Act Like You Love Me (Befejezett)

32. fejezet

           

3 hónappal később...

Hajnali öt volt, amikor kinyitottam szemeimet. Jobbomra néztem, ahol Ted az igazak álmát aludta. Egyszerűen nem tudtam aludni. Holnap újra suli, eltelt egy nyár, és újra láthatom Amyt és Ryant, akikkel az utóbbi két hónapban megszakadt a kapcsolatom.

Gondolatukra egy könnycsepp tört utat magának, majd lefolyt egész arcomon. Szörnyen hiányoznak...

Elővettem a mobilomat, majd a fotókat kezdtem el nézegetni, amikor még minden rendben volt.

Egyszer csak egy kép következett Shawnról, ahogy a házunk konyhájában, lisztesen egy grimaszt vág a kamerába. Itt emlékszem, muffint akartunk sütni, ám inkább lett abból egy liszt dobáló csata, mint egy sütés. Az emlékek miatt halkan felnevettem, majd a jobboldali gyűrűsujjamon levő gyűrűre néztem. Ezt tőle kaptam még a nyár elején.

Ted halkan mocorogni kezdett, ezért kiszálltam az ágyából és kimentem a nappaliba, hogy ott folytassam a nosztalgiázást.

Shawn... Egész nyáron nem hallottam róla. Vajon hogy van? Túl lépett rajtam? Mérges rám?

Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben, ám lépések hangja térített vissza a valóságba.

- Miért nem alszol?- motyogta Ted, én pedig beletúrtam kiengedett, barna hajamba.

- Már nem vagyok fáradt. De felébresztettelek? Pedig próbáltam semmi olyat csinálni, amivel felverhetlek- néztem rá, ő pedig mosolyogva leült mellém a kanapéra és lábaimat ölébe helyezte.

- Dehogyis! Csak kerestelek és nem találtalak- hajolt közelebb, majd megcsókolt.

- Aludj vissza. Este úgyis Erick vár minket- néztem rá, de ő megrázta a fejét.

- Most már nem lennék képes visszaaludni. Akkor most a szokástól eltérően korábban fogunk reggelizni. Mit szeretnél, mit csináljak?- nézett rám kérdőn, én pedig elgondolkoztam.

- Rántottát!- válaszoltam, ő pedig összecsapta két tenyerét.

- Rendben, akkor két darab rántotta rendel! Majd szólók, ha az Úrnő jöhet, mert kész az étel. Addig foglald el magad valamivel!- adott csókot homlokomra, én pedig elmosolyodtam, és ezt mindaddig csináltam, amíg Ted el nem tűnt a konyhába.

Ekkor újra feloldottam a telefonomat, majd a névjegyzékben meg sem álltam Shawn nevéig. Mély levegőt vettem és megírtam azt, amit valójában érzek. Lehet túl rövid, de annál lényegletörőbb.

Sajnálom!- Sarah

***

Este beszálltam Ted kocsijába, ő pedig beindította a járművet, és már el is indultunk a roncstelep felé. Út közben, hogy a kínos csönd ne telepedjen le közénk, bekapcsoltam a rádiót. Egymás után következtek a dalok, nem is nagyon figyeltünk azokra egyikünk sem. Míg Ted az utat néztem, én addig az ablaknak döntve a fejemet néztem a lámpával megvilágított sötét utat. Egyszer csak felfigyeltem az akkor következő dalra. A szívem vadul el kezdett kalapálni, és a lepkék a hasamban őrölten csapkodni kezdtek. Az As Long As You Love Me ment. A szám hallgatása közben emlékek ezrei jöttek vissza:

- Ezt nem!- rázta meg a fejét nemlegesen.

- Mi? Miért nem?

- Mert ez egy olyan nyálas dal, hogy ha ezt elkezdem énekelni, az egész szobám megtelik nyállal.

- Mi? Dehogy is! A Backstreet Boys igenis jó! És nem csöpögős!- tettem keresztbe a karom.

- És komolyan az As Long As You Love Me-t akarod, hogy elénekeljem? Megvesztél?- állt fel idegesen.

- Na, ide figyelj! A tied olyan szexuális volt, hogy az nem az iskola területére való! Ez elfogadható. Igen, lehet, hogy neked nem tetszik, de ameddig nem vagy képes olyan dalt találni, ami nem a szexről szól, addig ez lesz!- mondtam ingerülten, mire Shawn egy ideig csak nézett, majd kitört belőle a nevetés.

A rádióba, egy jól ismert szám következett. Láttam Shawnon, hogy annyira nem élvezi, így nem hagytam, hogy átkapcsolja. Sőt, még hangosabbra vettem. Igenis, szenvedjen.

- Én ezt már nem bírom!- mondta a felénél, majd a piros lámpánál megállt és a fejét a kormányba kezdte el ütni. A mellettünk lévő kocsiból kérdőn néztek a fiúra, aki egyre erőszakosabban ütötte a fejét a kormányba. A dal végeztével Shawn lehúzta az ablakot, mire összeráncolt szemöldökkel néztem rá.

- Nem akarom, hogy a nyál szaga itt maradjon a kocsiban. Esküszöm, ha még egyszer meghallom a As Long As You Love Me-t, én betiltatom ezt a számot- mondta, én meg hangosan felnevettem.

Az emlékekre felkacagtam, mire Ted mosolyogva nézett felém.

- Mi olyan vicces?- kérdezte, kezét pedig combomra helyezte.

- Semmi, csak eszembe jutott valami- legyintettem, a dalnak pedig akkor lett vége.

- És mi volt az?- kérdezgetett tovább, én pedig mélyen kifújtam a levegőt.

- Semmi, csak hiányzik Amy és Ryan és belegondoltam, hogy holnap láthatom őket, és újra tudunk hülyéskedni, mint régen!- füllentettem, de úgy tűnt, hogy Ted elhitte, mert aprót biccentett és újra teljes egészében az útnak szentelte figyelmét.

Kinéztem újból az ablakon, és újra visszaterelődött a gondolatom Shawnra. Őrülten hiányzik.

Pár perccel később megérkeztünk a roncstelepre, ahol a fiúk már felkapcsolták a reflektorokat, így az egész területet be lehetett látni. Erick ahogy meglátott minket, mosolyogva integetett nekünk, míg a maradék négy fiú éppen a kokaincsíkokat szippantotta fel, amit még Ted tegnap hozott nekik.

- Sziasztok srácok!- adott mindkettőnknek egy-egy üveg sört- azt hittem már soha nem jöttök. Itt haltam volna meg az unalomba.

- De hát itt vannak a többiek is!- biccentettem a fiúkra, mire mindhárman feléjük fordultunk, ők pedig röhögve csapkodták egymást, észre sem véve minket.

- Ja- vágott undorodó képet Erick- csak az a baj, hogy ezekkel már nem lehet normálisan beszélgetni. Elszívták az agyukat. Komolyan, miért jó nekik az, hogy nem tudnak meglenni ezek nélkül?- nézett ránk kérdőn.

- Ha nem lennének ilyenek, nem lenne biznisz, és én nem tudnék miből megélni- ivott bele Ted a sörébe, Erick pedig felnevetett.

- A kis businessman!- röhögött fel még jobban, én pedig rajta kezdtem el nevetni.

Pár kör rövid ital elfogyasztása után, már az egész csapat jól érezte magát. Ted mesélt egy vicces történetet, amin mindenki nevetett. A sztori befejezésekor Erick megszólalt:

- Ted, nincs kedved versenyezni a roncstelep területén?- nézett kérdőn barátomra, aki éppen egy sört bontott ki.

- És mit kap az, aki nyer?- ivott bele az üvegbe.

- Ha én nyerek, ezeknek itt- biccentett a négy srácra- ingyen hozol cuccot, nekem pedig füves cigit.

- És mi van akkor ha én nyerek?- húzta fel kérdőn a fél szemöldökét.

- Akkor a következő szállítmányt én viszem el a megrendelőhöz- válaszolta, mire Ted idegesen az ajkait kezdte el harapdálni.

- Legyen!- nyújtotta kezét, mire a vörös kezet  fogott vele- Sarah, te is jössz?- nézett rám.

- Mi? Hogy én?- döbbentem le- nem hiszem...

- Miért? Tök jó móka!- kiabálta Erick, aki már a kocsijának ajtaját nyitotta ki. Újra ránéztem barátomra, majd hosszan kifújtam a levegőt.

- Rendben, legyen...