

-Jónapot. Szeretnénk kérni 8db közepes pattogatott kukoricát 8db innivalóval. Az innivalókból lesz 5 kóla, 2 fanta és egy zöldtea. Köszi...- hadarom mielőtt még Kookei bármit is szólhatna. A lány rám néz amolyan "jé te eddig is itt voltál?" fejjel aztán kapcsol és végre leveszi a szemét a jövendőbeli pasimról. Vagyis mi?

-Egy perc és kész is lesznek. Addig is, mesélj magadról szépfiú...- könyököl a pultra és próbál szexin mosolyogni de nem megy neki ezért inkább csak JungKook aurájába mászik és onnan nézi azokat a csodálatos szemeket. Hogy az a...

Már az idegösszeroppanás szélén állok amikor megérkezik a pasi és odaadja nekünk a rendelésünket a csajt meg leszídta hogy ne itt játssza meg az agyát és másszon ki szegény fiú aurájából. A csaj kelletlenül elmegy de azért még rákacsint Sütikémre. Jaaaaaj hogy szúrnám ki azokat a smaragdzöld szemeidet... Még talán sajnálnálak is utána... Ja mégsem...

Annyeong! Meghoztam a kövi részt. Úgy terveztem hogy majd minden Vasárnap hozom az újabb részeket. Igaz hogy hetente jönnek majd a részek de azok hosszúak lesznek. És remélhetőleg jók is... Szép napot mindenkinek. 1 hét múlva vasárnap találkozunk. Ha ez a rész jó lett jelezzétek egy csillaggal és kommenttel mert az nagyon sokat segítene az önbizalmamban. És lehet tudnék egy kicsit felszabadultabban is írni. Köszi előlre is. Szervusztoook!❤❤❤😘

2019.03.02.