Let's not fall in love

4.

Sarah szemszöge

Az érzések csak úgy kavarogtak bennem. Cristiano Ronaldo házában vagyok. És ő is itt van. És a kisfiával fogok focizni.

Annyira abszurdnak tűnt minden, hogy néha azt gondoltam, hogy csak álmodok.

- Játszuk azt, hogy Te leszel a kapus, és rúgok neked. - mondta mosolyogva Junior, és a labdával a kezében a pálya közepére futott. Még mindig csak csodáltam, hogy 2 éves létére ilyen ügyes. Persze néha elakadt a nyelve, meg gondolkozott a szavakon.

- Rendben főnök. - kocogtam oda a kapuba, majd egy kisebb szívrohamot kaptam, ugyanis Marcelo megjelent mögöttem. Mivel a háló eltakarta az arcát, úgy festett, mint egy múmia. Akkorát ugrottam, hogy azt hittem lefejelem a felső kapufát.

- Nem akartalak megijeszteni. - mondta Marcelo, és próbálta visszatartani a nevetését.

- Persze, el is hiszem. Úgy álltál itt a kapu mögött, mint egy baltás gyilkos. Már csak a baltád hiányzik.

- Inkább figyelj, mert a végén még gólt kapsz. - mutatott Marcelo a kicsire. Elképesztően aranyos volt, ahogy vezetgette a kapu felé a labdtát, majd megállt, és ugyan úgy csinált, ahogy Cristiano szokott. Terpeszbe állt, és csípőre téve a kezét nagy levegőket vett, majd nekifutott, és elrúgta a labdát.

- Apu, láttad? Kötényt adtam Sarahnak. - tipegett oda ujjongva az apjához Junior, mire Crisiano felkapta az ölébe és megpörgette a levegőben.

- Szerinted én is tudok neki kötényt adni? - kérdezte nevetve a kisfiától, majd letette az öléből.

- Szavazzunk Sarahra Junior. - szólalt meg mögülem Marcelo. - Én arra fogadok, hogy Sarah kivédi a lövésedet. - mondta Cristianonak.

- Én is, én is. - mondogatta nevetve a kicsi, majd odahívta maga mellé Marcelo.

- Jólvan, de ha én nyerek, akkor süttök nekem palacsintát. - nézett a kicsire és Marcelora szúrós szemmel Ronaldo. Ők ketten csak nevetve összepacsiztak, én pedig reméltem, hogy Ronaldo a szokásos helyet választja, a jobb felső pipát. Megfeszítettem a csuklómat, hogy ha labdába érek ne sérüljön meg, majd erősen a labdára koncentrálva vártam a lövést. Ronaldo elhelyezte a labdát a földön, a kaputól kb. 16 méter távolságra, majd hátréblépett párat, nekifutott, végül ellőtte a labdát. Onnantól kezdve, hogy a lába érintkezett a labdával, mintha lassított felvételben történtek volna a dolgok. Láttam ahogyan a labda elemelkedik a földről, én pedig ösztönösen mozdultam balra, és emelkedtem el a földtől. (Mert ugye ami nekem a bal pipa, az a kapuval szemben állva a jobb oldali. Szerk.)

Majd hirtelen a tenyeremnek csapódott a labda, én pedig kiütöttem a kapuból. Megkockáztatom, pont a gólvonalról védtem ki. Miután vetődtem, felkeltem és leporoltam a nadrágomat. Láttam Cristiano csodálkozó tekintetét, és azt, ahogy Marcelo és Junior másodszorra is összepacsiztak.

- Így jár aki jobb pipába lő. - mondtam nevetve a portugálnak.

- Azt nem mondtad, hogy Casillas a vezetékneved. Ez nagy védés volt. - mondta elismerően. Veszekedtek a gondolatok a fejemben, de szerencsére nem kezdtem el magammal beszélgetni. Azt a jó szokásomat megtartottam akkorra, ha egyedül vagyok otthon.

- Mekkora lenne már ha kiderülne, hogy Iker és Sarah rokonok. - szólalt meg röhögve Marcelo.

- Hát azt kötve hiszem, tekintettel arra, hogy nem itt születtem, és életem nagy részét sem itt töltöttem.

- Hmm, fogadok, hogy valahonnan Közép - Európából jöttél. - találgatott Marcelo.

- Ezt nem volt nehéz kitalálni nagyokos. Szőke haj, kék szem, világos bőr. Tuti nem francia vagy. És szerintem nem is német. - folytatta a találgatást Ronaldo.

- Szerintem német vagy magyar. - rakta le a majdnem végső voksát Marcelo. Amíg beszélgettek, fél szemmel Juniorra pillantottam, aki csak vezetgette a labdát a pályán.

- Én azt mondom magyar. - mondta Marcelo.

- Akkor szerintem német. - így Cristiano.

- Egyikőtöknek igaza van. Az pedig Marcelo.

- Hah. Béna vagy Ronaldo. Tudtam, hogy nyerek. - nyújtotta ki a nyelvét Marcelo.

- Ilyenkor elgondolkozok, hogy ki is itt a kisgyerek.

- Na látod, te vagy a béna. - vágott vissza neki Ronaldo.

- Apuuuu, gyere játszani. - jelent meg a Junior Ronaldo lábánál. - Játszunk meccset. Én leszek Apuval, Ti pedig ketten. - mutatott rám és Marcelora, majd elfutott a labdáért és letette a pálya közepére. - 3 gólig játszunk. - adta ki az utasítást. Marceloval visszamentünk a saját kapunkig. Igazán szórakoztató volt a játék, persze Marcelova ahol lehetett hagytuk, hogy a kis Junior elvigye mellettünk. Ronaldonak csillogott a szeme amikor a kisfia boldogan odament hozzá a harmadik belőtt gólja után. Felkapta az ölébe, és nevetve megpörgette a levegőben.

- Azt hiszem én nem zavarok tovább. - álltam fel a kanapéról, ahol eddig ültünk. Miután lejátszottuk a meccset, bejöttünk beszélgetni, Juniort viszont percek alatt elnyomta az álom. Felvettem a kardigánomat és a hátamra kaptam a hátizsákot is.

- Hazaviszlek. - állt fel Cristiano is az ülőgarnitúráról. - Vigyázol rá addig? - nézett Marcelora.

- Persze, ne aggódj. Vigyázok rá. - válaszolt Marcelo, majd egy pár másodpercig egymás szemébe néztek. Tipikusan az a fiús 'egy nézéssel megbeszélünk valamit amit csak mi érthetünk' nézés volt. Marcelo kacsintott egyet, majd elköszöntem tőle. Kisétáltunk a házból, majd a kocsifeljárószerűségen lévő autóba ültünk be, és Ronaldo beindította a motort.

Meghoztam a következő részt. Nézzétek el nekem, hogy ilyen rövid lett, de alig volt ihletem, és összekapni azért mégsem akartam. Remélem azért van akinek tetszik, ha igen jelezzétek vote-tal vagy kommenteljetek. A következő rész jövő vasárnap várható.
All the love,
Zs